MK BH 1984/209
MK BH 1984/209
1984.05.01.
A munkaügyi bíróságnak szövetkezeti tagsági vitában hozott határozata ellen csak akkor nincs helye fellebbezésnek, ha a vita tárgya a tag munkavégzése vagy az érte járó díjazás mértéke volt [Pp. 358. § (2) bek.].
A felperes tagja volt az alperes ipari szövetkezetnek, és műszaki vezető beosztásban dolgozott. 1981. december 28-án a felek a munkamegállapodásukat közös megegyezéssel úgy módosították, hogy a felperes 1982. január 1-jétől – személyi alapmunkadíja változatlanul hagyása mellett – műszaki-gazdasági tanácsadó beosztásban végez munkát. A munkamegállapodás módosító szerződésben azt is kikötötték, hogy „az 1982. évre szóló prémiumát és jutalmát a szövetkezet eredményének figyelembevételével úgy kell megállapítani mintha változatlanul műszaki vezető munkakörben dolgozna”. A munkamegállapodás 1982. október 29-ig állt fenn hatályában, mert ezt követően a felperes nyugdíjas állományba került. Az alperes az 1982. évi tevékenysége alapján 5000 forint prémiumot fizetett a felperesnek.
A felperes további prémium és komplex értékelésén alapuló jutalom iránti igényt érvényesített a döntőbizottság előtt. Az alperes szövetkezeti döntőbizottsága a kérelmét – a munkaügyi szabályzatra utalva – elutasította.
Ezután a felperes a munkaügyi bírósághoz fordult keresettel, amelyben továbbra is fenntartotta a döntőbizottság előtt érvényesített igényét.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetének helyt adott. Az alperest kötelezte, hogy prémium és komplex jutalom címén 28 802 forintot 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek.
A munkaügyi bíróság ítéletében kifejtett álláspont szerint sem jogszabályt, sem belső szabályzatot nem sért a munkamegállapodást módosító szerződésnek az a rendelkezése, amely a felperes számára a többletdíjazás körében ugyanolyan jogosultságot biztosít, mintha a munkakörében nem történt volna változás. Minthogy a bíróság álláspontja mellett az alperes által közölt számszaki adatok szerint a felperest összesen 33 802 forint prémium és komplex jutalom illeti meg, abból levonva a prémiumként már kifizetett 5000 forintot, a fennmaradó 28 802 forint megfizetésében marasztalta a munkaügyi bíróság az alperest.
A munkaügyi bíróság az ítéletének rendelkező részében úgy tájékoztatta a feleket, hogy az ítélete ellen nincs helye fellebbezésnek. E tájékoztatást a Pp. 358. §-a (1) bekezdésének felhívásával indokolta.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Tévedett – és ezáltal törvényt sértett – a munkaügyi bíróság, amikor ítélete ellen a fellebbezés lehetőségét az adott esetben kizárta.
A munkaügyi bíróság határozata elleni fellebbezés lehetőségéről a Pp. 358. §-a rendelkezik. E §-nak a munkaügyi bíróság által felhívott (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a munkaügyi vitában hozott határozat ellen, mely esetekben van helye fellebbezésnek. E szabály azonban a felek vitájára nem alkalmazható, mert az nem munkaügyi, hanem szövetkezeti tagsági vita annak folytán, hogy a felperes tagsági viszonyban állt az alperessel, s a vitájuk ebből eredően keletkezett.
Szövetkezeti tagsági vitában hozott munkaügyi bírósági határozat ellen viszont általában helye van fellebbezésnek. A Pp. 358. §-ának az adott esetben is alkalmazandó (2) bekezdés szerint szövetkezeti tagsági vitában csak akkor nincs helye fellebbezésnek, ha a vita tárgya a tag munkavégzése vagy az érte járó díjazás mértéke. Mivel a felek között sem a felperes munkavégzése, sem a felperes által igényelt díjazások mértéke nem volt vitás, a munkaügyi bíróságnak a felek tagsági vitájában hozott ítélete ellen helye van fellebbezésnek. A munkaügyi bíróság e kérdésben tévesen tájékoztatta a peres feleket. (M. törv. I. 10 254/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás