BK BH 1984/389
BK BH 1984/389
1984.10.01.
Megvalósítják a személyi szabadság megsértésének vétségét, akik a gépkocsi elé és mögé állva megakadályozzák a sértettet abban, hogy a helyszínről – akaratának megfelelően – eltávozzék [Btk. 175. § (1) bek.].
A kerületi bíróság – tárgyalás mellőzésével hozott végzésével – személyes szabadság megsértésének vétsége miatt az I. r. terhelttel szemben 30 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, egynapi tétel összegét 200 forintban állapította meg, a II. r. terhelttel szemben 40 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, egynapi tétel összegét 150 forintban állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terheltek a sértettel – a II. r. terhelt testvérével – örökösödési vita miatt haragos viszonyban vannak. A sértett a vádbeli napon beült a gépkocsijába, hogy eltávozzék. Ebben a terheltek akként akadályozták meg, hogy az I. r. terhelt a sértett gépkocsija elé, a II. r. terhelt pedig a gépkocsija mögé állt. Ez az állapot délelőtt 10 órától délután 16 óráig tartott.
A terheltek tárgyalás tartását kérték.
A kerületi bíróság végzésével a tárgyalás mellőzésével hozott fenti számú végzést – mindkét terhelt tekintetében – hatályában fenntartotta.
A másodfokú bíróság a terhelteket az ellenük emelt személyi szabadság megsértése vétségének vádja alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette.
Határozatának indokolásában kifejtette: a vádlottak abban akadályozták a sértettet, hogy gépkocsijával tudja elhagyni a helyszínt, ez azonban mozgási szabadságát nem érintette, mert módjában volt szabadon mozogni, és ezzel a lehetőséggel ténylegesen élt is. Ebből az is következik, hogy a vádlottak a sértettet nem korlátozták és nem akadályozták a szabad mozgásában, helyváltoztatásában. Ezzel a magatartásukkal tehát nem valósítottak meg bűncselekményt annak ellenére sem, hogy jogtalan volt részükről a gépkocsi elvitelének meggátolása.
Az ügyben hozott határozatok ellen megalapozatlanság és törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 175. §-a értelmében a személyi szabadság megsértését az követi el, aki mást személyi szabadságától megfoszt. Ez a törvényi tényállás a cselekvési szabadság meghatározott körét, a tartózkodási hely megválasztásának a szabadságát védelmezi. Az elkövetési magatartás átfog minden olyan magatartást, mely a sértettet a helyzetváltoztatásban, mozgásban vagy a tartózkodási hely megválasztásában korlátozza vagy akadályozza.
Az eljárást bíróságok nem derítették fel kellően a tényállást e jogilag lényeges körülmények tekintetében.
Az eljárás egyes adatai szerint a sértett az események során elhagyta a gépkocsit, eltávozott a helyszínről, majd oda visszatért. Merültek fel olyan adatok is, melyek szerint az eseményekről a rendőrséget értesítették, kihívták, egyes adatok szerint a sértett, illetve a vele kapcsolatban álló személyek, más adatok szerint a terheltek. Adatok vannak arra is, hogy a helyszínen több személy volt jelen, a sértett ismerősei, akik időközben a kocsiból ki-beszálltak. Más adatok szerint ezzel szemben a terheltek fenyegették a sértettet, szidalmazták, olyan magatartást tanúsítottak vele szemben, ami félelmet keltett, és a sértett ezért nem merte a gépkocsit elhagyni.
A bíróság nem hallgatta ki ebben a kérdésben a nyomozás során részben ellentmondó vallomásokat tevő személyeket, és így nem volt abban a helyzetben, hogy ezekre, az elbírálás szempontjából lényeges körülményekre nézve megalapozott tényállást állapítson meg. A tényállás tisztázása nélkül nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a terheltek magatartása a sértett személyi szabadságát, mozgási szabadságát érintette-e, illetve milyen módon és mértékben.
A megismételt eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a terheltek magatartása a helyszín elhagyásában akadályozta-e a sértettet. Az eseménysor idején kifejtett tevékenységüket más körülményekkel összefüggésben kell vizsgálat tárgyává tenni. Nem közömbös, hogy az esetlegesen elhangzott egyes kijelentések mikor és milyen körülmények között történtek, félelem keltésére alkalmasak voltak-e, és olyan helyzetet idéztek-e elő, amelyben a sértett nem merte elhagyni a gépkocsit.
Mindezeknek a körülményeknek a tisztázása nélkül nem lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a terheltek a sértett mozgási szabadságát, helyzetváltoztatását korlátozták vagy akadályozták-e.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok határozatai megalapozatlanok, a fenti határozatokat hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságnak küldte meg az ügyet új eljárás lefolytatására. (B. törv. III. 663/l983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás