BK BH 1984/380
BK BH 1984/380
1984.10.01.
Ha az elkövető az eltulajdonított dolog megtartása végett erőszakot alkalmaz, majd a sértett leütése után annak pénzét elveszi: a több mozzanatú magatartás természetes egység keretébe tartozó rablásként minősül [Btk. 12. § (1) bek., 321. § (1) és (2) bek., 322. § (1) bek. b) pont].
A járásbíróság a terheltet kifosztás bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt mint többszörös visszaesőt – halmazati büntetésül – 2 évi, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.
A többszörös visszaeső terhelt egész nap csavargott és italozott. Az esti órákban a MÁV-állomáson megismerkedett a sértettel, akivel folytatta az italozást. A sörözőben a terheltnek elfogyott a pénze, ezért a sértett egy 500 forintos bankjegyet adott át neki azzal, hogy a rendelt italt fizesse ki. A terhelt a fizetést követően a visszajáró pénzt nem adta át a sértettnek, azt magánál tartva a sörözőből eltávozott.
A sértett a terhelt után sietett. Amikor utolérte, a terhelt megfordult, és úgy megütötte a sértettet az arcán, hogy az a földre esett. Ezt követően a terhelt a sértett zsebéből 1500 forintot vett magához, majd a helyszínről elmenekült. A sértett a bántalmazás következtében a bal arcfélen horzsolással járó 8 napon belüli sérülést szenvedett.
Az ítélet ellen a téves jogi minősítés és a büntetés kiszabása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A bűncselekmény jogi minősítése téves.
A tényállásból helyesen azt a jogi következtetést lehet levonni, hogy a terhelt nem csupán a menekülés, hanem az eltulajdonított pénz megtartása végett bántalmazta a sértettet. Ezzel szemben nemcsak ezt a pénzt tartotta meg, hanem a leütött sértettől további 1500 forintot tulajdonított el. Következésképpen a terhelt egész cselekménysorozata a sértett pénzének jogtalan eltulajdonítására irányult. Ennek érdekében erőszakot is alkalmazott, majd az erőszak hatása alatt álló sértettől további pénzösszeget vett el. Ez utóbbi cselekményt változatlanul ugyanaz az indíték motiválta, mint a cselekmény első mozzanatát. Ezért a terhelt cselekményének második mozzanata nem a kifosztást, hanem a Btk. 321. §-ának (1) bekezdésében ütköző rablás bűntettének tényállását valósítja meg.
A terhelt több mozzanatú cselekménysorozata természetes egységnek tekintendő, mivel az azonos törvényi tényállás elemeit azonos alkalommal, indítékból, azonos sértett sérelmére valósította meg. Ezért e cselekmény egységesen a Btk. 321. §-a (1) és (2) bekezdésébe ütköző rablás bűntetteként minősül. Mivel a rablás elkövetésénél kifejtett erőszak rendszerint 8 napon belül gyógyuló sérülés okozásával jár együtt, a cselekmény a könnyű testi sértés vétségével bűnhalmazatban nem állapítható meg (BK 93. sz.).
Törvényt sértett a járásbíróság a büntetés kiszabása tekintetében is.
A terhelt többszörös visszaeső, ezért a Btk. 98. §-ának (1) bekezdése alapján – figyelemmel a Btk. 97. §-a (3) bekezdésének c) pontjára – a vele szemben kiszabható szabadságvesztés minimuma: 3 év. Az enyhítő tényezők a Btk. 97. §-a (4) bekezdésének alkalmazását nem teszik lehetővé. A többszörös és különös visszaesői minőséget megalapozó elítéléseken túl is több alkalommal szabadságvesztésre ítélt, kifogásolható életvezetésű, a cselekményt ittas állapotban megvalósító terhelttel szemben a törvényi minimumot meghaladó szabadságvesztés áll arányban, és a főbüntetéshez igazodó mellékbüntetéssel együtt alkalmas a büntetési cél biztosítása. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a terheltet 3 év 6 hónapi szabadságvesztésre és 4 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. (B. törv. I. 130/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás