GK BH 1984/200
GK BH 1984/200
1984.05.01.
A küldeménynek zárhiányos vasúti kocsiban történt kiszolgáltatása esetén a vasút nem hivatkozhat a kiszolgáltatás előtti jegyzőkönyv megállapításainak hiányosságaira, mert a megfelelő tartalmú jegyzőkönyv felvétele az ő feladatát képezi [3/1960. (V. 13.) KPM sz. r.-tel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat VÁSZ 62. cikk 3. §].
A külföldi feladó szeptember 12-én vasúti kocsiban 520 db kartonban lábbelit adott fel vasúti fuvarozásra nemzetközi fuvarlevéllel a rendeltetési vasútállomásra.
A címzett a küldeményt szeptember 16-án a vasútállomáson az eredeti vasúti kocsiban belföldi fuvarlevéllel újból feladta egy másik rendeltetési vasútállomásra.
A szeptember 22-én felvett kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyv szerint a kocsi zárhiányosan érkezett meg, és a küldeményből 6 pár női csizma és 1 pár férfi félcipő hiányzott, a hiányos kartonok a kocsi végeiben voltak elhelyezve, a kár oka ismeretlen.
Az eredménytelen felszólamlást követően a felperes a módosított keresetében kártérítés címén 63,40 Rbl és annak kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes védekezése szerint a kár nem a fuvarozás alatt, hanem a berakodáskor keletkezett, amit a sérült dobozok vagonon belüli elhelyezkedése is bizonyít.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Megállapította, hogy a küldeményt a vasút zárhiányosan szolgáltatta ki, ebből a bíróság arra következtetett, hogy a hiány feltehetően a fuvarozás alatt elkövetett dézsmálás következménye. Önmagában ugyanis abból a körülményből, hogy a hiányos kartonok a kocsi végeiben voltak elhelyezve, nem lehet ennek ellenkezőjére következtetni, hiszen a zárak eltávolítása után a vagonba behatolhattak, és az eredeti berakási módot is megváltoztathatták.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Hivatkozott arra is: a kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyvben nincs adat arra vonatkozóan, hogy a rakomány felületén lábnyomok vagy testsúlyból eredő gyűrődési nyomok lennének, holott a dézsmálás a fuvarozás alatt történt volna, úgy ilyen nyomok feltétlenül keletkeznek, hiszen a hiányos kartonok a kocsi végeiben voltak. Álláspontja szerint az eredeti berakási módot sem lehet nyom nélkül megváltoztatni.
A fellebbezés nem alapos.
Az ügyben becsatolt bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság helyes következtetéssel jutott el az alperest marasztaló ítélethez. Figyelemmel arra, hogy a fellebbezésben sem merültek fel olyan körülmények, amelyek az elsőfokú bíróságnak a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti mérlegelését aggályossá tenné, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta, és a részletesebb indoklást a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése értelmében mellőzte. Megjegyzi azonban, hogy a kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyvnek azokért az alperes által jelzett, illetve vélt hiányosságaiért, amelyekre a fellebbezésében hivatkozott, a következményeket szintén az alperesnek kell viselni, hiszen a VÁSZ 62. cikkének 3. §-a szerint a megfelelő tartalmú jegyzőkönyv felvételének kötelezettsége a vasutat terheli. (Legf. Bír. Gf. III. 30 125/1982. sz. – Fővárosi Bíróság 26. G. 42 669/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás