BK BH 1984/302
BK BH 1984/302
1984.08.01.
Véralkohol-vizsgálat hiányában a klinikai tünetek, az elkövető által tanúsított magatartás és az ittasság külső [szemmel látható] megnyilvánulási formái alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a gépjárművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette-e [Btk. 188. § (1) bek.].
A katonai bíróság a rendőr főtörzsőrmester vádlottat ittas járművezetés vétsége miatt 50 napi tétel – napi tételként 120 forint – pénzbüntetésre, valamint 1 év és 6 hónapra a „B” kategóriájú járművek vezetésétől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott a tulajdonában levő személygépkocsival az egyik községbe indult borfejtés céljából. Napközben a csárdában 1 liter bort fogyasztott, majd a személygépkocsival tovább indult. Ittassága miatt a gépjárművet nem tudta a közúton tartani, ezért azzal a jobb oldalon levő árokba hajtott. Amikor a személygépkocsiját az árakból kihúzatták, azt a lakásáig közepes fokban szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette.
Hazaérkezését követően a vádlottat ilyen mérvű ittas állapotban találta a szolgálati elöljárója a lakásán, aki azonban véralkohol-vizsgálat iránt nem intézkedett.
A vádlott azzal védekezett, hogy csupán az ittas járművezetés szabálysértését követte el.
Törvényes a vádlott bűnösségére levont következtetés és a cselekmény jogi minősítése.
A KRESZ 4. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés szerint járművet az vezethet, aki vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Ebből egyértelmű, hogy a KRESZ mind a járművezetés előtt, mind pedig aközben tiltja az ital fogyasztását. Ez a magatartás akkor válik bűncselekménnyé, amikor az elkövető által elfogyasztott szeszes ital mennyisége befolyásolja annak a járművezetésre alkalmasságát, azaz a Btk. 188. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint „szeszes italtól befolyásolt állapotban” vezeti a járművét. E befolyásoltság létrejön, amikor az alkohol hatására az észlelő és reflex tevékenység már tompul, valamint az elkövető fizikai és szellemi állapotától is, mely egyébként változó, sőt ugyanannál a személynél esetenként is eltérő lehet. Az orvosi tapasztalatok szerint a 0,8 ezrelék feletti véralkohol-koncentráció az a mérték, amely az egyéni tűrőképességtől és állapottól függetlenül károsan befolyásolja a járművezetési képességét, ezért az ítélkezési gyakorlat úgy alakult, hogy ilyen érték felett mindenképpen megállapítható a szeszes italtól befolyásolt állapot.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az ilyen alkoholérték alatt a szeszes italtól befolyásolt állapot, következésképpen az ittas járművezetés vétsége ne lenne megállapítható. Az egyénenként, illetve a fizikai és szellemi állapottól függően változó alkohol-tűrőképességre figyelemmel ilyen érték alatt sincs akadálya a szeszes italtól befolyásolt állapot megállapításának, ha azt a klinikai tünetek igazolják, vagy pedig véralkohol-vizsgálat hiányában az ittasság a külső szemlélő számára is az egyén viselkedése, magatartása alapján egyértelműen észlelhető.
Az adott esetben véralkohol-vizsgálat nem történt ugyan, és az orvos szakértői vélemény csupán a vádlott vallomásán, a tanúk nyilatkozatán és a bűnügyi iratokban található egyéb adatokon alapul, ezért a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a vádlott magatartását az elfogyasztott szeszes ital ténylegesen befolyásolta-e, s az hogyan hathatott ki a járművezetésre való alkalmasságára. E tekintetben az érdektelen tanúk egybehangzóan és határozottan állították, hogy a vádlott dülöngélt, a mozdulatai bizonytalanok voltak, és a beszédtempóján is észlelhető volt a szeszes ital hatása, vagyis – mint mondották – szemmel láthatóan ittas volt. Ez egyértelműen a Btk. 188. §-ának (1) bekezdésében írt szeszes italtól befolyásolt állapot fennállására utal.
A vádlott ital hatása alatti állapota károsan hatott a járművezetésére, amelyet egyébként az a körülmény is igazolt, hogy a személygépkocsit nem volt képes a közúton megtartani, hanem lehaladt a jobb oldalon levő árokba.
A Legfelsőbb Bíróság ezért elfogadta ugyan, hogy a véralkohol vizsgálat hiányában az orvos szakértői vélemény feltételezéseken alapul, és a vádlott által elfogyasztott szeszes ital mennyisége pontosan nem tisztázható, egyetértett azonban az elsőfokú bíróságnak a tanú vallomásán alapuló azzal a jogi következtetésével, hogy a szeszes ital ténylegesen hátrányosan befolyásolta a vádlottat a jármű vezetésében, tehát a bűnösség megállapítása és a cselekmény jogi értékelése törvényes. (Legf. Bír. Katf. III. 61/1984. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás