BK BH 1984/306
BK BH 1984/306
1984.08.01.
Parancs iránti engedetlenségnek, nem pedig szolgálati tekintély megsértésének minősül, ha a vádlott a parancsban meghatározott feladatot csak hosszabb idő elteltével akkor teljesíti, amikor a parancs megtagadásáról értesült személyek már nincsenek jelen [Btk. 356. § (1) bek., a) pont, (2) bek., 354. § (1) bek., (2) bek. a) pont].
A katonai bíróság a honvéd vádlottat szolgálati közeg elleni erőszak bűntette és szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt mint visszaesőt 10 hónapi – börtön fokozatú fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
1. A vádlottat az alakulatánál a gyengélkedőn idegkimerültséggel és vesepanaszokkal kezelték. Egyik esetben a segélyhely-ügyeletes utasította a vádlottat, hogy a szomszéd ágyon cseréljen ágyneműt. A vádlott ekkor felugrott, kezét a segélyhely-ügyeletes nyakára helyezte, majd megfenyegette, hogy ne beszéljen így vele, mert székkel fejbe vágja. Amikor az egyik katona magatartásának helytelenségére figyelmeztette, a vádlott az ágyneműt lecserélte.
2. A gyengélkedő földszintjén levő rendelőhelyiséget felújították. A segélyhely-ügyeletes felkérte a vádlottat és egy másik katonát a felújított rendelő kitakarítására. Ennek nem tettek eleget. A körülményeket jelentette a segélyhely-ügyeletes az orvos százados, egészségügyi szolgálat vezetőjének, aki berendelte magához a vádlottat, és két másik alárendelt katona jelenlétében utasította a rendelő kitakarítására. A vádlott ennek nem tett eleget, és a megismételt parancsra a jelenlévők előtt kijelentette, hogy nem hajlandó takarítani.
Később az alakulat nyomozótisztje felhívta a vádlott figyelmét magatartása esetleges következményeire, s ezt követően mintegy 5 óra elteltével a társával a rendelőt kitakarította. Ekkor a parancs kiadásakor jelen volt alárendeltek már távol voltak.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállás 2. pontjában jelzett cselekmény tekintetében a vádlott bűnösségét megállapítva, magatartását a Btk. 365. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértése bűntettének minősítette, arra hivatkozva, hogy a parancs jogszerűtlen volt, ugyanis gyengélkedőn gyógykezelt katona ilyen munkálatokra nem vehető igénybe, és a végrehajtás kifejezett megtagadásával a vádlott csupán a parancsot kiadó elöljáró tekintélyét sértette.
A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a kiadott parancs minden tekintetben jogszerű volt, és a végrehajtásának nem volt akadálya, mert a vádlottat egészségi állapota nem korlátozta a munka elvégzésében.
Vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság azt is, nem teszi-e mellőzhetővé a parancs iránti engedetlenség elkövetésének megállapítását az a körülmény, hogy a vádlott a parancsot utóbb mégis végrehajtotta. Amennyiben ugyanis az elkövető részére kiadott parancs végrehajtását megtagadja ugyan, de az abban megjelölt feladatot mégis végrehajtja: magatartása folytán nem az elöljárói akarat megvalósításához, hanem csak a szolgálati tekintély védelméhez fűződő érdeket éri sérelem, s ez esetben helytálló a cselekmény szolgálati tekintély megsértéseként való értékelése.
Az adott ügyben azonban nem ez volt megállapítható. A vádlott 10 óra tájban az utasítást kiadó elöljáró két másik alárendeltjének jelenlétében kapott parancsot a rendelő kitakarítására, amelynek végrehajtását megtagadta. Utóbb csupán az alakulat nyomozótisztjének nyomatékos figyelmeztetése után, mintegy 5 óra elteltével teljesítette a kapott utasítást, amikor a teljesítés megtagadásánál jelen volt alárendeltek már eltávoztak, s a parancs későbbi végrehajtásáról már nem értesülhettek. A Fegyveres Erők Szolgálati Szabályzatának 29. pontjában foglaltak értelmében a parancsot az alárendeltnek ellentmondás nélkül, készségesen, a kellő időben, a legjobb tudása szerint és maradéktalanul kell teljesítenie, ezért a vádlottnak ez utóbb tanúsított magatartása az itt megjelöltek szerint a parancsvégrehajtásaként nem volt értékelhető, annál is inkább, mert a megtagadásnál jelen volt alárendeltek arról már nem szerezhettek tudomást. A vádlott magatartása ekként tehát nem csupán az elöljáró szolgálati tekintélyét, hanem az elöljárói akarat megvalósításához fűződő érdekeket is sértette.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az ítéletnek a cselekmény jogi minősítésére vonatkozó rendelkezését megváltoztatta, és a vádlott szóban levő cselekményét a Btk. 354. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, alárendeltek jelenlétében elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntetteként értékelte. (Legf. Bír. Katf. III. 43/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás