GK BH 1984/239
GK BH 1984/239
1984.06.01.
Nincs jogalapja annak, hogy a biztosító a betöréssel keletkezett kár megtérítéseképpen őt terhelő összegből a hónapokkal később megállapított leltártöbblet összegét levonásba helyezze [Ptk. 536. § (1) bek., 553. § (1) bek.].
A felperes „Maradék” boltjába 1981. szeptember 21-ről 22-re virradó éjszaka ismeretlen tettesek betörtek, s onnan a nyomozást megszüntető határozat szerint 8578 Ft értékű árut és 1000 Ft készpénzt tulajdonítottak el. A betörés felfedezése után, szeptember 22-én felvett leltár 25 100 Ft leltárhiányt állapított meg, amely hiány beszerzési áron számítva 15 833 Ft.
A munkaügyi bíróság ítéletével mentesítette a bolt dolgozóit a leltárhiány megtérítése alól, mert a betörésre tekintettel megállapította, hogy a hiány keletkezésének az oka nem ismeretlen eredetű.
A felperesnek vagyonbiztosítási szerződése volt, ezért kérte az alperest a kára megtérítésére. Az alperes 10 833 Ft-ot peren kívül kifizetett. Álláspontja szerint a betörést követően felvett, 15 833 Ft leltárhiányba be kell számítani az 1982. március 16-án felvett leltár szerinti 5000 Ft többletet, s így a felperes kára ténylegesen 10 833 Ft.
A felperes keresetében 5364 Ft és ennek kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Álláspontja szerint 25 100 Ft leltárhiány tekinthető a bűncselekménnyel, betöréssel okozott kárnak. Az alperes 9578 Ft-ot kifizetett, s a maradék 15 522 Ft-ból az árréskulcs alapján 5736 Ft vonható le az alperes javára. Mivel az alperes kifizetett először 9578 Ft-ot, majd 4422 Ft-ot, így az alperes által meg nem térített 5364 Ft képezi a kereseti követelését.
Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a felperes bizonyított kárát teljes egészében megtérítette.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a perbeli leltár egymagában nem bizonyítja kétséget kizáró módon, hogy milyen összegű kár keletkezett a betöréssel okozati összefüggésben. Ezért az alperes által kifizetett összegen túlmenően a felperesnek további kárt nem sikerült bizonyítania.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Álláspontja szerint az alperes nem jogosult a későbbi leltártöbbletet a kár fedezeteként elszámolni a maga javára. Könyvszakértő kirendelését kérte annak bizonyítására, hogy a két leltár eredménye között nincs okozati összefüggés.
A fellebbezés alapos.
A munkaügyi bíróság az előtte folyamatban volt ügyben megállapította, hogy a bolt dolgozói a helyszíni szemlén több áru tekintetében hangsúlyozták, hogy mennyiségi adatokat nem tudnak közölni. A nyomozást megszüntető határozat ezzel szemben csak a szemle során egyértelműen megjelölt hiányok összesítéséből vonta le azt a következtetést, hogy az okozott kár összege 9578 Ft.
A nyomozás során feltüntetett 9578 Ft és a leltár alapján kimutatott 15 833 Ft között az adott esetben a különbség a másodfokú bíróság megítélése szerint viszonylag kisebb mértékűnek tekinthető, s így a nyomozati szemle adatai nem teszik kétségessé az 1981. szeptember 22-én felvett leltár eredményét s az annak alapján megállapított 15 833 Ft kárösszeget, figyelemmel arra is, hogy a korábbi időben a boltban leltárhiány nem volt.
A 15 833 Ft kárösszeget lényegében az alperes a ráutaló magatartásával el is ismerte azáltal, hogy a 15 833 Ft kárból indult ki, amikor a felperesnek fizetett. Ugyanis ebből az összegből vonta le az 1982. március 16-án felvett leltár szerinti 5000 Ft többletet, s ezek alapján fizetett a felperesnek összesen 10 833 Ft-ot.
Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérően a rendelkezésre álló összes adatot mérlegelve azt a következtetést vonta le, hogy a perbeli betöréssel okozati összefüggésben 15 833 Ft kára keletkezett a felperesnek.
A Ptk. 536. §-ának (1) bekezdése és az 553. §-ának (1) bekezdése alapján a biztosító esemény bekövetkezte után a szabályzatban megállapított időn belül köteles a szolgáltatást teljesíteni, vagyis perbeli esetben a kárt megtéríteni.
A perben nem volt vitás, hogy a felek között vagyonbiztosítási szerződés volt érvényben, és az sem volt vitás, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, s ennek következtében a felperest kár érte.
A fenti jogszabályok alapján az alperes a vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosítási esemény következtében keletkezett kárt – a 15 833 Ft-ot – köteles a felperesnek megfizetni.
Nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenné, hogy az alperes a későbbi leltár többletét a kár megtérítésénél figyelembe vegye, ezzel a biztosítási eseménnyel okozott és az általa fizetendő kár összegét csökkentse. Ezért jogszabályellenesen járt el az alperes, amikor a fizetendő kár összegének megállapításánál a perbeli káreseménytől függetlenül több hónappal később felvett leltár többleteredményét a fizetendő összegből levonta.
Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta s a fenti számítások alapján az alperest 5000 Ft megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Gf. III. 30 949/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás