• Tartalom

BK BH 1984/216

BK BH 1984/216

1984.06.01.
Járművezetéstől eltiltás önálló büntetésként alkalmazásának szempontjai [Btk. 38. § (3) bek., 58. §, 88. §, 188. § (1) bek.; BK 107. sz.].
A járásbíróság – tárgyalás mellőzésével meghozott – végzésében a terhelttel szemben ittas járművezetés vétsége miatt 80 napi tétel pénzbüntetést és a „B” kategóriájú járművek vezetésétől 1 év 7 hónapi tartamú eltiltást szabott ki azzal, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 70 forintban határozta meg.
Az irányadó tényállás szerint a terhelt a késő esti órákban közepes fokú (1,83) alkoholos befolyásoltság állapotában vezette a motorkerékpárját a város belterületén. Az utcában a rendőrjárőr utasítása ellenére sem állította meg a járművet.
A büntetést kiszabó rendelkezés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A jogerős bírósági határozat büntetést kiszabó rendelkezésre kétirányú megközelítés mellett is tévesnek ítélhető meg.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásáról szóló 107. számú állásfoglalása III. fejezetének 2. pontja szerint általánosítható alapelv, hogy korlátozott eltiltás alkalmazása esetén az eltiltott személy azt a járműfajtát ne vezesse, amelyikkel a tilalmazott magatartást tanúsította és a bűncselekményt elkövette. Ellenkező esetben a mellékbüntetés kiszabása merőben formális, az elítéltre tényleges hátrányt nem jelentő intézkedés, és az ekként nem alkalmas a büntetési cél eléréséhez.
A 2/1980. (VII. 31.) BM számú rendelettel módosított 1/1976. (I. 10.) BM számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint motorkerékpárt az „A” kategóriára érvényesített járművezetői engedéllyel jogosult a járművezető vezetni. A „B” kategóriára érvényesített vezetői engedély az igazgatásrendészeti jogszabály 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint nem a motorkerékpárnak minősülő közúti jármű vezetésére, hanem 3500 kilopondot meg nem haladó megengedett legnagyobb összsúlyú gépkocsik vezetésére jogosít fel. (Ebbe tartoznak a személygépkocsik is.)
A kiemelt rendelkezésekből megállapítható, hogy az ügyben eljárt bíróságnak – a járművezetéstől eltiltás hatókörét ilyen módon és terjedelemben korlátozó rendelkezése nem felel meg a Bk. 107. sz. állásfoglalásban foglalt iránymutatásnak, illetve az annak alapján kialakult ítélkezési gyakorlatnak, a terheltet ugyanis olyan jármű vezetésétől tiltotta el, amellyel nem követett el bűncselekményt.
A járásbíróság azt sem vette megfelelő súllyal figyelembe, hogy a terheltnél az elkövetéskor fennálló ittasság foka, valamint további körülmények annak megállapítását indokolták volna, hogy a nevezett átmenetileg – mint gépjárművezető – veszélyt jelent a közúti forgalom rendjére, és ezért ennek megfelelően őt a közúti gépjárművezetéstől kellett volna eltiltani.
Ez a büntetés ugyanis nem tartalmazott volna olyan megszigorítást, amely mellett a terhelt a mezőgazdaságivontató-vezetést a továbbiakban ne tudta volna folytatni.
Figyelmen kívül hagyta a bíróság azt is, hogy a mindössze 3700 forint átlagkeresettel rendelkező terhelt – akinek felesége sem áll jelenleg munkaviszonyban – négy kiskorú gyermek eltartásáról köteles gondoskodni, következésképpen a pénzbüntetés megfizetése reá, de elsősorban nagyszámú családjára igen jelentős indokolatlan hátrányt jelent.
A Btk. 38. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés önállóan – főbüntetés kiszabása nélkül is – alkalmazható, amennyiben annak egyéb törvényi előfeltételei is fennállnak.
A Btk. 88. §-a részletezi és pontosítja ezt a rendelkezést, egyfelől kiemelve annak „kivételes” jellegét, másfelől a Btk. 37. §-ában foglalt büntetési cél maradéktalan megvalósítása érdekében megvonja azt a határt, amely mellett az ilyen különös jellegű büntetés alkalmazható.
Az adott esetben a törvényi előfeltételek megléte folytán a terhelt esetében alkalmazható lett volna a Btk. 88. §-a, és a járművezetéstől eltiltás mint önálló büntetés állt volna arányban az elkövetett cselekmény tárgyi súlyával, a terhelt bűnösségének fokával és az ügyben feltárt és értékelésre került egyéb bűnösségi körülményekkel.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság végzése a büntetést kiszabó részében törvénysértő, ezért a határozat említett rendelkezését hatályon kívül helyezte, és a terheltet – önálló büntetésként – 2 évre a közúti gépjárművezetéstől eltiltásra ítélte. (B. törv. IV. 706/1983. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére