MK BH 1984/208
MK BH 1984/208
1984.05.01.
Vízgazdálkodási társulat magasabb vezető állású dolgozója a vele szemben hozott munkáltatói intézkedés (határozat) ellen a szolgálati felettesként eljáró taggyűléshez, annak határozata ellen pedig keresettel a munkaügyi bírósághoz fordulhat [48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 86. § (2) bek., 89. § (1) bek.; 1977. évi 28. sz. tvr. 8. § (2) bek., 9. § ,19. § (1) bek.; 41/1977. (XI. 3) MT sz. r. 33. §, 35. § (1) bek., 53–60. §, Pp. 129. § (1) bek., MK 130. sz.].
A felperes az alperes társulat főmérnöke volt. Kinevezését a taggyűlés visszavonta, majd a társulat elnöke a határozatában úgy rendelkezett, hogy a felmondási időre személyi alapbér illeti meg. Ezt követően az elnök közölte a felperessel, hogy az intézőbizottság a célprémiuma 20%-át engedélyezte kifizetni, és a komplex értékelésén alapuló jutalomból kizárta.
E két intézkedés ellen a felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, melyben kérte, hogy a munkaügyi bíróság prémium, jutalom, nyereségrészesedés, továbbá átlagkereset címén összesen 34 150 forint és kamatai megfizetésére kötelezze az alperest. Előadta, hogy a prémiumfeltételeket teljesítették, a prémium és a jutalom megilleti. A felmondási időre pedig a kollektív szerződés szerint nem személyi alapbért, hanem átlagkeresetet kell fizetni.
A munkaügyi bíróság jogerős végzésével elrendelte a keresetlevélnek az F.-i Vízügyi Igazgatóság igazgatójához történő áttételét. Végzésében az Mt. V. 89. §-ának (1) bekezdésére hivatkozott, amely szerint a magasabb vezető állású dolgozók munkaügyi vitáit a sérelmes intézkedést hozó közvetlen felettes (szolgálati felettes) bírálja el. A felperes az Mt. V. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében mint főmérnök magasabb vezető állásúnak minősül, szolgálati felettese a vízügyi igazgatóság igazgatója.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. V. 86. §-a (2) bekezdésének 1983. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében magasabb vezető állású a vállalat igazgatója. A munkaügyi bíróság az Mt. V. 86. §-ának (2) bekezdése alapján tehát tévesen minősítette a felperest magasabb vezető állásúnak.
A felperes azonban más jogszabály alapján valóban magasabb vezető állású dolgozónak minősül. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. sz. tvr. (Tvr.) végrehajtásáról kiadott 41/1977. (XI. 3.) MT számú rendelet (Vhr.) 33. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a vízitársulat munkaszervezetének magasabb vezető állású dolgozója a főmérnök.
A Vhr. 33. §-ának (5) bekezdése szerint a magasabb vezető állású dolgozó díjazásának megállapítása, munkaviszonyának megszüntetése és vele szemben a fegyelmi jogkör gyakorlása a taggyűlés hatáskörébe tartozik. Az egyéb munkáltatói jogokat – ha a jogszabály vagy az alapszabály másként nem rendelkezik – az intézőbizottság gyakorolja.
A Vhr. 35. §-ának (1) bekezdésének rendelkezése értelmében a társulat dolgozóinak munkaviszonyára a munkajogi szabályok – a társulati sajátosságoknak megfelelően megállapított eltérésekkel vagy kiegészítésekkel – irányadók. A munkaügyi bíróság által felhívott Mt. V. 89. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából azt kell vizsgálni, hogy az intézkedést hozó intézőbizottságnak van-e közvetlen felettes szerve.
A Tvr. 8. §-ának (2) bekezdése szerint a társulat szervei: a) taggyűlés, b) intézőbizottság, c) ellenőrző bizottság.
A Tvr. 9. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a társulat legfőbb testületi szerve a taggyűlés, amely a tagok összességéből áll. ATvr. 9. § (2) bekezdése felsorolja, hogy határozatok meghozatala tartozik a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe. A Tvr. 9. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a társulati tag felülvizsgálati kérelmének az elbírálása, amelyet az elnök az intézőbizottság döntése (intézkedése) ellen jelentett be.
E jogszabály értelmében tehát a taggyűlés a felülvizsgálati kérelem elbírálása tekintetében az intézőbizottságnak közvetlen felettes szerve.
E rendelkezést egybevetve a Vhr. 35. §-a (1) bekezdésének már idézett előírásaival megállapítható, hogy nem csupán a társulati tag, hanem a társulat alkalmazottja is a taggyűléshez fordulhat az intézőbizottság, elnök döntése (intézkedése) ellen.
Ezért tehát a magasabb vezető állású társulati dolgozó szolgálati felettesének (Mt. V. 89. §) – azokban a kérdésekben, amelyekben az intézőbizottság (elnök) volt jogosult határozni – a taggyűlést kell tekinteni.
Ha pedig a magasabb vezető állású dolgozó a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkörben hozott határozatát [Vhr. 33. § (5) bekezdés] sérelmezi, az esetben az MK 130. számú állásfoglalás értelmében – szolgálati felettes nem lévén – a taggyűlés határozata ellen közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
A vízügyi igazgatóság vezetőjét tévesen tekintette a munkaügyi bíróság a munkaügyi vitában eljárásra jogosult szolgálati felettesnek.
A Tvr. 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az állami törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult vízügyi igazgatóság feladatait a Vhr. 53–60. §-ának rendelkezései határozzák meg. Ezek között munkajogi hatáskör, illetőleg egyedi jogvita elbírálása nem szerepel.
A munkaügyi bíróságnak ezért a felperes keresetlevelét a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján a szolgálati felettesnek tekintendő taggyűléshez kellett volna áttennie. (M. törv. I. 10 285/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás