BK BH 1984/393
BK BH 1984/393
1984.10.01.
Az előzetes letartóztatás felülvizsgálata során nem a megszüntetés iránti kérelmet elutasító, hanem az előzetes letartóztatást fenntartó legfelsőbb bírósági határozat keltétől kell számítani a törvényben írt egyéves határidőt [Be. 95. § (3) bek., 380. § (3) és (4) bek.].
A terhelt előzetes letartóztatását a megyei bíróság 1983. március 21. napján kelt végzésével a Be. 92. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az első fokú ügydöntő határozat kihirdetéséig fenntartotta.
Ezt követően a megyei bíróság a vádlott érdekében a védője által benyújtott, előzetes letartóztatás megszüntetése iránti kérelmet az 1983. július 11. napján kelt végzésével elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság elutasító határozatát helybenhagyta.
Az előzetes letartóztatásnak bírósági elrendelésére figyelemmel, a Be. 95. §-ának (3) bekezdése és 380. §-ának (3) bekezdése alapján szükségessé vált az előzetes letartóztatás további fenntartása indokoltságának vizsgálata.
Az átirat szerint az előzetes letartóztatás vizsgálata még nem indokolt, mert a letartóztatásról a Legfelsőbb Bíróság 1983. július 22. napján döntött, ezért az iratok visszaküldését indítványozta.
Ez az álláspont téves.
Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának jogerős ítélet nélküli elvonása. A kényszerintézkedés jelentősége indokolja, hogy a terhelt már a nyomozati szakban is egy éven túl csak bírósági határozat alapján lehessen előzetes letartóztatásban.
A büntetőeljárási törvény ezt a kivételes jellegű intézkedést a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe utalja.
Ugyancsak a terhelt jogos érdekeinek biztosítását fejezi ki a törvény, amikor úgy rendelkezik, hogy az egy évet meghaladó előzetes letartóztatást a Legfelsőbb Bíróság az eljárás bírósági szakaszában is felülvizsgálja. Ezt szabályozzák a Be. 95. §-ának (3) bekezdése és a Be. 380. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglaltak.
A felülvizsgálatra okot adó egyévi határidőt az előzetes letartóztatást elrendelő, illetve fenntartó bírósági határozat keltétől kell számítani.
A terhelt és védője által az előzetes letartóztatás megszüntetése végett beadott kérelmet elutasító határozat azonban nem tekinthető előzetes letartóztatást „elrendelő”, illetőleg „fenntartó” határozatnak, következésképpen az ilyen kérelmet elutasító határozatot fellebbezés folytán felülbíráló Legfelsőbb Bíróság határozata sem tekinthető olyan „döntésnek”, amely azt jelentené, hogy az egyéves felülvizsgálati határidőt a Legfelsőbb Bíróság e határozatának napjától kellene számítani. Ezért nem alkalmazható a Be. 380. §-ának (3) bekezdésében írt az a törvényi szabályozás, hogy amikor a „Legfelsőbb Bíróság az előzetes letartóztatás kérdésében – e felülvizsgálaton kívül – már döntött, az egyéves határidőt a Legfelsőbb Bíróság e határozatának napjától kell számítani”.
A bíróságnak a szabadlábra helyezési kérelmek elbírálásánál elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy a törvényesen elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás indokaival szemben a kérelmező előadott-e olyan körülményt, amely az előzetes letartóztatás megszüntetését eredményezi. Ez a vizsgálat azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálati határidő emiatt kitolódna.
A törvényességi érdekek azt indokolják, hogy a Legfelsőbb Bíróság az ilyen közbenső intézkedésektől függetlenül, az előzetes letartóztatás bírósági elrendelésétől, illetőleg fenntartásától számított egy év múltán a letartóztatás indokoltságát vizsgálja felül.
Ettől eltérő álláspont a törvényi célokkal ellentétes eredményre vezetne. Ugyanis a terhelt érdekében előterjesztett ilyen kérelem a terhelt érdekeit biztosító törvényességi garanciát jelentő egyéves kötelező felülvizsgálati határidőt tolna ki, illetőleg a többször előterjesztett ilyen kérelem a felülvizsgálat jogintézményének érvényesülését hiúsítaná meg.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a vádlott előzetes letartóztatásának bírósági fenntartására 1983. március 21. napján került sor, az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig. Minthogy a megyei bíróság az ügyben 1984. április 6. napjára tűzött ki tárgyalást, szükséges az előzetes letartóztatás további fenntartása indokoltságának vizsgálata.
Ennek során a Legfelsőbb Bíróság úgy látta, hogy a vádlott előzetes letartóztatásának elrendelését, illetve fenntartását szükségessé tevő indokok továbbra is fennállnak. A vádlott által elkövetett bűncselekmény súlyosságára tekintettel a szökés, illetve elrejtőzés veszélye továbbra is fennáll [Be. 92. § (1) bekezdés b) pont.]. (Legf. Bír. Bel. III. 263/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás