MK BH 1984/289
MK BH 1984/289
1984.07.01.
Szigorú megrovás büntetés fegyelmi eljárás mellőzésével csak abban az esetben szabható ki, ha a kötelezettségszegés csekély jelentőségű és az ezzel összefüggő tényállás tisztázott [1967. évi II. törvény 55. § (1) bek. b) pont, 56. § (2) bek.].
Az alperes tanárként dolgozik a felperes alkalmazásában.
Az igazgató az 1983. augusztus 8-án hozott határozatával az alperest szigorú megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta.
A fegyelmi határozat indokolása szerint az alperes
a) „1983. évi május–június hónap folyamán, de augusztus 2-i iskolai találkozásunk alkalmával is minősíthetetlen hangon beszélt nevelőtársairól, feljebbvalóiról. Igazgatóját fizikai felelősségre vonással fenyegette, kollégáit lefizetett bérenceknek nevezte. Zavarta az iskolai munkarendet és a pedagógus etikát olyan mélyre süllyesztette, hogy állást kereső pedagógusok messze elkerülik az iskolánkat;
b) napközi otthoni csoportfoglalkozási tervét a II. félévre a mai napig sem készítette el, többszöri felszólításra sem adta le, magánál tartja az iskola tulajdonát képező dokumentumot; ismételt felszólításomra fenyegetve így válaszolt: „majd behozom és négyszemközt megbeszéljük”;
c) a mezőgazdasági gyakorlókert munkálatait hanyagul végezte, ennek következtében nagy mennyiségű mák ment tönkre;
d) ügyeletesi szolgálatait rendszertelenül látta el; szinte meg sem jelent azon a napon 9–10 óra előtt; ezt különösen májusban és júniusban észlelték;
e) értekezleteken kivétel nélkül pedagógushoz nem méltó hangnemben, a témához nem is kapcsolódva kiabál, kirohan, és az ajtót bevágja a nevelőtestület tagjaira.
f) összeférhetetlen magatartásával zavarja az iskola békéjét, rendjét és érdemi munkáját, kollégáiban félelmet és rettegést kelt.”\parAz alperes a felperes igazgatója által tett intézkedés megváltoztatása érdekében kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz. Kérte a fegyelmi határozat hatálytalanítását.
A munkaügyi döntőbizottság elutasította a kérelmét. A határozatát azzal indokolta, hogy a felperes igazgatója által hozott fegyelmi határozat szabályos volt, miután a szigorú megrovás fegyelmi büntetés a kötelezettségszegés csekély voltára vagy az eset más körülményeire tekintettel indokolt írásbeli határozatban fegyelmi eljárás mellőzésével is kiszabható, ha a tényállás egyébként tisztázott [Mt. 56. § (2) bek.]. „A döntőbizottság a szigorú megrovás törvényességét vizsgálta csak, de nem vizsgálta a kiváltó okokat, amiért a fegyelmit kapta.”\parA döntőbizottság határozata ellen az alperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben a fegyelmi határozat hatálytalanítását kérte.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével elutasította a keresetet. Az ítéletének indokolásában – többek között – tényként állapította meg, hogy az alperes 1983. augusztus 2-án a bérfizetési napon a felperes igazgatójával szemben valóban olyan magatartást tanúsított, amellyel megsértette az Mt. 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, mivel az igazgató felhívására olyan sértő hangnemben válaszolt, ami tekintélyének csorbítását is eredményezhette. Munkatársaival szemben is meg nem engedhető hangnemet használt, őket az igazgató lefizetett bérenceinek nevezte. Ezzel a magatartásával megzavarta a munkatársak egymáshoz fűződő kapcsolatát, és rontotta a pedagógusok nevelő munkájának hatékonyságát. Az elkövetett fegyelmi vétséggel pedig arányban áll a szigorú megrovás fegyelmi büntetés.
A munkaügyi bíróság nem találta megalapozottnak a munkáltatónak azt az állítását, hogy az alperes az említett vétségen túlmenően további fegyelmi vétségeket is elkövetett, miután azt a munkáltató nem tudta bizonyítani.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A fegyelmi határozatában a fegyelmi jogkör gyakorlója lényegében hat vétség elkövetését rótta az alperes terhére.
A határozat indokolásából, valamint a per ezzel összefüggő egyéb adataiból azonban egyrészt az állapítható meg, hogy az alperes terhére rótt és fegyelmi vétségnek minősített magatartások nem csekély súlyúak, másrészt a felelősségre vonás alapjául szolgáló tényállás sem volt – figyelemmel a felek egymásnak ellentmondó előadására – kellően tisztázott.
A felperes igazgatója az alperessel szemben a szóban levő szigorú megrovás büntetést fegyelmi eljárás mellőzésével szabta ki.
Minthogy az Mt. 56. §-ának (2) bekezdése értelmében az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított szigorú megrovás büntetés fegyelmi eljárás mellőzésével csak abban az esetben szabható ki, ha a kötelezettségszegés csekély jelentőségű, és a büntetés alapjául szolgáló tényállás egyébként tisztázott, e jogszabályi előfeltételek megléte hiányában a munkaügyi bíróság nem utasíthatta volna el az alperesnek a határozat hatálytalanítására irányuló keresetét. Az Mt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel akkor járt volna el helytállóan, ha a döntőbizottság határozatát megváltoztatja és a munkáltató fegyelmi határozatát hatálytalanítja. (M. törv. II. 10 015/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás