PK BH 1984/24
PK BH 1984/24
1984.01.01.
Ha a tárgyalás nélkül hozott hagyatékátadó végzés kézbesítése után az örökös az örökség visszautasítása tárgyában nyilatkozik, beadványát tárgyalás kitűzése iránti kérelemnek kell tekinteni, és a tárgyaláson a közjegyző tájékoztatni köteles a nyilatkozatok jogkövetkezményeiről [6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 52. § (3) bek., 69. § (4) bek.].
A végintézkedés hátrahagyása nélkül 1966. november 14-én meghalt örökhagyó hagyatékát az állami közjegyző az alaphagyatéki eljárásban meghozott végzéssel átadta a törvényes örökösöknek.
A községi tanács v. b. szakigazgatási szerve által 1981. június 29-én felvett póthagyatéki leltár alapján indult eljárásban a közjegyző az örökhagyó póthagyatékát a leltározott, belterületi „kert” művelési ágú, összesen 5924 forint leltári értékű ingatlanilletőségekben állapította meg. Az ekként megállapított póthagyatékot – tárgyalás tartása nélkül meghozott végzésével törvényes öröklés jogcímén a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezetével terhelten az örökhagyó leányának adta át.
A pót-hagyatékátadó végzésének 1981. november 7-én történt kézhezvétele után a törvényes örökösök a november 10-én érkezett írásbeli beadványukban akként nyilatkoztak, hogy a részükre átadott ingatlanok mezőgazdasági termelés célját szolgáló földingatlanok, amelyeknek öröklését a Ptk. 674. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján visszautasítják. Ezt a nyilatkozatukat a november 20-án érkezett újabb írásbeli beadványukban akként módosították, hogy a póthagyatékot ingyenesen felajánlják a Magyar Államnak.
A törvényes örökösöknek ez utóbbi nyilatkozatát a közjegyző – a felajánlás elfogadása tárgyában való nyilatkozattétel végett – megküldte a községi tanács v. b. szakigazgatási szervének. A szakigazgatási szerv arról értesítette a közjegyzőt, hogy a felajánlott ingatlanokat elfogadja.
Ezt követően hozott végzésében a közjegyző a hagyatékátadó végzést „kiegészíteni” rendelte akként, hogy az örökhagyó póthagyatékát képező ingatlanilletőségeket az örökösök ingyenesen felajánlották a Magyar Állam részére, amely felajánlást az illetékes szakigazgatási szerv elfogadta. Rendelkezett továbbá a járási földhivatal megkeresése iránt a tulajdonjognak a Magyar Állam javára történő bejegyzése végett. A közjegyző a végzés indokolásában utalt a 31/1971 (X. 6.) Korm. sz. rendelet 14. §-ára.
A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
I. A hagyatéki eljárásban hozott végzések kiegészítésére a He. 89. §-ának (1) bekezdése alapján a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebből következően a hagyaték-, illetve pót-hagyatékátadó végzés kiegészítésének akkor van helye, ha a közjegyző valamely lényeges kérdésben nem határozott (Pp. 225. §).
Az adott ügyben azonban nem arról van szó, hogy a közjegyző valamely, a póthagyatéki eljárásban – az átadásról rendelkező végzés meghozatala előtt – felmerült kérdésben elmulasztott rendelkezni, hanem a törvényes örökösök részéről a póthagyaték átadása után tett nyilatkozatokat kellett elbírálni.
Ezeknek a nyilatkozatoknak az elbírálására a kiegészítő végzés meghozatalával nem kerülhetett volna sor. A közjegyző az ekként meghozott végzésével a póthagyaték átadásáról rendelkező végzést egyébként sem kiegészítette, hanem lényegében megváltoztatta, és a póthagyatéki vagyontárgyak tulajdonjogáról az átadó végzésben foglaltaktól eltérően rendelkezett.
A közjegyző óvással megtámadott végzése ennélfogva jogszabályt sért.
II. Mindezen túlmenően tévedett a közjegyző akkor is, amikor a póthagyatéki ingatlanilletőségek tulajdonjogának a Magyar Állam javára földfelajánlás címén történő bejegyzését rendelte el.
A hagyatéki ingatlanoknak az állam javára való felajánlása nem tartozik a hagyatéki eljárás keretébe, és a hagyaték átadásának jogcíme földfelajánlás nem lehet.
A rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, hogy a póthagyatéki leltárba felvett, belterületi „kert” művelési ágú ingatlanilletőségek teleknek vagy mezőgazdasági rendeltetésű, illetőleg mezőgazdaságilag hasznosítható földnek minősülnek-e. Ettől függően ugyanis a földfelajánlás elfogadása a helyi tanács végrehajtó bizottságának [1/1971. (X. 6.) Korm. sz. rendelet 14. § (1) bek.] vagy a járási földhivatalnak [1976. évi 23. sz. tvr. 7. § (1) és (3) bek.] hatáskörébe tartozik.
A közjegyző ennélfogva akkor járt volna el helyesen, ha póthagyaték átadására vonatkozóan tárgyalás nélkül hozott végzés kézbesítése után a törvényes örökösöknek az örökség visszautasítása, majd felajánlása tárgyában tett nyilatkozataira tekintettel tárgyalást tűz ki [He. 69. § (4) bek.], és arra a törvényes örökösöket megidézi. A tárgyaláson a He. 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségének megfelelően a feleknek a felmerült jogi kérdésekben útbaigazítást kellett volna adnia, és gondoskodnia kellett volna arról, hogy a felek nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg. Ennek keretében tájékoztatnia kellett volna a feleket az örökség visszautasításának lehetőségéről és annak jogkövetkezményeiről, és fel kellett volna hívnia a figyelmüket arra is, hogy földfelajánlásra a hagyatéki eljárás keretében nincs lehetőség.
III. Az örökhagyóval azonos nevű K. J. hagyatéki ügyében az állami közjegyző előtt utóbb lefolytatott eljárás adataiból az a további körülmény is megállapítható, hogy a jelen póthagyatéki eljárás tárgyát képezett ingatlanilletőségek közül a b.-i 825. sz. tulajdoni lapon 739. hrsz. alatt felvett ingatlanilletőség nem képezte az örökhagyó tulajdonát.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a törvényességi óvással megtámadott végzést hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt a póthagyaték átadására vonatkozó végzés kézbesítése utáni beadványnak tárgyalás kitűzése iránti kérelemként való elintézésére utasította. (P. törv. II. 21 033/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás