BK BH 1984/2
BK BH 1984/2
1984.01.01.
A rablás bűntettének és közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének halmazatát kell megállapítani, ha a lopott dolog megtartása érdekében kifejtett erőszak a közfeladatot ellátó személlyel szemben történt [Btk. 12. § (1) bek., 230. § c) pont és a 321. § (2) bek.].
A járásbíróság az I. r. terheltet bűnösnek mondotta ki közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében, könnyű testi sértés vétségében, valamint társtettesként kisebb értékre elkövetett lopás vétségében, és ezért halmazati büntetésül 8 hónapi szabadságvesztésre, 1 évre a közügyektől eltiltásra és 2000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
A megyei bíróság az első fokú ítélet annyiban változtatta meg, hogy az I. r. terhelt terhére megállapított cselekményt egységesen rablás bűntettének minősítette, egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta.
Az ítéletében utalt arra, hogy a terhelttel szemben alkalmazott büntetés törvénysértően enyhe, súlyosításra irányuló fellebbezés hiányában azonban ez a törvénysértés nem volt orvosolható.
Az ítéleti tényállás szerint I. r. és II. r. terheltek a délutáni órákban – engedéllyel – a II. r. terhelt földjét tárcsázták. A munka végeztével az állami gazdaság géptelepére mentek traktorral, és ott jogtalanul 3 q műtrágyát felraktak a pótkocsira, majd elindultak a II. r. terhelt földjére. A telepen összetalálkoztak az éjjeliőrrel, aki leállította őket, s amikor észlelte a lopott műtrágyát, nem engedte a traktort továbbhaladni. Fellépett rá, hogy a motort leállítsa, ekkor azonban az I. r. terhelt megütötte őt, majd mindketten a földre kerültek, ahol tovább dulakodtak, mindaddig, amíg az éjjeliőr farkaskutyája a terhelteket meghátrálásra nem kényszerítette.
Ezek ellenére az I. r. terhelt az 1110 forint értékű műtrágyát elvitte a II. r. terhelt földjére.
Az éjjeliőr az I. r. terhelt ütlegelésétől 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Az I. r. terhelt terhére a cselekmény téves minősítése és a főbüntetés kirívóan enyhe volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A megyei bíróság a bűncselekmény minősítésének megváltoztatását azzal indokolta, hogy
a terhelt a lopott dolog megtartása végett alkalmazott bántalmazásban megnyilvánuló erőszakot az éjjeliőrrel szemben, ezért cselekménye a Btk. 321. §-ának (2) bekezdése értelmében rablásnak minősül. A könnyű testi sértés vétsége a rablás bűntettébe beolvad, mivel az erőszak alkalmazása rendszerint valamilyen sérülés okozásával jár.
A megyei bíróság álláspontja szerint az I. r. terhelt közfeladatot ellátó személlyel szemben alkalmazott erőszakot, de az adott esetben a lopás éppen amiatt minősül rablás bűntetteként, mert a terhelt a lopott dolog megtartása érdekében bántalmazta az éjjeliőrt. Ha a bíróság az I. r. terhelt terhére a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot is megállapítaná, ugyanazt a körülményt kétszer értékelné.
Mind az első, mind a másodfokú ítélet törvénysértő a halmazati szabályok téves alkalmazása, valamint a büntetés mértéke miatt.
a) A Btk. 12. §-ának (1) bekezdése szerint bűnhalmazat az is, ha az elkövető egyetlen magatartással több bűncselekményt valósít meg. A halmazati szabályoknak megfelelően tehát, ha egyetlen magatartás maradéktalanul több tényállás alá is vonható, az ilyen bűncselekményeket általában bűnhalmazatként kell értékelni.
A megyei bíróság a terhelt bűnösségének a rablás bűntettében való megállapításával kizárólag a műtrágya erőszak alkalmazásával történt elvételét értékelte. A rablás bűntette azonban számos olyan magatartással is megvalósítható, amely távolról sem veszélyezteti valamely hivatalos személy jogszerű eljárásának zavartalanságához fűződő jogvédte érdeket. A rablás elkövetésekor alkalmazott erőszaknak nem szükségszerű velejárója, hogy közfeladatot ellátó személy ellen irányuljon. Az adott esetben a terhelt cselekményét az a tudati törekvés motiválta, hogy a műtrágyát mindenáron megtartja, még akkor is, ha ennek érdekében közfeladatot ellátó személlyel szemben kell erőszakkal fellépnie. A rablás bűntette és a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette elkövetési magatartásának egyes mozzanatai ekként elhatárolhatók, és a terhelt cselekménye mindkét jogvédte érdeket sérti. Ennélfogva a két bűncselekmény halmazatát kellett volna megállapítani.
b) Az I. r. terhelt bűnhalmazatot megvalósító cselekménye miatt kiszabható büntetés törvényi alsó határa kétévi szabadságvesztés, és a Btk. 87. §-a (2) bekezdése c) pontjának alkalmazása esetén sem lehet 1 évi szabadságvesztésnél kevesebb. Ezért az eljárt bíróságok által megállapított 8 hónapi szabadságvesztés törvénysértően enyhe büntetés. A büntetés mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a terhelt fiatal felnőtt voltát is. Ezekhez képest az I. r. terhelt javára a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének c) pontja alkalmazható.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság és a megyei bíróság ítéletének az I. r. terhelt cselekményét minősítő és a főbüntetés mértékét megállapító rendelkezései törvénysértőek; ezért az említett rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, a terhelt cselekményét a Btk. 321. §-ának (2) bekezdése szerinti bűntettének és azzal bűnhalmazatban a Btk. 230. §-ának c) pontja szerinti közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének minősítette, és a terheltet 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. (B. törv. II. 106/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás