BK BH 1984/381
BK BH 1984/381
1984.10.01.
Nem kizárt a társtettesség a szándékon túli eredményért való felelősség megállapítását jelentő halált okozó testi sértés esetében sem [Btk. 20. § (2) bek. 170. (5) bek. II. fordulata.].
A megyei bíróság a vádlottak bűnösségét társtettesként elkövetett, halált okozó testi sértés bűntettében állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A sértett albérleti megállapodást kötött lakásának kisebb szobájára a vádlottakkal, és tőlük egyidejűleg 1500 forintot felvett egy hónapi albérleti díj fejében. Néhány órával később azonban kiderült, hogy a szóban levő szobában már lakik egy albérlő, emiatt a vádlottak követelték a sértettől, hogy a pénzt adja vissza, vagy menjenek el együtt a rendőrségre.
Mivel a sértett a felhívások egyikét sem volt hajlandó teljesíteni, őt a vádlottak megragadták, lökdösték, rángatták, és testszerte ütlegelték; többször a fotelba, illetve a heverőre lökték. Egyik esetben az I. r. vádlott olyan erővel lökte a heverőre a sértettet, hogy annak feje a falhoz csapódott. A sértett fején keletkezett duzzanatot a II. r. vádlott is észlelte, és ezt a körülményt a társával is közölte. A fürdőszobába került sértettet a II. r. vádlott egy lavór vízzel is leöntötte, majd a vádlottak a lakást elhagyták.
A vádlottak bántalmazása következtében a sértett a fején duzzanatokat, mindkét szeme körül körkörös bevérzést, az arcán véraláfutásokat, a nyakán fojtogatásos, a mellkasán, karján és lábszárán véraláfutásos sérüléseket szenvedett. A sértettet kórházba szállították, a keményburok alatti vérömlenyt eltávolították, de a szakszerű kezelés ellenére a sértett 3 hét múlva meghalt. A halál oka a keményburok alatti vérzéshez társult agyroncsolódás volt. Ez a sérülés akkor keletkezett, amikor az I. r. lökése révén a sértett feje a falhoz csapódott.
A cselekmény elkövetésekor mind a két vádlott, mind a sértett ittas állapotban volt.
Az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítékok sokoldalú értékelése alapján megalapozottan állapította meg, és indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.
Téves az az álláspont, amely szerint a halált okozó testi sértés esetén – amely praeterintencionális cselekmény – fogalmilag kizárt a társtettesség megállapítása, minthogy az eredmény tekintetében gondatlan a bűnösségi forma, amely kizárja a társtettesség alanyi oldalán jelentkező akarategység fennállását.
A Btk. 20. §-ának (2) bekezdése szerint társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Társtettesség tehát csak szándékos bűncselekményeknél lehetséges, gondatlan bűncselekménynél formailag kizárt. Az ún. vegyes bűnösségű bűncselekmények azonban a jogkövetkezmények szempontjából szándékos bűncselekmények, ezért az ilyen típusú bűncselekményeknél társtettesség megállapítása nem kizárt.
Az adott esetben megalapozott a megyei bíróságnak az az álláspontja is, hogy kellő gondosság mellett mindkét vádlottnak számolnia kellett a sértett halálának a bekövetkezésével. Ezért nem tévedett a megyei bíróság, amikor a két vádlott cselekményét társtettesként elkövetett halált okozó testi sértés bűntettének minősítette. (Legf. Bír. Bf. II. 579/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás