BK BH 1984/339
BK BH 1984/339
1984.09.01.
Elvétés esetén a súlyos testi sértés okozására irányuló szándékkal elkövetett cselekmény helyes minősítése [Btk. 16. §, 170. § (2) és (6) bek.].
Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat súlyos testi sértés bűntette miatt 9 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A tényállás lényege a következő.
Az I. r. és a II. r. vádlottak – az utóbbi vádlott esetében az ítéletet első fokon jogerőre emelkedett – testvérek. A vádbeli napon mindketten az italboltban tartózkodtak, ahol az I. r. vádlott fogyasztott csak szeszes italt.
A vádlottak között szóváltásra került sor, melynek során az I. r. vádlott támadó magatartást tanúsított, de tettlegesség ekkor még nem történt.
A két testvér között a vita, a sértegetés tovább folytatódott. A veszekedés közben az I. r. vádlott felugrott azzal a szándékkal, hogy megüti testvérét, aki azonban megelőzte. Így a II. r. vádlott ütését követően került sor tettlegességre, melynek során a II. r. vádlott a pult mögé szorult. Az I. r. vádlott a pultról üres sörös korsókat vett fel, s azzal igyekezett megdobni a II. r. vádlottat, akinek a dobások elöl sikerült elhajolnia. Az egyik korsó N. L. mellkasát, a másik B. M. bokáját találta el és 8 napon belüli sérülést okozott. A harmadik korsó az italboltba akkor belépő T. L. fejét érte, aki a bal arcon, a bal alsó szemhéjon és a felső ajkon 1-2 cm-es repesztett sebzést szenvedett el, a bal szem szaruhártyája is megsérült, ezen utóbbi sérülés gyógytartalma a 8 napot meghaladta, a tényleges gyógytartam 3-4 hétre tehető. Az italboltban kb. 8-10 személy volt jelen.
Az elsőfokú bíróság helyesen következtetett az I. r. vádlott bűnösségére, tévedett azonban a cselekmény minősítése kérdésében, mert nem vette figyelembe, hogy az I. r. vádlott cselekménye az elvétés (aberratio ictus) szabályai szerint bírálandó el.
Bizonyított tény – s ezt maga az I. r. vádlott sem vitatta –, hogy a söröskorsókat a II. r. vádlott irányába dobta. Az üvegtárgyak, üvegek – ha azok megfelelő súlyúak – általában alkalmasak súlyos testi sértés okozására. Az adott esetben használt söröskorsó ilyen sérülés okozására való alkalmasságához ugyancsak nem férhet kétség.
Az I. r. vádlott tehát a megtámadni szánt személyt egy ilyen tárggyal vette célba, számolva azzal, hogy az általa használt eszközzel 8 napon túl gyógyuló sérülést is okozhat, az egyik söröskorsó azonban elvétés folytán ténylegesen más személyt, az éppen akkor az italbolt ajtaján belépő T. L.-t érte el. A nyolc napon túl gyógyuló sérülés tehát más személyen következett be, mint aki ellen a támadás eredetileg irányult. Ezért a II. r. vádlott sérelmére a Btk. 170. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének a Btk. 16. §-a szerinti kísérletét követte el.
A másodfokú bíróság vizsgálta, hogy az I. r. vádlottat a T. L. sértettnél bekövetkezett eredmény tekintetében terheli-e gondatlanság, ha igen, úgy a tudatos gondatlanság (luxuria) vagy hanyagság (negligencia) állapítható-e meg.
E kérdést a másodfokú bíróság igenlően döntötte el. Az I. r. vádlott italboltban, tehát nyilvános szórakozó helyen, ahol rendszerint több személy szórakozik, s ahol az adott esetben is több személy volt jelen, dobta a testvére irányába a söröskorsókat. Az általa megtámadott személyen kívül más sértett sérelmére testi sértés okozása – mint lehetőség – előrelátása az I. r. vádlottól elvárható volt, következésképpen a söröskorsók eldobása lehetséges következményeit felismerte, de könnyelműen bízott azok elmaradásában. A T. L. sértett sérelmére elkövetett magatartása tehát a Btk. 170. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdésének I. fordulata szerint büntetendő gondatlanul elkövetett súlyos testi sértés vétségének minősül.
A felmentés érdekében bejelentett fellebbezés tehát alaptalan. (Baranya Megyei Bíróság 2. Bf. 163/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás