BK BH 1984/350
BK BH 1984/350
1984.09.01.
Az előzetes letartóztatásban levő terhelt ügyészi kihallgatásával kapcsolatban felmerült költséget az állam viseli [Be. 120. § (1) bek. a) pont, 145. § (5) bek.].
Az elsőfokú bíróság a vádlottak bűnösségét nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétségében állapította meg, és ezért a vádlottakkal szemben főbüntetésként szabadságvesztést, mellékbüntetésként közügyektől eltiltást állapított meg. A bűnügyi költségről úgy rendelkezett, hogy abból 212,80 forint az államot terheli.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a bűnügyi költségnek az államot terhelő rendelkezése miatt az ügyész jelentett be fellebbezést.
A fellebbezés szerint a vádlottak már a nyomozás során előzetes letartóztatásban voltak, és ezért a Be. 145. §-ának (5) bekezdése értelmében vádemelés előtt az ügyészi kihallgatásuk kötelező volt. A vádlottakat más helységben levő büntetés-végrehajtási intézetben tartották fogva, s ezért az eljárásra illetékes ügyész a kihallgatásuk végett a saját gépkocsijával utazott a bv. intézetbe. Az ezzel felmerült és sérelmezett költség a Be. 120. §-a (1) bekezdésének a) pontja és a 120/1973. (IK 1974. 1.) IM sz. utasítás 3/g és 4/b pontja értelmében a vádlottat terhelő bűnügyi költségnek minősül.
A fellebbezés nem alapos.
A 120/1973. (IK 1974. 1.) IM sz. utasítás 5. pontja szerint a letartóztatásban levő személynek a hatóság elé állításával felmerült bűnügyi költséget nem lehet a költségjegyzékbe bejegyezni. E költségek viseléséről külön jogszabály rendelkezik. Ehhez kapcsolódik a 101/1981. (IK 1.) IM sz. utasítás 48. §-a, amely akként rendelkezik, hogy a terheltnek a hatóság – az adott esetben az ügyészség – elé állítását és szállítását a büntetés-végrehajtási intézet foganatosítja. Majd az utóbbi utasítás 489. §-a részletesen szabályozza azokat az eseteket, amikor a letartóztatott köteles az előállítással, szállítással felmerült költséget megtéríteni. A felsorolásban nem szerepel az az eset, amikor a terheltet vele szemben folyamatban levő eljárásban kell a hatósághoz előállítani és szállítani. A felsorolás kimerítő voltára tekintettel az előzetes letartóztatásban levő terheltre az előállítással kapcsolatos költség át nem hárítható, ebből következően működési költségként számolandó el.
Nem értett egyet a másodfokú bíróság azzal az érveléssel, hogy a szóban levő költség a 120/1973. (IK 1974. 1.) IM sz. utasítás 3/g és 4/b pontjai alapján bűnügyi költségnek tekintendő. Az adott esetben ugyanis olyan nyomozati tevékenység ellátásával felmerülő költség elszámolásáról van szó, amely szükségszerűen a helyszínen beszerezendő, másként alig biztosítható adatok, bizonyítékok beszerzésével, biztosításával merül fel.
Minthogy az előzetes letartóztatásban levő terheltnek a hatóság elé állításával, szállításával felmerült költség nem hárítható át, nincs törvényi alapja annak, hogy az ezt pótló, illetőleg helyettesítő hatósági eljárás költségeinek viselésére a terheltet lehessen kötelezni. Ezt a következtetést támasztja alá a 8/1979. (VI. 30.) IM sz. rendelet 96. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés is.
Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a bűnügyi költség felől rendelkező részét helybenhagyta. (Vas Megyei Bíróság Bf. 59/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás