PK BH 1984/353
PK BH 1984/353
1984.09.01.
I. A valóságot sértheti, illetőleg a valóságot hamis színben tüntetheti fel az, ha valamilyen tényt – valamely más tényközléssel összefüggésben – elhallgatnak. Valóságsértő az a közlési mód, amely a büntető ítélet rendelkezését csak a marasztaló részében ismerteti, a felmentő rendelkezését pedig elhallgatja, noha éppen ez vonatkozik arra a cselekményre, amelyről a korábbi – helyreigazítani rendelt – sajtóközlemény szólt.
II. Ha a sajtóközlemény valósághűen ismerteti a büntetőbírósági eljárásban érintettek megítélése, az olvasók tájékoztatása szempontjából lényeges tényeket, sajtó-helyreigazítást nem lehet kérni. A büntetőeljárásról szóló valósághű tájékoztatáshoz azonban büntető ítélet esetében hozzátartozik annak közlése is, hogy az első fokon hozott ítélet nem jogerős [Ptk. 79. §].
1. A Magyar Rádió két munkatársa riportot készített a Vendéglátó-vállalat egyik üzemegységében, amelynek Sz. S. felperes a helyettes üzletvezetője. A riport elkészülte után a személyi igazoltatással kapcsolatban a rádió munkatársai és a felperes között vita, sőt dulakodás keletkezett. Az ügyészség vádindítványában személyi szabadság megsértésének vétségével és könnyű testi sértés vétségével vádolta Sz. S.-t.
Az alperes napilap az 1983. május 7-i számában „Nem örült a riportereknek” címmel tudósítást közölt. Az eseményeket úgy írta le, hogy Sz. S. az ajtót bezárta, majd a riporterekre támadt, az egyiknek a kezét összekarmolta. Azzal zárult a cikk, hogy a bíróság Sz. S.-t „egyebek között” személyes szabadság megsértése miatt vonja felelősségre.
A felperes sajtó-helyreigazítást követelt. Az alperes ezt megtagadta, a felperes bírósághoz fordult. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Ezt az ítéletet azonban a Legfelsőbb Bíróság ítéletével megváltoztatta, és az alperest a következő szövegű közlemény közzétételére kötelezte:
„Helyreigazítás. A N. (alperes napilap) 1983. május 7-i számában az utolsó oldalon »Nem örült a riportereknek« címmel megjelent cikkében a valóság hamis színben történő feltüntetését jelenti annak elhallgatása, hogy Sz. S. üzletvezető-helyettes a bisztróban megjelent riporterek személyi adatait az igazgatóhelyettes utasítására kívánta tisztázni.
Nem felel meg a valóságnak, hogy ennek során Sz. S. a riporterekre támadt és Sz. riporter kezét összekarmolta. A valóságban közte és Sz. riporter között kisebb dulakodás keletkezett amiatt, hogy Sz. S. a tőle elvett egyik riporter adatait tartalmazó papírtálcát próbálta visszaszerezni. Sz. kezének kisebb karmolásos sérülése eközben keletkezett.
A cikk megállapításával ellentétben Sz. S. ellen nem »egyebek között«, hanem kizárólag könnyű testi sértés vétsége mellett indult büntetőeljárás a személyi szabadság megsértésének vétsége miatt.”\parIdőközben a büntetőügyben eljáró bíróság ítéletet hozott, és Sz. S. vádlottat 3 rendbeli személyi szabadság megsértésének vétségében találta bűnösnek, amiért pénzbüntetésre ítélte. Az ellene 1 rendbeli könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette.
Az ítélet marasztaló rendelkezése ellen Sz. S. fellebbezett; a felmentést tartalmazó rendelkezés nyomban jogerőre emelkedett. A bűnügyben a másodfokú tárgyalásra még nem került sor.
Az alperes napilap az 1983. szeptember 17-i számában tett eleget az ítéletben megállapított kötelezettségének, és az elrendelt helyreigazítást szó szerint közzétette. A közleményben azonban – helyreigazítási idézet után – a következő szöveg is olvasható:
„Magyarázatul idézünk a bíróság ítéletéből:
Sz. S. vádlott … bűnös 3 rb. személyi szabadság megsértésének vétségében. Ezért őt a bíróság – halmazati büntetésül … 7000 Ft pénzbüntetésre ítéli.”\par2. A felperes ismét helyreigazítást követelt az utóbb idézett közlemény miatt. Sérelmezte, hogy a büntetőidézet közlésénél elhallgatták azt, hogy az a bűnösség megállapítása tekintetében nem jogerős, és hogy a könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól a felperest jogerősen felmentették. Az alperes a helyreigazítást megtagadta, a felperes pert indított.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy a következő közleményt tegye közzé:
„Helyreigazítás. A N. napilap 1983. szeptember 17-i számában a »Nem örült a riportereknek« című cikkel kapcsolatban közölt helyreigazításhoz fűzött magyarázat nem tartalmazta, hogy az idézett ítéleti rendelkező rész nem jogerős, valamint nem tartalmazta azt sem, hogy a bíróság ugyanezen ítélete Sz. S.-t könnyű testi sértés vétségének vádja alól – bűncselekmény hiányában – jogerősen felmentette.” Kötelezte továbbá az ítélet az alperest 600 Ft perköltség megfizetésére.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, és a kereset elutasítását kérte. Az első fokú eljárásban előadott védekezésével egyezően az volt az álláspontja, hogy a helyreigazításhoz fűzött „magyarázatban” az időközben meghozott büntető ítéletet helyesen ismertette, arról pedig nem tudott és nem tudhatott, hogy az első fokú büntető ítélet mikor és mennyiben emelkedett jogerőre. Az viszont köztudomású, hogy a megnevezett bíróság elsőfokú bíróság. Az olvasók tájékoztatása a valóságnak megfelelő volt.
A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem helytálló.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helyes a döntése is.
Nem tartozott az elrendelt helyreigazítási kötelezettség teljesítéséhez a büntető ítélet ismertetése. A bíróság által meghatározott szövegű helyreigazítás megsértéséhez „magyarázatként” erre nem is volt szükség. A hozzáfűzött szöveg tehát újabb sajtóközlemény, amely miatt – a Ptk. 79. §-ában írt feltételek fennállása esetén – sajtó-helyreigazításnak van helye.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a büntető ítélet részleges ismertetése – az előzményekkel összefüggésben vizsgálva – a valóságot hamis színben tünteti fel.
A valóságot sértheti, illetőleg a valóságot hamis színben tüntetheti fel az, ha valamilyen tényt – valamely más tényközléssel összefüggésben – elhallgatnak. Valóságsértő az alperesnek az a közlési módja, hogy a büntető ítélet rendelkezését csak a marasztaló részben ismertette, a felmentő rendelkezést – amely nyomban jogerőre is emelkedett – elhallgatta, noha éppen az vonatkozott arra a cselekményre, amelyről a korábbi – helyreigazítani rendelt – sajtóközlemény szólt, tényként közölve, hogy Sz. S. a riporterre támadt és megsértette.
A valóságot sértő közleményért a sajtó a vétkességtől, felróhatóságtól függetlenül felelős. Közömbös tehát az alperesnek az az állítása, hogy a büntető ítélet marasztaló rendelkezésének jogerőre emelkedéséről – vagy éppen ennek hiányáról – nem volt alkalma meggyőződni. Megalapozatlan az az érvelése is, hogy a megjelölt bíróság „köztudomásúan” elsőfokú bíróság, ítéletét azért az olvasók nem tekintik jogerősnek. Nincs olyan jogszabály, amely a büntetőeljárásról történő sajtótájékoztatást a jogerős ítélet előtt kizárná, vagy korlátozná. Ha a sajtóközlemény valósághűen ismerteti a büntetőbírósági eljárásban érintettek megítélése, az olvasók tájékoztatása szempontjából lényeges tényeket, sajtó-helyreigazítást nem lehet kérni. A büntetőeljárásról adott valósághű tájékoztatáshoz azonban az első fokon hozott büntető ítélet esetében hozzátartozik annak közlése is, hogy az ítélet nem jogerős. Az elbírált esetben nem közömbös az, hogy a bíróság jogerősen állapította-e meg annak a felperesnek a bűnösségét személyi szabadság megsértésének vétségében, aki a terhére rótt cselekmények elkövetését tagadta. Mivel a jogerőre vonatkozó tudósítás elmaradt, az elsőfokú bíróság helyesen kötelezte az alperest helyreigazításként ennek közlésére.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a fent kiegészített indokokkal helybenhagyta [Pp. 253. § (2) bek.].
A pert a sajtó-helyreigazítás különös szabályai folytán a perbeli jogképességgel egyébként nem rendelkező alperes ellen kellett megindítani [Pp. 343. § (3) bek.]. A perköltségről szóló marasztaló rendelkezést azonban a jogképességgel rendelkező kiadó vállalattal szemben kell meghozni [7/1972. (XII. 28.) IM sz. rendelet 18. §-a]. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 012/1983.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás