• Tartalom

BK BH 1984/259

BK BH 1984/259

1984.07.01.
A járművezetéstől végleges hatályú eltiltás vizsgálatánál nem az a döntő, hogy az elkövető egyetlen vagy több bűncselekményt követett-e el [Btk. 59. § (1) bek., 188. § (2) bek. c) pont, BK 107. sz.].
A terhelt a városi bíróság halált okozó ittas járművezetés bűntette és segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntette miatt halmazati büntetésül 5 évi szabadságvesztésre és a járművezetéstől 6 évi eltiltásra ítélte.
A megyei bíróság az első fokú ítéletet akként változtatta meg, hogy a szabadságvesztés tartamát 6 évre felemelte, a terheltet a járművezetéstől végleges hatállyal tiltotta el, és további mellékbüntetésként 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is.
A megállapított ítéleti tényállás lényege a következő.
A terhelt unokatestvérével ment szórakozni, s mivel kissé ittas volt, a gépkocsiját az unokatestvére vezette mindvégig, aki szórakozás közben sem ivott szeszes italt. A terhelt hajnali 4 órára súlyos alkoholos befolyásoltság állapotába került, véralkoholszintje 3-3,5 ezrelék volt. Ekkor és ilyen állapotában a terhelt unokatestvére és a velük levő személy határozott tiltakozása ellenére a terhelt beült a személygépkocsijába és a járművet a lakására vezette. A terhelt a gépkocsival 75-80 km/óra sebességgel haladt, eleinte távolsági fényszórót használt, majd egy szemből közlekedő gépkocsi miatt tompított világításra kapcsolt. A másik jármű elhaladása után azonban a távolsági fényt nem kapcsolta vissza és haladási sebességét sem csökkentette.
Ugyanebben az időpontban gyalogosan haladt az úttestnek a terhelt menetiránya szerinti jobb szélén a 17 éves sértett. A terhelt a súlyos fokú ittasságával összefüggésben, a tompított fényszóró használatához képest eltúlzott haladási sebesség folytán a féktávolságot nem látta be, kellő figyelmet sem tanúsított, és ezért előzetes észlelés nélkül elütötte az úttest jobb szélétől mintegy 60 cm-en belül közlekedő sértettet. Ezután némileg lassította a járművet, majd megállás nélkül továbbhajtott a lakására és lefeküdt aludni.
Az árokba zuhant, súlyosan sérült, eszméletlen sértettet a reggeli órákban találta meg egy arra haladó tehergépkocsi vezetője. A szakszerű kórházi kezelés ellenére a sértett a baleset során elszenvedett sérülések következtében elhunyt.
A járművezetéstől végleges hatályú eltiltás miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az ügyben eljárt bíróságok helyesen ismerték fel azt, hogy a terhelt esetében a járművezetéstől végleges hatályú eltiltásra alapot adó, egészségi okból való alkalmatlanságról nincs szó. A végleges hatályú eltiltás alkalmazhatóságával kapcsolatos eltérő álláspontjuk a terhelt „morális alkalmatlanságának” a megítélésével kapcsolatos.
Az elsőfokú bíróság érvelése szerint egyetlen, bármilyen durva szabályszegéssel elkövetett és súlyos eredménnyel járó közlekedési baleset önmagában nem lehet alkalmas annak megállapítására, hogy az elkövető a közlekedésben való részvételre véglegesen alkalmatlan. A megyei bíróság álláspontja szerint viszont a terhelt által elkövetett egyetlen bűncselekmény is, az elkövetés valamennyi alanyi és tárgyi oldalon jelentkező körülményének a figyelembevételével indokolhatja annak megállapítását, hogy a terhelt morálisan alkalmatlan a járművezetésre.
A Btk. 59. §-ának (1) bekezdésében levő rendelkezések differenciált alkalmazására a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 107. sz. állásfoglalása nyújt iránymutatást. Eszerint az tekinthető alkalmatlannak a vezetésre, aki életkoránál, betegségénél vagy személyisége valamely tartós korlátozottságánál fogva képtelen a biztonságos vezetésre. E körbe tartozik az elkövető súlyos és állandósult karakterhibája, negatív életvezetési stílusa is (idült alkoholizmus, korábbi súlyos ittas közlekedési baleset okozása stb.).
Az állásfoglalásból is következően az alkalmatlanság kérdésében való döntésnél nem annak van meghatározó jelentősége, hogy az elkövető egyetlen vagy már több közlekedési bűncselekményt követett-e el. Egyetlen bűncselekmény elkövetésénél is felszínre kerülhetnek az elkövető személyiségének olyan vonásai, amelyekből például valamely állandósult jellemhibára (agresszivitás, felelőtlenség, mások érdekeinek semmibevétele stb.) lehetne következtetni, de adódhat olyan helyzet is, hogy a közlekedési szabályok ismételt megszegése sem nyújt alapot az alkalmatlanság megállapítására. Az elbírálandó bűncselekmény alanyi és tárgyi oldalán jelentkező tényezők, valamint az elkövető személyiségének együttes vizsgálata vezetheti el a helyes döntéshez.
A terhelt alapvető közlekedési szabályok többszörös megszegésével halálos eredményű, súlyos közlekedési bűncselekményt követett el, és ezt – a morális fogyatékosságra is utalóan – tetézte azzal, hogy áldozatának segítséget sem nyújtott. Mindennek a súlyos fokú leittasodás volt az oka. A rendelkezésre álló bizonyítékok azonban csak annak megállapítására elegendők, hogy a terhelt leittasodása, illetve az ittas járművezetés eseti jellegű volt. Miként azt az elsőfokú bíróság is megállapította: a terhelt nem alkoholista, életvezetésére nem jellemző az iszákosság, 4 éve vezet gépjárművet, ittas vezetésre visszavezethetően szabálytalan közlekedésre nincs adat; 25 éves, büntetlen előéletű fiatalember, aki évek óta kifogás nélkül látja el vájári teendőit is.
Mindezek folytán nincs alap olyan megállapításra, hogy a terheltnél akár az italozással összefüggően vagy anélkül kialakultak volna olyan káros szokások, amelyekből megbízhatatlanságára, felelőtlenségére vagy személyiségének olyan torzulására lehetne következtetni, amelynél fogva őt a biztonságos vezetésre véglegesen alkalmatlannak kellene tekinteni.
A bűncselekmény elkövetésének körülményei és a terhelt személyiségével kapcsolatos feltárt adatok egy tartalmában hosszabb, de határozott ideig tartó járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását indokolják.
A Legfelsőbb Bíróság ezért megállapította, hogy a másodfokon eljárt megyei bíróság határozata a végleges hatályú járművezetéstől eltiltást kiszabó rendelkezését illetően törvénysértő, azt hatályon kívül helyezte és a terheltet 6 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte. (B. törv. IV. 686/1983. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére