GK BH 1984/366
GK BH 1984/366
1984.09.01.
Ha az épület hibája a kivitelező részéről fel nem ismerhető tervezési hiba következménye, a tervező a kártérítési felelőssége körében köteles a hibát kijavítani, illetőleg a kijavítás költségeit viselni [Ptk. 305. § (1) bek., 306. § (1) bek., 310. §, 344. §, 355. § (1) bek., 392. § (2) és (3) bek.].
A II. r. alperes tervezett, az I. r. alperes a III. r. alperes közreműködésével kivitelezett egy társasházat, amelynek egyes lakásaiban keletkezett falpenészesedés és vizesedés miatt terjesztette elő a felperes az alperesekkel szemben a kijavítás iránti keresetét.
Miután az alperesek tagadták a hibás teljesítést és rendeltetésellenes használatra hivatkoztak, az elsőfokú bíróság a hiba okának tisztázása érdekében szakértői bizonyítást folytatott le. A szakértői véleményt az ítélkezés alapjául elfogadta, és a fellebbezéssel élő II. r. alperest arra kötelezte, hogy a megjelölt lakásokban a hibákat 15 napon belül javítsa ki, illetve fizesse meg a javítás költségét. Az elsőfokú bíróság a további alperesek elleni kereseteket elutasította.
Az ítélet indoklása részletesen ismerteti a szakértői véleményt, amelynek lényege az, hogy a meghibásodásnak két oka van: egyrészt a vasbeton koszorú hőhíd hatása, másrészt az, hogy az épületben alkalmazott ún. száraz vakolat a szükségszerűen kialakuló légrés miatt jobban kiélezi a koszorúk alatt előállt hőhíd káros hatásait. Mivel a tervező arra hivatkozott, hogy a vizesedést a blokkfal tömítetlensége okozza, a szakértő a bíróság felhívására helyszíni feltárást végzett, és azzal egészítette ki a véleményét, hogy tömítetlenségi hiba nem áll fenn.
Az elsőfokú bíróság a szakvéleményből arra a következtetésre jutott, hogy a hiba oka kizárólag tervezési eredetű. Üzemeltetési, illetve kivitelezési hibát nem talált megállapíthatónak.
A II. r. alperes az ítélet elleni fellebbezésében a vele szembeni kereset elutasítását, illetve további, ellenőrző szakértői bizonyítás elrendelését kérte. Előadta, hogy a per eldöntését megelőzően igénybe vett szakértő a kirendelt szakértő véleményében leírtaktól eltérően állapította meg a hiba okát. Hangoztatta az üzemeltetéssel kapcsolatos, valamint a kivitelezési hibákra utaló tömítetlenségre vonatkozó álláspontját. A II. r. alperes szerint tervezési hiba azért sem állapítható meg, mert az ugyanilyen tervek alapján készült más épületeknél, illetve a lakótelep távfűtéses lakásaiban a hiba nem jelentkezett. A tervező szerint ez a körülmény azt igazolja, hogy az egyedi fűtőberendezések nem megfelelő használata okozza a penészesedést. Sérelmezte a természetbeni kijavításra való kötelezését. Arra hivatkozott, hogy amennyiben történt tervezési hiba, akkor a kivitelező elmulasztotta a figyelmeztetési kötelezettségét, ezért a kivitelezőnek kell a javítást elvégeznie. A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során kiegészített szakértői véleményt elfogadta az ítélkezés alapjául. A szakértői vélemény alátámasztja az elsőfokú bíróság ítéletét. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy az adott esetben a bekövetkezett hiba (penészesség, vizesedés) kizárólag tervezési okokra vezethető vissza. Bebizonyosodott, hogy a tervezett szerkezet a vasbeton koszorúknál hőhidas. Ugyancsak tervezési eredetű hiba az is, hogy belső térben az ún. száraz vakolatot alkalmazták. Ennek kedvezőtlen hatása a hőhídból eredő problémát csak fokozta.
A fellebbezési tárgyaláson tett szakértői nyilatkozat szerint az előbb említett hibákat egyik kivitelező sem ismerhette fel. Mindkét hibaok felismeréséhez olyan hőtechnikai számítások elvégzése szükséges, amelyre a kivitelező tervátvizsgálási kötelezettsége nem terjed ki, egyébként pedig az erre vonatkozó tapasztalatok hiányában sem tudhatták a kivitelezők azt, hogy a száraz vakolat alkalmazása hőtechnikai szempontból milyen következményekkel jár.
A II. r. alperesnek az a kifogása sem bizonyult alaposnak, hogy a szakértői feltárás során a himba-lyukak két helyen tapasztalt, nem megfelelő szélességben történt lezárása okozati összefüggésben áll a bekövetkezett hibával. A szakértő az említett két helyen valóban észlelte ezt a jelenséget, véleménye szerint azonban gyakorlatilag ez nem rontott, hanem inkább javított a hőszigetelő-képességen. A bezárt levegő ugyanis jó hőszigetelő hatású. A szakértő azt a véleményét is fenntartotta, hogy tömítetlenségi probléma nem áll fenn. A korábban készített szakvélemény nem a perbeli hibára, hanem a hőleadó berendezések teljesítőképességére vonatkozott. Ehhez képest nem lehet szó arról, hogy egymásnak ellentmondó szakvélemények készültek ugyanarra a hibára. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az ellenőrző szakértő kirendelésére irányuló kérelmet alaptalannak találta.
A fentiekből megállapíthatóan az adott esetben – miután üzemeltetési rendellenesség a fellebbezési eljárás során sem került bizonyításra – kizárólag a tervező hibás teljesítéséről van szó. Ezért a Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése, illetve a 306. § (1) bekezdése értelmében a tervező köteles a hibás szolgáltatást kijavítani, tehát olyan tervdokumentációt (kijavítási tervet) díjtalanul készíteni, amelynek megvalósítása esetén a bekövetkezett hibák kiküszöbölhetők. Ezen felül a Ptk. 310. §-a alapján fennáll a kártérítési felelőssége is. Ez utóbbi folytán köteles a bekövetkezett hibák kijavítására, illetve kijavíttatására.
A Ptk. 392. §-ának (2) és (3) bekezdése értelmében a kivitelezőt a felismerhető tervhiba miatt figyelmeztetési és ennek elmulasztása esetén kártérítési kötelezettség terheli. A lefolytatott bizonyítás nem igazolta a tervezőnek azt a védekezését, hogy a kivitelező a tervezési hibát felismerhette. Mivel kivitelezési hiba nem történt, és a kivitelező a figyelmeztetés terén sem követett el mulasztást, nincs jogalap arra, hogy a kivitelező és a tervező között kármegosztásra kerüljön sor (Ptk. 344. §). Ezért a kárjellegű kijavítási költségek viselésére csak a tervező kötelezhető. A tervező elfogadta azt a kivitelezői javaslatot, hogy az eredetileg tervezettől eltérően az utóbb hibásnak bizonyult száraz vakolat kerüljön alkalmazásra. Mivel az előbbiekben leírtak szerint ennek a vakolatnak a hőtechnikai szempontból káros hatásait a kivitelezőnek nem kellett felismernie, a hibás tervmódosítás megvalósítása a tervező terhére esik. Tehát a kármegosztásra ez sem szolgáltat alapot.
A fent leírtak alapján az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a II. r. alperes szavatossági és kártérítési felelősségét, és a Ptk. 355. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel indokoltan kötelezte a II. r. alperest a felmerült hibák kijavítására is.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során kiegészített szakértői bizonyítás fegyelembevételével az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 057/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás