MK BH 1984/292
MK BH 1984/292
1984.07.01.
Kisiparos magánmunkáltató társadalombiztosítási járulékot a dolgozóknak ténylegesen kifizetett, míg nyugdíjjárulékot a jogszabály alapján járó munkabér után köteles fizetni [17/1975. (VI. 14.) MT sz. r. 217. § (1) bek.; 3/1968. (I. 16.) KipM sz. r.]*.
A felperes kőműves kisiparos az alperes által kibocsátott fizetési meghagyása szerint 16 480 forintot tartozik megfizetni, mert az 1981. március–július hónapokban az általa foglalkoztatott munkásokat az alpereshez nem jelentette be. A fizetési meghagyás szerinti összeget a társadalombiztosítási járulékból, a nyugdíjpótlékból, a késedelmi pótlékból és rendbírságból tevődik össze.
Az első fokú eljárás során a felperes a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy a munkásokat nem ő, a vállalkozó, hanem a megrendelő alkalmazta, így azt terhelte a bejelentési kötelezettség is.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Ítéletének indoklásában rámutatott: a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai megnyugtatóan igazolják azt, hogy a munkásokat a felperes alkalmazta, bérüket is ő számolta el, fizette ki.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Sérelmezte, hogy a fizetési meghagyásban szereplő összeg a dolgozók részére kifizetett magas órabér mint munkadíj alapulvételével lett megállapítva, holott jogszabály szerint 1981-ben a fizethető órabér 13,50 forint volt. Nem vitatta, hogy ez utóbbi órabérért munkát senki nem vállalt, és ezért ennél lényegesen többet kellett fizetnie.
A fellebbezés alaptalan.
Tény, hogy a már említett időszakban a felperes mint kőműves kisiparos által foglalkoztatott segédmunkások részére fizethető munkabért a 3/1977. (VI. 2.) KipM sz. rendelettel módosított 3/1968. (I. 16.) KipM sz. rendelet határozta meg, és ez segédmunkások esetében 13,50 forint órabérnél nem lehetett magasabb. A társadalombiztosítási járulék a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 217. §-a (1) bekezdésének rendelkezéséből következően a ténylegesen kifizetett munkabér alapján kerül megállapításra, míg a nyugdíjjárulékot az alperes a jogszabály szerint a dolgozót megillető bér alapulvételével állapította meg. Ez egyértelműen megállapítható az alperesi fizetési meghagyás mellékletét képező elszámolásból, ahol is a kifizetett bér és a nyugdíjjárulék eltér, ez utóbbi alacsonyabb.
Ezért a megyei bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. (Szegedi Megyei Bíróság 2. Mf. 20 276/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás