• Tartalom

MK BH 1984/329

MK BH 1984/329

1984.08.01.
Ha a munkáltató a gépkocsivezető beosztású dolgozója kötelességévé tette, hogy a telephelyről történő kiindulás előtt győződjék meg a gépkocsi rakfelületén elhelyezett anyagok meglétéről, illetve szállítás hiányában a rakfelület ürességéről, és a gépkocsivezető e kötelezettségének nem tesz eleget, mulasztása – a körülmények alakulásától függően – a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását is lehetővé teszi [1967. évi II. törvény 55. §].
A felperes 1977 júniusa óta volt az alperes gépkocsivezetője. T. K. üzemvezető az 1983. június 3-án hozott határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta, és egyidejűleg 1983. június 6-tól a munkavégzés kötelezettsége alól – munkabére visszatartásával – felfüggesztette. A fegyelmi eljárás adatai alapján megállapította, hogy a tehergépkocsival 1983. június 1-jén 9.50 órakor fogyasztásmérés céljából távozni akart az üzem területéről, és ekkor a portán történt ellenőrzés során két tekercs drótkötelet találtak a gépkocsi platóján. Ennek a 33 kg súlyú és 2312 forint értékű drótkötélnek az elszállításához nem volt engedélye és megfelelő okmánya.
Ezzel összefüggésben azt rótta a terhére, hogy a gépkocsivezetőkre vonatkozó ellenőrzési kötelezettségét megszegte, mert a járművét indulás előtt nem vizsgálta meg, és ezzel a társadalmi tulajdon sérelmére lopás kísérletét valósította meg.
Súlyosítóként értékelte, hogy 1982. december 20-án hasonló magatartást tanúsított, amelyért fegyelmi büntetésben részesült, továbbá hogy munkaköri kötelezettségszegés miatt 1983. május 16-án írásbeli figyelmeztetést kapott, valamint hogy táppénzét 1983. május 12-én megvonták.
A felperesnek a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmét a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása érdekében keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte. Kötelezte egyúttal az alperest, hogy a felperes részére 15 nap alatt fizessen meg 20 665 forint elmaradt munkabért, és javítsa ki munkakönyvi bejegyzését „munkaviszony megszűnt” bejegyzésre.
Ténykényt állapította meg, hogy a felperes által vezetett gépkocsiba 1983. június 1-jén reggel új fogyasztásmérő műszert szereltek be. A szerelő ezzel a munkával 9 órakor végzett. Ezt követően a felperes a gépkocsi platóját ellenőrizte, majd elment gázolajjegyekért, és kb. 20-30 percig volt távol. A járművet nem az általa hagyott helyen, hanem kb. 50 méterrel távolabb találta, mert azt egy másik gépkocsi megfordítása miatt S. A. hátrább vezette.
A felperes Gy. I. gépkocsiszerelővel és M. I. szállítási csoportvezetővel elindult a próbaútra. A portán történt ellenőrzés során a gépkocsi rakfelületén nemcsak a vontatókötelet, hanem 2 tekercs 33 kg súlyú drótkötelet is találtak. A felperes kérésére és a rendész intézkedésére kihívták a rendőrséget.
A vizsgálat megállapítása szerint ezt a drótkötelet a vasanyagraktárból a TMK-műhely vételezte ki 1983. január 15-én. A drótkötél tulajdonképpen kábel, és ezt kábeldobon a szabadban tárolják. A perbeli esetben a kábeldob és a felperes gépkocsija között a távolság 3-4 percnyi lehetett.
Az alperes feljelentése alapján eljárt városi-járási ügyészség a felperessel szemben kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt indított nyomozást azért szüntette meg, mert nem lehetett kizárni, hogy a magára hagyott gépkocsira valaki felrakhatta a drótkötelet.
A munkaügyi bíróság sem tudta megállapítani, hogy a két köteg drótkötél mikor került a járműre. Az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felperes a terhére rótt cselekményt elkövette, és ennek az alperes nem tudott eleget tenni. Ennélfogva nem állapítható meg, hogy a felperes eltulajdonítási szándékkal helyezte-e el a két köteg drótkábelt a gépkocsi platóján. Ez egyébként azért is életszerűtlen, mert a rakfelület üres volt, a portai ellenőrzés tehát könnyűszerrel felfedezhette az eltulajdonítási szándékot. A drótkötél értéke csekély, ezért nem valószínű, hogy a felperes az 1982. december 20-i esetet követően ezért a drótért az állását kockáztatta volna.
Az alperes igazgatói utasításban szabályozta a gépjárművezetők feladatait, ezek között a rakfelület ellenőrzését az indulás előtt is. Miután a felperes röviddel az indulás előtt eleget tett ennek a kötelezettségének, és az utasítás sem szabályozza az ellenőrzés időpontját, nem tartozik felelősséggel azért, ha rövid távolléte idején a gépkocsival rendellenesség történt. Az újabb ellenőrzés elmulasztása nem tekinthető vétkes kötelezettségszegésnek. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatásával helytállóan állapította meg a tényállást, ebből azonban téves következtetésre jutott.
Peradat, és ezt a felperes sem tette vitássá, hogy 1983. június 1-jén a portaszolgálat gépkocsijának ellenőrzésekor a platón két tekercs drótkötelet talált, és annak kiszállításához sem szállítólevele, sem kivételi engedélye nem volt.
Az igazgatói utasításnak a gépjárművezetők feladatait szabályozó része arra kötelez minden gépkocsivezetőt, hogy a telephelyről történő kiindulás előtt – a portán történő ellenőrzést megelőzően – többek között győződjön meg a rakfelületen elhelyezett anyagok meglétéről, szállítás hiányában a rakfelület ürességéről. Ez – a munkaügyi bíróság álláspontjával ellentétben – azt jelenti, hogy a felperesnek közvetlenül az indulás előtt kellett volna ellenőriznie a járművét. Ennek a kötelezettségének azonban nem tett eleget.
A felperes a keresetlevelében elismerte, hogy a portán történt ellenőrzésnél a két köteg drótkötél a gépjármű platójának elején volt elhelyezve. Ha tehát indulás előtt veszi a fáradságot, és megtekinti a jármű rakfelületét, észre kellett volna vennie a vállalat tulajdonát képező anyagot, bárki is tette azt oda.
Ellenőrzési kötelezettségének ez az elmulasztása azért esik súlyos megítélés alá, mert 1982. december 20-án hasonló módon találta meg a rendészet a járművén a vállalat tulajdonát képező 87 kg vasanyagot. A felperes annak idején is azzal védekezett, hogy azt valaki rossz szándékkal dobta fel a kocsira.
Miután mind a két esetben az elkövetés és a védekezés módja lényegében azonos, a két cselekményt összefüggésben kell értékelni, és a kötelezettségszegéssel arányban álló büntetést kell kiszabni.
A perben nincs jelentősége annak, hogy a két köteg drótköteget ki tette fel a járműre, mert az alperes nem ezt a cselekményt rótta a felperes terhére. A vállalati tulajdon a gépkocsin volt, és ha annak kiszállítását a portaszolgálat nem akadályozza meg, a felperes azt kiviszi a telepről.
Az előző fegyelmi vétségére figyelemmel mulasztása olyan súlyos, hogy ezzel az alperes által kiszabott legsúlyosabb fegyelmi büntetés áll arányban. Az ezzel ellentétes álláspont téves, és egyúttal ellentétes a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos követelményekkel. (M. törv. II. 10 058/1984. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére