BK BH 1984/298
BK BH 1984/298
1984.08.01.
Kényszergyógyítás törvénysértő elrendelése olyan vádlottal szemben, aki bár mérsékelten, de rendszeresen fogyaszt szeszes italt, idült alkoholistának azonban nem tekinthető [Btk. 75. §; BK. 103. sz.].
A megyei bíróság a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt – mint többszörös visszaesőt – fegyházban végrehajtandó 5 évi szabadságvesztésre és 6 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondotta, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható egyidejűleg a vádlott kényszergyógyítását is elrendelte.
Az ítéletben megállapított tényállás lényege szerint az analfabéta, enyhe fokban gyengeelméjű, létfenntartását alkalmi munkák végzéséből biztosító vádlott mintegy 6 éve élettársi kapcsolatban van a sértettel.
A vádlott közepes fokban alkoholtól befolyásolt állapotban volt, amikor a sértett cigarettát kért a vádlottól. A vádlott ezt megtagadta, majd veszekedés keletkezett a vádlott és a sértett között, mert az ittas vádlott drasztikus kifejezéseket használva azonnali távozásra szólította fel a sértett vendégeit.
Ez idő alatt a vádlott a nadrágja zsebéből elővette a zsebkését, kinyitotta annak nagyobbik pengéjét, majd felülről lefelé tartó közepes-nagy erejű mozdulattal a sértettet szívtájékon megszúrta. A legalább 4-5 cm mélyre behatoló késpenge megnyitotta a mellüreget, megsértette a borda közi artériát, és vérmellet idézett elő. A sértett életét csupán a gyors és szakszerű műtéti beavatkozás mentette meg. A közvetlen életveszélyt eredményező sérülés tényleges gyógytartama 4 hét volt.
A Legfelsőbb Bíróság a más vonatkozásban megalapozott tényállást kiegészítette azzal, hogy a vádlott bár – mérsékelten, de – rendszeresen fogyaszt szeszes italt, idült alkoholistának azonban nem tekinthető. Az alkohollal kapcsolatos függőségi viszony kialakulása és alkoholizmus talaján kialakult szervi tünetek nála nem észlelhetők, ez okból az alkoholelvonó kezelés elrendelése orvosilag nem javasolt.
Ezért az elsőfokú bíróság tévesen rendelte el a vádlott kényszergyógyítását.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 103. számú állásfoglalása rámutat arra, hogy az alkoholizmus hosszabb időn át kifejlődő betegség, de a kényszergyógyítás egészségügyi feltételei már a kezdeti szakaszban is fennállhatnak. Ilyenkor az alkoholizmusra jellemző belszervi és idegrendszeri eltérések még nem vagy alig mutathatók ki, de a beteg életvezetésének az iszákossággal összefüggő hanyatlásából következtetni lehet arra, hogy az „alkoholfüggőség” küszöbén áll.
Az igazságügyi orvos szakértői vélemény megállapítása szerint a vádlott esetében az alkoholfüggőség belszervi és idegrendszeri eltérései még nem mutathatók ki; ugyanakkor az életvezetésnek az iszákossággal összefüggő hanyatlására sincs semmiféle adat. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletnek az említett intézkedést tartalmazó rendelkezését mellőzte. (Legf. Bír. Bf. IV. 882/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás