PK BH 1984/193
PK BH 1984/193
1984.05.01.
Az anya nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelynek tárgya annak megállapítása, hogy az anya férje vagy volt férje a gyermeknek nem apja. Ilyen per indítására a gyámhatóság által a törvényes képviselet ellátása céljából kirendelt eseti gondnok jogosult [Pp. 49. §, Csjt. 87. § (1) bek.; 1/1974 (VI. 27.) OM sz. r. 176. §].
A kk. felperes anyja korábban az alperes házastársa volt. Együttélésük 1978. február 24. napján megszakadt. Az anya 1978 májusában élettársi kapcsolatra lépett G. I.-val, az alperessel kötött házasságát azonban a bíróság csak jóval később, az 1979. november 28-án jogerőre emelkedett ítéletével bontotta fel. A kk. felperes 1979. október 15. napján született. Miután a kk. felperes születésekor anyjának az alperessel kötött házasságát bíróság még jogerősen nem bontotta fel, őt az alperes nevére anyakönyvezték.
A kk. felperes anyja mint törvényes képviselő keresetében annak megállapítását kérte, hogy a kk. felperes apja nem az alperes.
Az alperes a kereset teljesítését nem ellenezte.
A bíróság által tanúként meghallgatott G. I. – aki az anyával utóbb házasságot is kötött – elismerte, hogy a kk. felperes anyjával 1978 májusától 1982 júniusáig együtt élt és hogy a kk. felperes tőle származik. Megerősítette, hogy a fogamzás idején az anyának az alperessel semmilyen kapcsolata nem volt.
A R.-i Járásbíróság ítéletével megállapította, hogy a kk. felperesnek nem az alperes az apja. Az ítélet indoklásában a bíróság utalt az alperes nyilatkozatára és G. I. tanúvallomására, amelyből aggálytalanul megállapítható, hogy a kk. felperes fogamzása idején az anya és az alperes nemileg nem érintkeztek.
A fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt, módosított törvényességi óvás alapos.
A kk. felperes a Ptk. 15. §-a értelmében cselekvőképtelen, és így perbeli cselekvőképességgel sem rendelkezik [Pp. 49. § (1) bek.]. Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, nevében általában törvényes képviselője jár el [Pp. 49. § (2) bek.].
A Csjt. 87. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a szülő nem képviselheti a gyermekét – egyebek között – olyan ügyben, amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása. Az 1/1974. (VI. 27.) OM számú rendelet 176. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint családi jogállás rendezésére irányul a per – egyebek között – akkor, ha tárgya annak megállapítása, hogy az anya férje vagy volt férje a gyermekeknek nem apja. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében, ha ilyen per megindítása szükséges, a gyámhatóság a törvényes képviselet ellátása céljából eseti gondnokot rendel.
A felek perbeli jog és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselőnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e [Pp. 50. § (1) bek.].
A járásbíróság tehát akkor járt volna el megfelelően, ha határidő tűzésével felhívta volna a kk. felperes anyját, hogy az eseti gondnok kirendelése iránti kérelmet a gyámhatóságnál terjessze elő, vagy – ugyancsak megfelelő határidő tűzésével – megkereste volna a gyámhatóságot az eseti gondnok kirendelése érdekében.
Amennyiben pedig a törvényes képviselet pótlására a megadott határidőn belül vagy az annak lejártát követő tárgyalásig nem került volna sor, a bíróságnak a pert a Pp. 157. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében meg kellett volna szüntetnie.
Törvényt sértett tehát a járásbíróság, amikor a kk. felperes törvényes képviseletének hiányát nem észlelte, és az eljárást ennek hiányában lefolytatta.
A Pp. 293. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az apaság védelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismert el, az ítéletet az apaság vélelmét megdöntő részében törvényességi óvás folytán sem lehet hatályon kívül helyezni, és a Legfelsőbb Bíróság csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozhatik.
A törvényességi eljárás során a kk. felperes anyja bejelentette, hogy időközben G. I. a kk. felperest teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, és az anyakönyvezető által kiállított születési anyakönyvi kivonattal igazolta, hogy a kiskorú felperes apjaként G. I.-t jegyezték be.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértő ítélet hatályon kívül helyezésének mellőzésével megállapította, hogy a R.-i Járásbíróság jogerős ítélete törvénysértő. (P. törv. II. 20 567/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás