PK BH 1984/360
PK BH 1984/360
1984.09.01.
Ha a kereseti kérelem több – önállóan is elbírálható – követelést tartalmaz, a keresetlevélnek nyilvánvaló alaptalanság címén történő teljes elutasítására csak akkor van lehetőség, ha az érvényesített követelések mindegyike nyilvánvalóan alaptalan vagy lehetetlen szolgáltatásra irányul [Pp. 130. § (1) bek. i) pont].
A „K.-i” Polgári Jogi Társaság tagjainak képviselője az Sz.-i Járásbírósághoz benyújtott keresetlevélben előadta, hogy K. K. és V. J. sz.-i lakosok a K.-i Halászcsárda szerződéses üzemeltetésére polgári jogi társaságot alapítottak, majd „üzemelési szerződést” kötöttek az alperessel. A keresetlevélhez mellékelt, 1981. december 23-án kelt szerződési okirat szerint a szerződést kötő fél V. J. mint „vezető”. Az üzletben foglalkoztatott dolgozók létszáma 11 fő. A foglalkoztatható dolgozók létszámát évi átlag 11 főben, az évi munkabért meghatározott keretekben jelölték meg. A keresetlevél tényállításai szerint 1983-ban a társaság további három taggal bővült, akik közül kettő „a társaság megalakulásától annak alkalmazottai”, a harmadik pedig a halászcsárdában működő zenekar vezetője. Az alperes a társaság bővítéséhez nem járult hozzá, annak ellenére, hogy a társaság a belépő tagok nyugdíjjárulékának kifizetését magára vállalta. A kereseti kérelem arra irányult, hogy a bíróság ítélettel pótolja a szerződés hatályosságához szükséges hozzájárulást; „egészítse ki” továbbá az üzemeltetési szerződést úgy, hogy az alperest csak az „alapító tagok” után terheli nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzés indokolásában kifejtett álláspontja szerint az alperes nem kötelezhető arra, hogy a belépő tagokkal szerződést kössön. Sem közérdek, sem méltánylást érdemlő magánérdek nem indokolja a jognyilatkozat pótlását; a hozzájárulás megtagadása egyébként sem jár érdeksérelemmel. A nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségben való megállapodás lényeges tartalmi kelléke a szerződésnek: a Ptk. 206. §-ának (4) bekezdése alapján a szerződés bírósági kiegészítésére nincs lehetőség. Mindezekre tekintettel a nyilvánvalóan alaptalan keresetet tartalmazó keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján utasította el. Utalt a végzés indokolásában arra is, hogy a polgári jogi társaság jogi személyiségének hiánya miatt a társaságot alkotó valamennyi tag perbenállásával lehetett volna keresetet indítani, és megjegyezte, hogy milyen összegű illetéket kellett volna leróni.
A végzés ellen benyújtott fellebbezésben a társaság képviselője azzal érvelt, hogy a nyugdíjjárulék a jogviszony rendezésénél nem lényeges kérdés, a szerződés kiegészítése tehát ez okból nem kizárt. Ha pedig ez az intézkedés a szerződés módosítását jelentené, erre a Ptk. 241. §-a alapján jogi lehetőség van.
A jognyilatkozat pótlására irányuló keresettől a felperesek elálltak.
Fellebbezési ellenkérelmében az alperes kijelentette, hogy a szerződés módosításától elzárkózik.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke az ügyet másodfokú elbírálásra a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta.
A fellebbezés helytálló.
Ha a kereseti kérelem több – önállóan is elbírálható – követelést tartalmaz, a keresetlevélnek a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontjára alapított teljes elutasítására csak akkor van lehetőség, ha az érvényesített követelések mindegyike nyilvánvalóan alaptalan vagy lehetetlen szolgáltatásra irányuló.
A jogszabály – feltételekkel – lehetővé teszi a szerződés bírósági úton való kiegészítését [a Ptk. 206. § (4) bek.]; tartós jogviszony esetében pedig a szerződés módosítását (Ptk. 241. §).
A rendelkezésre álló adatokból nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a kiegészítés tárgya a szerződéses viszony lényeges kérdése, és ezért a kereset eleve teljesíthetetlen; de nem zárható ki a tartós jogviszony bírósági módosításának lehetősége sem. A keresetlevél tehát az elsőfokú bíróság végzésének indoklásában felhozott okból nem utasítható el. Az első fokú végzés indoklásában megjegyzett egyéb hiányosságok viszont csak abban az esetben adhatnak alapot a keresetlevél elutasítására, ha a hiányok pótlása végett a bíróság a szükséges és megfelelő intézkedéseket megtette [Pp. 95. §, 124. §, 130. § (1) bek. j) pontja].
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján a jogszabályt sértő végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 018/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás