GK BH 1984/198
GK BH 1984/198
1984.05.01.
Munkaterület késedelmes átadásával összefüggő kivitelezési késedelem esetében mindkét szerződő fél azonos időtartamra vonatkozóan kötbérben nem marasztalható, mert a jogosult késedelme a kötelezett késedelmét kizárja [Ptk. 303. § (3) bek., 312. §].
A felperes pénzintézet a keresetében előadta, hogy az I. r. alperes szerelőipari kivitelező a beruházó II. r. alperessel szerződést kötött egy lakótelep kábelépítési munkáira. A teljesítési határidő 1980. június 15. napja volt, amelyre az I. r. alperes nem teljesített. A felperes a II. r. alperest az igény érvényesítésére vonatkozóan nyilatkozattételre hívta fel, amelyre az közölte, hogy a kivitelező a munkát nem végezhette el, mert a munkaterület nem állt rendelkezésére, aminek oka, hogy az építőipari vállalat az épületeket nem készítette el.
A felperes az I. r. alperest a kötbér megfizetésére felszólította, de az ugyancsak munkaterület-hiányra hivatkozva elutasító választ adott.
A felperes azt a keresetet terjesztette elő, hogy a bíróság kötelezze az I. r. alperest 231 956 Ft késedelmi kötbér megfizetésére, amennyiben pedig azt állapítaná meg, hogy a teljesítési késedelem a II. r. alperes mulasztására vezethető vissza, úgy őt kötelezze közbenső szolgáltatás késedelme miatt 115 978 Ft kötbérnek vagy arányos részének az állam javára történő megfizetésére.
Az alperesek védekezésként azt adták elő, hogy a II. r. alperes nem tudott munkaterületet adni az I. r. alperesnek, mert a lakótelep egyes épületei építését az illetékes hatóság 1982–1983. évekre ütemezte át, emiatt pedig az I. r. alperesnek nem állt rendelkezésére munkaterület.
Az elsőfokú bíróság a lakótelep beruházóját a beavatkozás lehetőségéről értesítette, az azonban a perbe nem kívánt beavatkozni. A bíróság megkeresésére közölte, hogy egyik alperessel sem köt szerződést. A II. r. alperest minden év szeptemberében értesíti erről, hogy a következő évben mely épületek készülnek el, és milyen elektromos vezetéképítésére van szükség. A jelen esetben a korábbiakhoz képest a lakóépületek építésénél felsőbb intézkedés alapján átütemezés történt, amiről a II. r. alperest 1978. szeptember 27-én értesítette, amikor is az 1979. évben átadásra kerülő létesítmények villamos energia igényét közölte. A transzformátor- és hálózatszerelési tervet a II. r. alperesnek 1979. január 29-én, az I. r. alperesnek február 7-én megküldte. Mindezekből az alperesek megállapították, hogy 1979-ben a lakótelep mely épületei nem valósulnak meg.
Az elsőfokú bíróság az I. r. alperest 231 956 Ft, a II. r. alperest 115 978 Ft kötbérnek az állam javára történő megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása kifejtette, hogy az alperesek 1979 márciusában kezdeményezve május 4-én kötöttek szerződést akkor, amikor már mindkét fél tudta, hogy a szerződés nem teljesíthető. Ennek folytán mindkét alperes vétkes szerződésszegést követett el, s gondatlansága miatt köteles a kötbért megfizetni.
Az ítélet ellen az I. r. alperes azzal fellebbezett, hogy a szerződés 1980. június 15-i határidejének lejárta előtt határidő-hosszabbítást kezdeményezett, teljesíteni pedig ezért nem tudott, mert nem volt munkaterület.
Az II. r. alperes fellebbezésében előadta, hogy az áramszolgáltató hálózat építtetésére vele a lakótelep beruházója nem köt szerződést, ennélfogva annak nincs munkaterület biztosítására vonatkozó olyan szerződéses kötelezettsége, amelynek alapján ellene felléphetne. Kötelezettsége a tervből fakad, s amennyiben a lakásépítési tervekben elhatározott munkákat átütemezik, úgy a kivitelező részére nem tud munkaterületet biztosítani. Ilyen esetben a Ptk. 312. §-a szerinti lehetetlenülés következik be. Jelen esetben is ez történt, mivel a korábbi tervekhez képest három toronyház építését későbbi időpontra ütemezték át. Ezért őt nem lehet felelőssé tenni.
Az alperesek a fellebbezési tárgyaláson a korábbiaktól eltérő nyilatkozatot tettek. Az I. r. alperes előadta, hogy a munkaterületet a II. r. alperestől meg kellett volna kapnia, de a munkaterület-átadást a felek meg sem kísérelték, aminek oka az volt, hogy a felek előtt tudott volt, hogy a terep rendezetlen és három épület később fog megépülni. Annak ellenére, hogy a három épület azóta sem készült el, a munkát mégis elvégezték, mert tervmódosítás történt, a nyomvonalat az épületektől távolabb jelölték ki. A tervező az I. r. alperes. A tervek a szerződés és a tervezett kivitelezés idején korszerűek voltak, de a munka később történt elkezdése folytán változtatásuk szükséges lett. Az I. r. alperes 1980. május 28-án „a határidőt felmondta” azzal az indoklással, hogy a 120/10 kV-os alállomás – amelyet idegen vállalkozó készített – nem épült meg. A tervek az utak helyreállítási munkáit nem tartalmazzák. A kivitelezés a tervkorszerűsítést és a költségvetés átdolgozását indokolja.
A II. r. alperes ezzel szemben azt állította, hogy a munkaterület a szokott módon rendelkezésre állt, az I. r. alperes a munkát elkezdhette volna.
A fellebbezések alaposak.
Az első fokú eljárásban az alperesek lényegében azt adták elő, hogy az I. r. alperes munkaterület hiányában nem végezhette el határidőre a munkát. Az elsőfokú bíróság ezt a tényállást figyelembe véve mindkét alperest marasztalta. A Ptk. 303. §-ának (3) bekezdése szerint a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A korábbi előadás szerint a munkaterület átadással a II. r. alperes a befejezési határidőben is késedelemben volt. Ez pedig egyidejű késedelmet jelent, amely a munkaterület rendelkezésére bocsátásáig kizárja az I. r. alperes késedelmét. Erre tekintettel mindkét alperes marasztalása ellentétes a Ptk. említett rendelkezésével.
A fellebbezési tárgyaláson azonban a felek a korábbihoz képest ellentétes nyilatkozatokat tettek, és az I. r. alperes által felmutatott levél sem utal arra, hogy a munkaterület nem állt volna rendelkezésre, hanem egyéb körülményekben jelöli meg a befejezési késedelem okát. Ezek között utalás történik a terv módosítására, s minthogy a tervet az I. r. alperes készítette, és az bizonyult korszerűtlennek, felmerült ezáltal az I. r. alperes felelősségének kérdése. Az időközben megépült út bontására pedig a késedelem miatt kerül sor. Ezek a körülmények tervezési vagy a kivitelezés szervezésével kapcsolatos problémákra utalnak, amelyekért az I. r. alperes felelőssége fennállhat.
Nincs tisztázva az a körülmény, hogy a munkaterület valóban rendelkezésre állt-e, és ennek hiánya késedelmet okozott a befejezésnél, továbbá, hogy a munkaterület hiánya, ha fennállt, meddig tartott.
A fenti körülmények tisztázatlansága folytán nem lehet eldönteni, hogy a II. r. alperes okozta-e az I. r. alperes késedelmét, s ennek folytán az I. r. alperes a teljes késedelem időtartamára kimentheti-e magát, vagy az I. r. alperes olyan ok miatt késett, amely a II. r. alperest nem terheli, s ez esetben a késedelemért az I. r. alperes felelős, esetleg különböző időszakokra más-más előidéző okok állapíthatók meg.
Tekintettel arra, hogy a tényállás megfelelő felderítéséhez a bizonyítás nagy terjedelmű kiegészítése szükséges, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. IV. 31 183/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás