MK BH 1984/378
MK BH 1984/378
1984.09.01.
Nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz abban a kérdésben, hogy a nyugellátás milyen összegű átlagkereset alapján jár. Nincs helye kereset indításának a munkáltató (szövetkezet) ellen sem annak megállapítása végett, hogy a dolgozó (szövetkezeti tag) milyen összegű keresetet ért el a nyugdíj összegszerű megállapításánál irányadó években [Pp. 123. §, 17/1975. (VI. 14.) MT sz. r. 256. § (2) bek. d) pont].
A felperes 1966 óta tagja az alperes termelőszövetkezetnek. A társadalombiztosítási szerv a határozatával 1979. július 5-től rokkantsági nyugdíjat állapított meg a részére a nyugdíjazásának évében és az 1975., 1977., 1978. években elérte átlagkeresete alapulvételével.
A felperes az előzetes döntőbizottsági eljárás lefolytatása után a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében sérelmezte, hogy az alperes a társadalombiztosítási szervvel közölt kimutatásában a valójában elértnél kisebb összegű keresetet mutatott ki, és ennek következtében tévesen, alacsonyabb összegben történt a nyugdíjának megállapítása. Kérte ennek kivizsgálását.
A bíróság az eljárása során igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki, aki a felperes által becsatolt elszámolási bizonylatoknak az alperes nyilvántartásával való egybevetése után adott szakvéleményében megállapította, hogy az alperes helyes és pontos adatokat közölt a nyugdíj megállapításához, a társadalombiztosítási szerv pedig a nyugdíjazását megelőző öt évből a felperesre nézve legkedvezőbb három évet vette figyelembe a nyugdíjának megállapításánál.
A munkaügyi bíróság ilyen előzmények után hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntésének alapjául elfogadta a szakértő véleményét, és ezért alaptalannak találta a felperes keresetét.
A megyei bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, mert az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival egyetértett.
A jogerős ítélet indoklása ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes kereseti kérelme lényegében annak megállapítására irányult, hogy a nyugdíja összegszerű megállapításának alapjául szolgáló időtartamokban az alperes termelőszövetkezettől milyen összegű javadalmazásban részesült, és ehhez képest helyesen, a ténylegesen történt kifizetéseknek megfelelő összegben határozták-e meg a nyugdíja alapjául szolgáló átlagkeresetét.
A 17/1975. (VI. 14.) számú rendelet 256. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz abban a kérdésben, hogy a nyugellátás milyen összegű átlagkereset alapján jár. E jogszabály értelmében a társadalombiztosítási szerv ellen nem lehet keresetet indítani a nyugdíj összegszerű megállapítása kérdésében. A felhívott jogszabály érvényesülését meghiúsítaná, ha ugyanebben a kérdésben lehetőség lenne munkaügyi (tagsági) vita megindítására a munkáltató (szövetkezet) ellen. Az eljárásjogi szabályok értelmében erre nincs is mód.
A nem teljesítésre, hanem csupán megállapításra irányuló kereseti kérelem előterjesztésének feltételeit a Pp. 123. §-a határozza meg. E jogszabály szerint a megállapításra irányuló kereseti kérelemnek – az egyéb feltételek megléte esetén is – csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges.
A felperes által kért megállapítás célja az, hogy ezáltal elérje nyugdíja összegének módosítását. A keresettel elérni kívánt megállapításhoz tehát a felperesnek nem az alperessel, hanem a társadalombiztosítási szervvel szemben fennálló jogainak megóvása végett fűződik érdeke. A Pp. 123. §-a viszont csak a perben félként részt vevő alperessel szembeni jogok megvédése érdekében teszi lehetővé a megállapítási kereset indítását. A perbeli alperes ennek a pernek a kimenetelében teljesen érdektelen személy.
Az eljárt bíróságok a kifejtettekhez képest szükségtelenül bocsátkoztak a felperes kereseti kérelmének érdemi elbírálásába. Csupán annak megállapítására kellett volna szorítkozniuk, hogy a Pp. 123. §-a értelmében a kért megállapítás iránti kereseti kérelem előterjesztésének nem volt helye, és ebből az okból kellett volna a felperes keresetét elutasítani.
Minthogy a bíróságok a kereseti kérelmet érdemben bírálták el, aminek a kifejtettek értelmében nem lett volna helye, és ezen az alapon utasították el a felperes keresetét, ezért mindkét bíróság ítéletének indoklása törvénysértő. (M. törv. I. 10 040/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás