• Tartalom

GK BH 1984/286

GK BH 1984/286

1984.07.01.
Perújításnak olyan szakvélemény is alapja lehet, amely az alapperben feltárt tények felhasználásával mutatja ki az alapperbeli szakvélemény téves voltát [Pp. 260. § (1) bek. a) pont].
A II. r. alperes tervei alapján az I. r. alperes kivitelezésében készült áruházépület építkezésének lebonyolítását a III. r. alperes végezte. Az átadás- átvétel 1977. augusztus 2-án volt. A használat során 1979. november 20-án az épület tetőszerkezete beázott, és azon repedés keletkezett. A felperes értesítése alapján a kivitelező a tetőn javításokat végzett, de az nem járt eredménnyel. Ezért a felperes keresetében a kivitelező 4 802 487 Ft vállalkozói díj figyelembevételével a tetőszerkezet kijavítására, a tervezőt pedig 75 000 Ft tervezési díj alapulvételével a javításhoz szükséges tervdokumentáció szolgáltatására kérte kötelezni.
Az elsőfokú bíróság a hiba okának vizsgálatára szakértői bizonyítást rendelt el. A szakvélemény összefoglaló értékelése szerint a tetőbeázást kivitelezési, tervezési hibák, anyaghiba és a műszaki ellenőrzés hiányosságai okozták. A szakértő a tervezési hibát többek között abban jelölte meg, hogy a részlettervek hiányosak, hiányzik a tető összefolyó, a falazott szellőző felépítmény szegélyzésének a megoldása. Nincs megoldva az attika falpanel vízhatlan fedése, és így annak felső síkján a víz akadálytalanul jut a szigetelés mögé, s ott átáztatva a szerkezetet a teherhordó födémpanel felső síkján elfolyva beázásokat okoz. A tervezési hibák felismerhetők voltak. A tervhibákon túlmenően az épület tetőbeázásában nagymértékben a tervtől eltérő és szakszerűtlen kivitelezés, valamint anyaghiba – az alkalmazott hőszigetelőnek főleg nedvesség hatására bekövetkező erős zsugorodása – is közrehatott.
Az elsőfokú bíróság a II. r. alperest kötelezte, hogy a tetőszerkezet kijavításához 1981. március 10. napjáig adjon kijavítási tervdokumentációt, az I. r. alperest pedig kötelezte, hogy a tervek alapján a javítást 1981. május 31-ig végezze el. Megállapította, hogy a kijavítás során felmerülő költségek 65%-át az I. r. alperes, 35% -át a II. r. alperes viseli. A III. r. alperes elleni keresetet elutasította. A beruházó terhére mulasztást nem állapított meg, mert a tetőbeázás nincs okozati összefüggésben a műszaki ellenőri tevékenységgel.
A Legfelsőbb Bíróság az I. r. és a II. r. alperesek által előterjesztett fellebbezések folytán hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az ügyben az elsőfokú bírósághoz a II. r. alperes perújítási kérelmet terjesztett elő. Csatolta egy szakértői intézet szakvéleményét, és arra hivatkozott, hogy ha a korábbi perben e szakvéleményt is elbírálta volna a bíróság, úgy az számára kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna.
Az elsőfokú bíróság a perújítást megengedte azzal az indokkal, hogy a csatolt szakvélemény – helytállósága esetén – olyan bizonyítéknak minősül, amely a II. r. alperesre kedvezőbb határozatot eredményezhet.
A végzés ellen az I. r. alperes fellebbezett. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a perújítás alapját képező csatolt szakvélemény olyan terhelő adatokat tartalmaz a II. r. alperesre, amelynek értékelése nem lehet alkalmas kedvezőbb határozat hozatalára a perújító félre nézve. Arra is hivatkozott, hogy a csatolt szakvélemény a II. r. alperes megrendelésére készült.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság helyesen utalt a Pp. 260. §-a (1) bekezdésének a) pontjára, amely szerint perújításnak van helye, ha a fél oly tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Az erre a rendelkezésre alapított perújítás során a bíróságnak azt kell mérlegelnie, vajon a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak bizonyításuk esetén alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre nézve kedvezőbb határozatot hozhasson. Ha a mérlegelés azzal az eredménnyel jár, hogy a fél által felhozott bizonyíték alkalmas lehet a jogerős ítélet megváltoztatására, a perújítást meg kell engedni, és azt a bíróság érdemben is köteles tárgyalni.
Az újabb szakértői vélemény is lehet olyan bizonyíték, amelyre a perújítás alapítható. E véleményre alapított perújításnak akkor is helye lehet, ha az az alapperben rendelkezésre álló tények felhasználásával mutatja ki az alapperbeli szakvélemény téves vagy részben téves voltát.
Márpedig a II. r. alperes által benyújtott szakvélemény részben eltér az alapperben csatolt szakvéleménytől.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. V. 30 417/1982. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére