BK BH 1984/384
BK BH 1984/384
1984.10.01.
Segítségnyújtás elmulasztásának minősített esetét és ittas járművezetés vétségét elkövetővel szemben általában törvénysértő a büntetés végrehajtásának felfüggesztése [Btk. 89. §, 172. § (3) bek., 188. § (1) bek.].
A járásbíróság a terheltet segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntette és ittas járművezetés vétsége miatt halmazati büntetésül börtönben végrehajtandó 8 hónapi szabadságvesztésre és 2 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte.
Az irányadó ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt jelentősebb mennyiségű szeszes ital elfogyasztása után 17 óra tájban a tulajdonában levő személygépkocsijába ült, és azt vezetve lakása irányába közlekedett. Vezetés közben közepes fokú (2,34-2,48 ezrelék) alkoholos befolyásoltság állapotában volt. A község belterületén, igen sűrű ködben, mintegy 36 km/óra sebességgel és tompított fényszórók használata mellett vezette a személygépkocsiját, amikor egy jobbra ívelő kanyar után letért a jobb oldali útpadkára, és elütötte az útpadkán vele azonos irányban haladó 3 sértettet.
A baleset bekövetkezésekor a vízszintes látótávolság nem volt több 10-15 méternél.
A terhelt az elütés helyétől mintegy 10 méter távolságra állt meg, és a gépkocsiból kiszállva a földről éppen feltápászkodó sértettekhez ment, közölte velük, hogy orvost hív, majd beült a gépkocsijába, és a baleset helyszínéről elhajtott. Útközben azonban a terhelt meggondolta magát, és visszafordult, hogy visszatérjen a baleset helyszínére. Ekkor került sor arra, hogy vezetés közben rendőri intézkedést foganatosítottak vele szemben.
A baleset következtében két sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
A megyei bíróság az első fokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
A másodfokú bíróság ítélete ellen a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztő rendelkezése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését azzal indokolta, hogy a terhelt eltávozott ugyan az általa okozott baleset helyszínéről, később azonban meggondolva magát vissza akart térni a baleset helyére, amikor pedig a rendőr igazoltatta, közölte, hogy balesetet okozott. Ez a körülmény a javára mutatkozó egyéb enyhítő körülményekkel együtt arra enged következtetni, hogy vele szemben a büntetés célja a főbüntetés végrehajtása nélkül is elérhető.
A másodfokú bíróság által említett megállapítások helyességét sem az ítéleti tényállás, sem az iratok tartalma nem támasztja alá.
A sértettek vallomása szerint a baleset bekövetkezése után a terhelt kiszállt ugyan a személygépkocsijából, de meg sem győződött arról, hogy a sértettek milyen segítségre szorulnak. A baleset lakott területen történt, ahol kellő helyismerettel is rendelkezett, ezért ha valóban szándékában állott volna orvosi segítség igénybevétele, nem távozott volna el a helyszínről.
Az viszont kétségtelen, hogy amikor a terhelttel szemben a rendőri intézkedést foganatosították, a baleseti helyszín irányába közlekedett, de a saját előadása szerint is csupán a rendőrségre előállítását követően derült fény arra, hogy a balesetet is ő okozta.
A sértettek elütését követően megnyilvánult erkölcsi fogyatékosságok, az alaposan kifogásolható és rendszeres alkoholfogyasztással párosuló életvitel és a szeszes italtól jelentős fokú befolyásoltság ténye együtthatásában azt a felismerést alapozza meg, hogy a terhelttel szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása indokolt, és nincs alap annak feltételezésére sem, hogy vele szemben a büntetés célja végrehajtásában felfüggesztett büntetés kiszabásával is elérhető.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztő rendelkezés törvénysértő, ezért a megtámadott határozatnak ezt a rendelkezését hatályon kívül helyezte. (B. törv. IV. 707/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás