MK BH 1984/246
MK BH 1984/246
1984.06.01.
A munkáltató a határozott időre létesített munkaviszonyt nem szüntetheti meg felmondással abból az okból, hogy azt az üzletet, amelyben a dolgozó foglalkoztatása történik, szerződéses rendszerben történő üzemeltetésre adta át, az egység vezetője azonban nem kívánja a dolgozót foglalkoztatni [1967. évi II. törvény 28. §; 38/1980. (IX. 30.) MT sz. r. 8 § (3) bek.; MK 127. sz.].
A peres felek 1982. december 8-án határozott időre szóló munkaszerződést kötöttek, amely szerint az alperes a felperest 1982. december 8-tól 1983. december 31-ig zenészként alkalmazza az m.-i kisvendéglő üzembe helyezéséig az M. vendéglőben, majd azt követően az m.-i kisvendéglőben.
Az alperes igazgatósági elnöke a felperes munkaviszonyát átszervezésre hivatkozással – az 1967. évi II. törvény 27. §-ának (1) bekezdése, a 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 25. §-a, a kollektív szerződés és a 38/1980. (XI. 30.) MT számú rendelet alapján – 1983. március 22-i hatállyal felmondással megszüntette.
A felperes a döntőbizottság előtt kérte a felmondás hatálytalanítását. Előadta, hogy nem az alperest, hanem csupán azt az üzletet – az m.-i kisvendéglőt – szervezték át, ahol dolgozott. Ezt az üzletet ugyanis szerződéses üzletté alakították át.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította a felperes kérelmét. A felmondás indokát valósnak és alaposnak találta. Megállapította, hogy a felmondás indokaként megjelölt átszervezés valóban megtörtént. Ennek következtében az m.-i vendéglátó egység 1983. március 1-jétől új, szerződéses formában üzemel. Döntésének alátámasztásaként a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 127. számú állásfoglalására is hivatkozott.
A döntőbizottság határozatát a felperes a kérelmével azonos tartamú keresettel támadta meg a munkaügyi bíróságnál.
A munkaügyi bíróság 1983. június 1-jén hozott jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítéletének indokolásában megállapította, hogy a munkáltató és a döntőbizottság egyaránt helytállóan alkalmazta a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos rendelkezéseket. Idézte a 38/1980. (IX. 30.) MT számú rendelet 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat, amelyek szerint, ha a szerződéses üzemeltetésű egység vezetője az alkalmazottat nem kívánja az üzletben foglalkoztatni, indokolt kérelmére a gazdálkodó szervezet köteles az üzletben történő foglalkoztatást – a munkajogi szabályok keretei között – a munkaviszony felmondására irányadó határidőn belül megszüntetni. Miután a felperes további foglalkoztatásához a szerződéses üzemeltetésű egység vezetője nem járult hozzá, az alperes pedig nem tudott a felperesnek a szakmai képzettségének megfelelő munkakört a szerződés üzemeltetésre történt áttéréskor felajánlani, a munkáltató jogszerűen szüntette meg a felperes munkaviszonyát az átszervezés folytán.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Kétségtelen, hogy az alperes m.-i vendéglátó egységénél 1983. március 1-jétől szerződéses üzemeltetésre tértek át, az adott üzlet vonatkozásában tehát valóban történt átszervezés. Elkerülte azonban a munkaügyi bíróság figyelmét, hogy a felperes munkaviszonya határozott időre jött létre.
Az 1967. évi II. törvény 28. §-a szerint a határozott időre létesített munkaviszony annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyre létesítették. E munkaviszonyt a határozott idő eltelte előtt csak abban az esetben lehet felmondással megszüntetni, ha a dolgozó a munkát nem végzi el megfelelően, vagy annak elvégzésére nem alkalmas.
Az adott esetben az 1967. évi II. törvény 28. §-ában tételesen felsorolt felmondási okok szóba sem kerültek. Az alperes kifejezetten átszervezés címén mondta fel a felperes munkaviszonyát.
Minthogy azonban ilyen felmondási okot az említett jogszabály tételes felsorolása nem tartalmaz, s erre a 127. számú állásfoglalás helytálló értelmezése sem ad lehetőséget, az alperes felmondása érvénytelen. (M. törv. II. 10 331/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás