GK BH 1984/278
GK BH 1984/278
1984.07.01.
I. A garanciális szolgáltatások ellátására kötött szerződés megszegéséhez külön kikötés nélkül nem kapcsolódik kötbérfelelősség [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 18. § (1) bek., 19. § (1) bek.].
II. A garanciális szolgáltatás ellátására köteles gazdálkodó szervezet nem tehető felelőssé a kijavítás elmaradásáért, ha az ahhoz szükséges alkatrész készleten tartásáról a terméket forgalomba hozó gazdálkodó szervezetnek kell gondoskodnia [Ptk. 318. § (1) bek., 339. § (1) bek.].
A felperes 1981. április 8-án 2 db, 1981. június 21-én pedig további 2 db EN 141–2 típusú bolgár elektromos targoncát rendelt az I. r. alperestől. Az I. r. alperes egy év jótállást vállalt. Az üzembe helyezésre és a jótállási javítások végzésére a II. r. alperes volt köteles; erre a két alperes között jött létre szerződés. Az első megrendelésben szereplő 2 db targonca üzembe helyezés 1981. június 30-án, a további 2 darabé pedig 1981. szeptember 30-án történt. Mindkét szállítmányból egy-egy targonca villája eltörött. A II. r. alperes a helyszíni szemle alkalmával megállapította, hogy a villák cseréje szükséges, a targonca garanciális hiba miatt üzemképtelen. A II. r. alperes a hibás alkatrészeket leszerelte és elszállította. A hibás alkatrészek cseréje azonban nem történt meg, mert a cseréhez szükséges villákkal sem az I. r., sem pedig a II. r. alperes nem rendelkezett. A felperes a lemezraktárban az anyagmozgatást jelentős többletidővel és jelentős többletköltséggel, kézi erővel volt kénytelen megoldani.
A felperes – hivatkozva a Legfelsőbb Bíróságnak arra az elvi jellegű állásfoglalására, amely szerint a garanciális javításra szerződést kötő vállalattól elvárható, hogy a jótállási hibák elhárításához szükséges alkatrészekkel rendelkezzék – a keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze a vele szerződéses viszonyban álló I. r. alperest a jótállási javítás elvégzésére, és erre állapítson meg határidőt. Egyben a felperes a két targonca összesen 138 806 Ft értéke után kötbér megfizetésére is kérte az I. r. alperes kötelezését.
Az 1982. augusztus 28-án kelt egyeztetési jegyzőkönyv szerint az I. r. alperes kifogásolta, hogy a felperes a perértéket tévesen határozta meg, mert a kötbéralapba az üzembe helyezési költséget is beleszámította; 1 db targonca ára 66 003 Ft, tehát a 2 db targonca kötbéralapként számítható értéke 132 006 Ft. A II. r. alperesnek a kijavításhoz szükséges alkatrészekre vonatkozó közlését továbbította a külföldi eladó budapesti kirendeltségéhez. A bizományos külkereskedelmi vállalatot beavatkozóként perbe hívta. A II. r. alperessel szemben keresetet támasztott olyan összegre, amely azonos a felperes kötbérigényével. A II. r. alperes előadta, hogy az első emelő meghibásodásakor a kijavításhoz szükséges alkatrészt megkísérelte más forrásból beszerezni. A második meghibásodott emelő kijavításához 1 db csapágytest és 4 db tűgörgős csapágy szükséges, amelyek közül a görgős csapágyak időközben beérkeztek. A hiba kijavításának elhúzódása miatt a II. r. alperest vétkesség nem terheli. A kijavítás időpontja tekintetében az alkatrészek beérkezése után tud nyilatkozni.
A felperes az 1982. június 3-án kelt beadványában közölte, hogy a II. r. alperes a hibás targoncákon ideiglenes javítást végzett úgy, hogy azok üzemképesek. Ennek ellenére a villák cseréje szükséges.
A bizományos külkereskedelmi vállalat bejelentette beavatkozását, a beavatkozást a bíróság engedélyezte.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapította, hogy a II. r. alperes az I. r. alperes javára, az I. r. alperes pedig a felperes javára maximális hibás átadási kötbérfizetési kötelezettséggel tartozik. Az összeg meghatározása nélkül kötelezte a II. r. alperest, hogy 8% kötbért fizessen közvetlenül a felperesnek. Kötelezte továbbá a II. r. alperest, hogy 1982. szeptember 3-ig a hibás targoncákat végleges formában, a jótállási kötelezettsége keretében javítsa ki.
Az ítélet indokolása szerint a perbeli targoncákhoz szükséges villákból sem az I. r. alperes, sem pedig a II. r. alperes – az egyébként jelentős nagyságú alkatrészraktári készlet ellenére – megfelelő cseredarabokkal nem rendelkezett. A II. r. alperes más targoncákból kiszerelt villák hegesztésével ideiglenes javítást végzett. A bíróság a II. r. alperest végleges javításra kötelezte, és a külföldi fél nyilatkozatának hiányában hivatalból állapította meg a javítás határidejét. A bíróság az állandó bírói gyakorlatnak megfelelően kötelezte a II. r. alperest a kötbér fizetésére. A II. r. alperes ugyanis nem tudta magát kimenteni a raktárkészlete hiányosságával kapcsolatos felelősség alól. Figyelembe vette a bíróság azt is, hogy a II. r. alperes az ideiglenes javítást korábban is elvégezhette volna. A bíróság az I. r. alperes összegszerűségi kifogásának helyt adott. A pénzügyi adminisztráció egyszerűsítése érdekében marasztalta a felperes javára közvetlenül a II. r. alperest.
Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a felperessel jogviszonyban nem áll; az I. r. alperessel a targoncák üzembe helyezésére, a jótállás körébe tartozó javításokra és a szervizszolgálatra kötött szerződést. Ebben a szerződésben az I. r. alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a jótállási javításhoz szükséges alkatrészeket biztosítja; ennek a kötelezettségének azonban a per tárgyát képező esetben az I. r. alperes nem tett eleget.
A fellebbezési tárgyaláson a II. r. alperes előadta, hogy a targoncák üzembe helyezésekor kétségtelenül megállapították és a felperes által is aláírt jegyzőkönyvekben rögzítették, hogy a hiba jellege olyan, amelynek oka már az átadáskor fennállott. A külföldi eladó hibás szolgáltatásáért a garanciát vállaló vállalat nem felelős. Az I. r. alperessel kötött szerződésből kitűnően a javításhoz szükséges alkatrészekből az I. r. alperes köteles megfelelő készletet tartani. – Az I. r. alperes ismertette azt az álláspontját, amely szerint a II. r. alperesnek a vele kötött szerződésből folyó kötelezettsége az, hogy a javításhoz szükséges alkatrészeket tőle olyan időben igényelje, hogy azok a jótállási hiba felmerülésekor rendelkezésre álljanak. A hiba gyártási jellege nem került bizonyításra. A beavatkozónak a hibás teljesítés miatt nem, hanem csak a külföldi fél késedelmes alkatrész-szolgáltatása miatt adott perlési megbízást. A II. r. alperes ellen emelt kereseti kérelme kártérítés fizetésére való kötelezésre irányult.
A fellebbezés alapos.
A felperes és a II. r. alperes előadásából egyértelműen megállapítható volt, hogy a targoncák hibájának oka már az üzembe helyezéskor fennállott. A hiba tehát gyártási jellegű, amelyért a jótállási szolgáltatásokat végző II. r. alperes felelőssé nem tehető. A jelentkezett hibának ezt a jellegét bizonyítják a reklamációs jegyzőkönyvek, amelyeket mind a II. r. alperes, mind pedig a felperes az aláírásával látott el. Ezért a per tárgyát képező hiba gyártási eredete tényként fogadható el.
A 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 18. §-ának (1) bekezdése szerint, aki a szerződést megszegi, kötbérfelelősséggel tartozik. A 19. § (1) bekezdésének c) pontja a törvényes kötbér alapjául szolgáló egyik szerződésszegésként jelöli meg a hibás teljesítést. Minthogy az I. r. alperes által a felperes részére átadott targoncák közül 2 db hibásnak bizonyult, és a hiba eredete már az átadáskor fennállott, a hivatkozott jogszabály folytán az I. r. alperest kötbérfelelősség terheli. A jogszabály értelmében e felelősség alól a szolgáltató fél csak azzal mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az a gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható. A GK 18. számú állásfoglalás a) pontja szerint a gazdálkodó szervezetek közötti szerződés megszegése esetén a fél a kötbér fizetése alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződés megszegése sem neki, sem a teljesítéshez igénybe vett közreműködőnek nem róható fel. Tekintettel arra, hogy a targoncákat az I. r. alperes import útján külföldről szerezte be, és az import tekintetében a beavatkozóval bizományi szerződést kötött, az I. r. alperes szolgáltatása tekintetében a külföldi eladó közreműködőnek tekintendő. Minthogy pedig az I. r. alperes a külföldi eladónak azt a magatartását, amely a hibásnak bizonyult targoncák szolgáltatására vezetett, nem tudta kimenteni, az I. r. alperest kötbérfizetésre kellett kötelezni. Az I. r. alperes a fellebbezési tárgyaláson a bíróság kérdésére közölte, hogy a külföldi eladó hibás szolgáltatásával kapcsolatban nem adott perlési megbízást a beavatkozónak.
A kötbér mértéke tekintetében irányadó a hivatkozott rendelet 20. §-a (2) bekezdésének c) pontja, amely szerint abban az esetben, ha a megrendelő kijavítást vagy kicserélést igényel, a törvényes kötbér mértéke a késedelemre megállapított mérték. A késedelmi kötbér mértékét a 20. § (2) bekezdésének a) pontja szabályozza. Minthogy a szállítás 1982. július 1. előtt történt, a törvényes kötbér mértékét módosító 13/1982. (IV. 22.) MT sz. rendelet a per tárgyát képező szerződésszegés vonatkozásában nem került alkalmazásra. A kötbér alapja a módosított perérték, 132 006 Ft. Az I. r. alperes által fizetendő kötbér összege a kijavítás nélkül eltelt idő tartamára tekintettel a kötbéralap 8%-a, azaz 10 560 Ft.
A II. r. alperes az I. r. alperessel kötött szerződésben az üzembe helyezésre és a garanciális szolgáltatások ellátására vállalt kötelezettséget. Ilyen tartalmú szerződés természetéből következik, hogy szerződésszegés esetén – külön kikötés nélkül – kötbérfelelősség nem áll fenn, hanem ahhoz csak kártérítési felelősség kapcsolódik. A II. r. alperes a kijavítási kötelezettségének azért nem tett eleget, mert nem állt rendelkezésére a kijavításhoz szükséges alkatrész. Az alperesek között létrejött szerződés szerint a javításhoz szükséges alkatrészeket az I. r. alperes köteles biztosítani, ami azt jelenti, hogy a per tárgyát képező esetben is az I. r. alperesnek lett volna a kötelessége, hogy a jótállási javításhoz szükséges alkatrészeket raktárán tartsa, azokat a szükségnek megfelelően a II. r. alperes rendelkezésére bocsássa, és így lehetővé tegye, hogy a szavatossági vagy jótállási kijavítás haladéktalanul megtörténhessék. Abban az esetben tehát, ha a II. r. alperes kötbérfelelőssége fenn is állna, a késedelem terhére felróható nem volna.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kötbér megfizetésére az I. r. alperest kötelezte, viszont az I. r. alperesnek a II. r. alperes ellen a fizetendő kötbérösszeg mint kár megtérítésére irányuló kereseti kérelmét elutasította. (Legf. Bír. Gf. I. 30 872/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás