GK BH 1984/199
GK BH 1984/199
1984.05.01.
Abban az esetben, ha a jogosult a javítható hiba kijavítására a vállalkozó ajánlkozása ellenére sem tart igényt, a követelt díjleszállítás összegének meghatározásánál egyebek között azt is számításba kell venni, hogy a díjleszállítás megfizetésének időpontjában érvényes árakon mennyibe kerülne a vállalkozónak a hiba kijavítása [Ptk. 306. § (1) bek., 307. § (1) bek.].
A felperessel kötött szerződés alapján a II. r. alperes által készített tervdokumentáció felhasználásával az I. r. alperes generálkivitelezőként épített egy társasházat. A további alperesek alvállalkozóként működtek közre.
Az 1981. július 20-án átadott épület szavatossági felülvizsgálatát 1982. július 30-án tartották meg. A jegyzőkönyvben felvett hibák kijavítását az alperesek peren kívül nem vállalták, ezért a felperes az I. és a II. r. alperes ellen kijavítás, díjleszállítás és kötbér iránt terjesztett elő keresetet. Az I. r. alperes az alvállalkozóit perelte.
Az elsőfokú bíróság a keresetek elbírálása érdekében szakértői bizonyítást folytatott le, és az ítélkezés alapjául elfogadott szakvélemény alapján az egyes alpereseket az ítélet rendelkező részében tételesen megjelölt hibák kijavítására, illetve más hibáknál díjleszállításra [Ptk. 306. § (1) bek.], valamint a hibás teljesítés miatt kötbér fizetésre kötelezte. A keresetet az ítéletben tételesen felsorolt hibákkal kapcsolatban elutasította.
Az elsőfokú bíróság a fenti ítélet indokolásában a szakértői vélemény megállapításaira hivatkozott. Kifejtette álláspontját, hogy a díjleszállítás összegének megítélésénél a költségvetés összegéből indult ki, valamint hogy a hiba milyen mértékű.
Az ítélet ellen további marasztalás érdekében a beavatkozó fellebbezett. A felperes által támogatott fellebbezésben egyes tételeknél az elsőfokú bíróság által megítéltnél magasabb összegű díjleszállítást kért.
A Legfelsőbb Bíróság a felsorolt tételeknél a megítélt összegen felüli követelést elutasító részében az ítéletet hatályon kívül helyezte.
A felperes által követelt díjleszállítás összege kérdésében az elsőfokú bíróság által alapul vett szakértői véleményt a Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el. A felperes és a beavatkozó gyakorlatilag a kifogásolt hibák kijavítási költségével azonos összegű díjleszállítás megítélését kérik, tehát díjleszállítás címén egy olyan összeget, amelyből a javítás másokkal elvégeztethető. A szakértő viszont a javasolt és az elsőfokú bíróság által elfogadott díjleszállítást az eredeti költségvetés alapján határozta meg, vagyis díjleszállítás címén olyan összeg került megállapításra, amelyből a tervdokumentáció elkészítésének időpontjában érvényes árakon a vállalkozók a hibát kijavíthatták volna.
A díjleszállítás a fenti módok egyikén sem határozható meg. Az ugyanis nem azonos a kijavítási egyenértékkel. A Ptk. 307. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a jogosult a kötelezett költségére csak akkor javíthatja vagy javíttathatja ki a hibát, ha a kötelezett a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el. Ebben az esetben érvényesíthető a hibásan teljesítő vállalkozóval szemben a tényleges kijavítási költség. A jelen esetben azonban nem erről van szó. A vállalkozók a per során már nem zárkóztak el a javítástól, viszont a felperes nem kívánja a hibát a vállalkozókkal kijavíttatni.
A bírósági gyakorlat szerint a díjleszállítást a szolgáltatás értékéhez viszonyítva kell megállapítani. Ez a szavatossági helytállási forma is azonos célt szolgál a kijavítással, nevezetesen azt, hogy a hibás teljesítés folytán megbontott értékegyensúly helyreállításra kerüljön. A díjleszállítás összegének meghatározásánál több szempontot kell figyelembe venni. Így például azt, hogy mennyivel csökkent a szolgáltatás értéke, használhatósága, élettartalma, illetve esztétikai hiba esetén a külső megjelenés. Olyan esetben, ha a jogosult a javítható hiba kijavítására a vállalkozó ajánlkozása ellenére sem tart igényt, a díjleszállítás összegének meghatározásánál egyik szempontként az is számításba veendő, hogy a jelenlegi árakon mennyibe kerülne a vállalkozónak a hiba kijavítása.
Ennek meghatározásánál nem azt kell figyelembe venni, hogy a több évvel korábban készített költségvetés milyen árakat tartalmaz, hanem azt, hogy a munka kijavítása jelenleg mennyibe kerülne a vállalkozónak. Ennél magasabb, pl. kisipari ár nem vehető számításba, mert ez a kijavítás reális időn belül történő elvégzésére hajlandó vállalkozó terhére indokolatlanul sérelmes lenne. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 308/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás