• Tartalom

BK BH 1984/256

BK BH 1984/256

1984.07.01.
I. Nincs helye olyan tartalmú ítélet meghozatalának, hogy a vád tárgyává tett és bűnhalmazatban álló egyik cselekmény tekintetében a bíróság az elkövető bűnösségét állapítja meg és büntetést szab ki, a másik cselekmény tekintetében pedig a társadalomra veszélyesség csekély fokára (Btk. 28. §) tekintettel az eljárást megszünteti [Btk. 28. §, 71. § (1) bek.; Btké. 18. §; Be. 342/A. § (2) bek.].
II. Helye lehet a szabadságvesztés katonai fogdában vagy fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtásának akkor is, ha a katona a szolgálatát már nagyrészt letöltötte, de a büntetés a szolgálati idő lejárta előtt a katonai büntetés-végrehajtási intézetben még megkezdhető [Btk. 127. § (1) bek. b) pont, KK 8. sz.].
A katonai bíróság a honvéd vádlottat parancs iránti engedetlenség vétsége miatt 5 hónapi – katonai fogdában végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte, ugyanakkor azonban a szolgálati tekintély megsértésének vétsége miatt indított eljárást megszüntette, és az ügyet e vonatkozásban fenyítés kiszabása végett az illetékes parancsnok fegyelmi hatáskörébe utalta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott leszerelése 1984 februárjában volt várható. 1983. november 17. napján az alegység-ügyeletestől szolgálati parancsot kapott, amelyet azonban nem teljesített, hanem katonatársaival beszélgetett és szándékosan lassan öltözött, hogy az időt húzza. Az alegység-ügyeletes az utasítást mintegy 10 perc elteltével megismételte, de a vádlott ezzel szemben is engedetlenséget tanúsított, majd nem teljesítette a tiszti rendfokozatban levő elöljáró parancsát sem.
1983. szeptember 10. napján a zászlóaljparancsnok utasítására az alakulótéren a személyi állomány előtt felolvasták a vádlott által előzőleg elkövetett fegyelemsértésről szóló parancsot. Ennek során a vádlott tiszti rendfokozatú elöljáróval szemben a szolgálati tekintélyt sértő magatartást tanúsított, a parancsot hanyag testtartással, mosolyogva hallgatta végig.
I. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatti eljárást a Btk. 71. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, a Btké. 18. §-ára és a Be. 342/A. §-ának (2) bekezdésére tekintettel megszüntette, és a vádlott ügyét emiatt az illetékes parancsnok fegyelmi hatáskörébe utalta.
Az a magatartás, amelyet a vádlott 1983. szeptember 10. napján a fegyelmi fenyítésének a zászlóalj személyi állománya előtt történt ismertetésekor tanúsított, megvalósítja a Btk. 356. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző szolgálati tekintély megsértése vétségét. A bíróság ezt a bűncselekményt ugyanabban az eljárásban bírálta el, mint amelyben a vádlott által elkövetett másik bűncselekmény miatt is eljárt és büntetést szabott ki.
Nincs helye olyan tartalmú ítélet meghozatalának, hogy a vád tárgyává tett és bűnhalmazatban álló egyik cselekmény tekintetében a bíróság az elkövető bűnösségét állapítja meg és büntetést szab ki, a másik cselekmény tekintetében pedig a társadalomra veszélyesség csekély fokára (Btk. 28. §) tekintettel az eljárást megszünteti.
Helytálló az az álláspont, mely szerint a vádlottal szemben büntetés kiszabása indokolt. Olyan esetekben, amikor az elkövető terhére két vagy több bűncselekmény megvalósulását kell megállapítani, a Btk. 85. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében halmazati büntetést kell kiszabni. Egységes büntetés kiszabása tehát valamennyi cselekmény miatt kötelező. Nincs ezért törvényes lehetőség arra, hogy a bíróság ugyanazon ítéletben egyes bűncselekmények miatt büntetést szabjon ki, más bűncselekmény miatti eljárást pedig megszüntetve, megrovást alkalmazzon, illetőleg – katona esetében – a Btké. 18. §-a szerint az ügyet a parancsnok fegyelmi hatáskörébe utalja.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a vádlottat bűnösnek mondotta ki szolgálati tekintély megsértése vétségében is, és halmazati büntetést szabott ki.
II. A Legfelsőbb Bíróság a szabadlábon levő vádlottat az 1984. február 14. napján meghozott ítéletével halmazati büntetésül az első fokon eljárt katonai bíróság által meghatározott mértékű 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Egyben megállapította, hogy szolgálatban megtartható, ezért a büntetés végrehajtását – a Btk. 45. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával – a Btk. 127. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján katonai fogdában rendelte végrehajtani.
A vádlott mindkét cselekménye katonai bűncselekmény, az ezek miatt kiszabott szabadságvesztés tartama a 6 hónapot nem haladja meg. Bár a katonai szolgálati időből – a jogerős ítélet meghozatala időpontjában – már csak néhány hónap volt hátra, ez a szabadságvesztés katonai büntetés-végrehajtási intézetben történő foganatosításának nem akadálya. A rövidebb tartamú szabadságvesztés folytán ugyanis a katonai szolgálatban még eltöltendő idő nem hosszabbodik meg oly mértékben, amely kizárná a Btk. 127. §-a (1) bekezdése b) pontjának alkalmazását. Ugyanakkor e büntetés végrehajtása a szolgálati idő lejárta előtt még foganatba vehető. Ezért a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának 8. számú állásfoglalása III. pontjában írtakkal összhangban, a szabadságvesztés végrehajtását – annak azonnali foganatbavétele mellett – katonai fogdában rendelte el. (Legf. Bír. Katf. I. 53/1984. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére