1984. évi 4. törvényerejű rendelet
1984. évi 4. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Kubai Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Havannában, az 1982. évi november hó 27. napján aláírt szerződés kihirdetéséről2
2007.01.01.
(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten, az 1983. évi december hó 7. napján cserélték ki.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Havannában az 1981. évi november hó 27. napján aláírt szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
„SZERZŐDÉS
a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság
között polgári, családjogi, munkajogi
és bűnügyi jogsegélyről
a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság
között polgári, családjogi, munkajogi
és bűnügyi jogsegélyről
A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság attól az óhajtól vezettetve, hogy tovább erősítsék a két ország közötti testvéri barátságot és együttműködést a jogi téren is, elhatározták, hogy polgári, családjogi, munkajogi és bűnügyi jogsegélyszerződést kötnek.
Ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság:
Dr. Markója Imre igazságügy-minisztert,
a Kubai Köztársaság:
Dr. Osvaldo Dorticos Torradó igazságügy-minisztert,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Jogvédelem
(1) Az Egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyi és vagyoni jogaikat illetően ugyanolyan törvényes jogvédelemben részesülnek, mint ennek a Szerződő Félnek a saját állampolgárai.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a két Szerződő Fél állampolgárai személyes és vagyoni jogaik védelme céljából szabadon és azonos feltételek mellett léphetnek fel, nyújthatnak be keresetet, terjeszthetnek elő kérelmeket és panaszokat a másik Szerződő Fél polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró hatóságai előtt.
(3) E Szerződés rendelkezései egyaránt vonatkoznak a Szerződő Felek természetes és jogi személyeire.
2. cikk
Jogsegély nyújtása
(1) A Szerződő Felek bíróságai, ügyészségei, állami közjegyzői és más illetékes hatóságai (a továbbiakban: igazságügyi hatóságok) polgári, családjogi és bűnügyekben jogsegélyt nyújtanak egymásnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok a polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró egyéb hatóságoknak is jogsegélyt nyújtanak.
3. cikk
Az érintkezés módja
Az igazságügyi hatóságok a jogsegélyforgalom során központi szerveik - az igazságügyi minisztériumok, illetőleg a legfőbb ügyészségek - útján érintkeznek egymással, ha ez a Szerződés másképpen nem rendelkezik.
4. cikk
A jogsegély alakiságai
Az e Szerződés tárgyát képező jogsegélyt megkeresések útján bonyolítják, kivéve azokat az eseteket, amikor a Szerződő Felek állampolgárai közvetlenül járnak el a másik Szerződő fél területén, vagy az eljárás tárgya határozatok végrehajtása.
5. cikk
A jogsegély terjedelme
A jogsegély kiterjed egyes eljárási cselekmények foganatosítására, különösen kézbesítési kérelmek elintézésére, felek, tanúk, szakértők és egyéb személyek idézésére és meghallgatásra, szakvélemények beszerzésére és bírói szemlék foganatosítására, tárgyi bizonyítékok beszerzésére és átadására, okiratok kiállítására és megküldésére, valamint az illetékes szervek által terheltek és elítéltek kiadatásával kapcsolatban lefolytatni rendelt eljárásra.
6. cikk
A jogsegély iránti megkeresés
(1) A jogsegély iránti megkeresésnek tartalmaznia kell:
a) a megkereső igazságügyi hatóság megjelölését;
b) a megkeresett igazságügyi hatóság megjelölését;
c) annak az ügynek a megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik, feltüntetve ennek tárgyát és a teljesítéshez szükséges adatokat;
d) a felek családi és utónevét, születésük helyét és idejét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, családi állapotát, állampolgárságát és foglalkozását, vagy beosztását;
e) a felek képviselőinek családi és utónevét, lakhelyét, valamint az eljárásuk alapjául szolgáló jogcímet;
f) ha pedig bűnügy a megkeresés tárgya, ez tartalmazza a cselekmény összefoglaló ismertetését, annak minősítését, a terheltek vagy elítéltek családi és utónevét, állandó vagy ideiglenes lakhelyét vagy tartózkodási helyét, állampolgárságát, családi állapotát, foglalkozását vagy beosztását, szüleinek nevét, és amennyiben lehetséges, születésének idejét és helyét.
(2) A Szerződés alapján továbbításra kerülő iratokat aláírással és pecséttel kell ellátni.
7. cikk
A megkeresés elintézése
(1) A jogsegély teljesítésénél a megkeresett igazságügyi hatóság saját államának joga szerint jár el. Ez a hatóság azonban kérelemre a megkereső igazságügyi hatóság államának eljárási jogszabályait is alkalmazhatja, ha ez nem áll ellentétben a belföldi joggal.
(2) Ha a megkeresett igazságügyi hatóság a megkeresés teljesítésére nem illetékes, azt hivatalból továbbítja az illetékes igazságügyi hatósághoz és erről a megkereső hatóságot a Szerződés 3. cikkében foglaltak szerint értesíti.
(3) Ha a megkeresésben megjelölt személy nem lakik a feltüntetett lakhelyen, a megkeresett igazságügyi hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket tartózkodási helyének megállapítására.
(4) A megkeresett igazságügyi hatóság a megkereső kérelmére kellő időben közli a kért jogsegély teljesítésének helyét és idejét.
(5) A jogsegély iránti kérelem elintézése után a megkeresett igazságügyi hatóság a kérelemhez csatolt iratokat visszaküldi a megkereső hatóságnak. Ha pedig a megkeresés nem volt teljesíthető, az iratok visszaküldésével egyidejűleg a megkereső igazságügyi hatósággal közölni kell azokat az okokat, amely miatt a megkeresés nem volt teljesíthető.
8. cikk
Kézbesítés
(1) A megkeresett igazságügyi hatóság a kézbesítést a belföldi iratok kézbesítésére irányadó jogszabályok szerint teljesíti, feltéve, hogy a kézbesítendő irat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült, vagy ha ahhoz ezen a nyelven hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a megkeresett igazságügyi hatóság az iratot a címzettnek csak akkor adja át, ha a címzett azt önként elfogadja.
(2) Ha a kézbesítés a kérelemben megjelölt címen nem teljesíthető, a megkeresett igazságügyi hatóság a cím megállapítására szükséges intézkedéseket hivatalból teszi meg. Ha a cím nem állapítható meg, erről a megkereső igazságügyi hatóságot a kézbesítendő irat visszaküldésével értesíteni kell.
9. cikk
A kézbesítés igazolása
A megkeresett igazságügyi hatóság a kézbesítés teljesítését a saját államában hatályos eljárási szabályok szerint igazolni köteles. A kézbesítést igazoló iratban fel kell tüntetni a kézbesítés idejét és helyét, valamint azt a személyt, akinek az irat kézbesítése történt.
10. cikk
Kézbesítés saját állampolgárok részére
(1) Mindegyik Szerződő Fél jogosult saját állampolgárai részére diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesítést teljesíteni.
(2) Az ilyen kézbesítésnél kényszer alkalmazásának nincs helye.
11. cikk
A jogsegély költségei
(1) A megkeresett Szerződő Fél a jogsegély teljesítéséért költséget nem számíthat fel. A Szerződő Felek maguk viselik a jogsegély forgalom következtében saját területükön felmerült költségeket.
(2) A megkeresett igazságügyi hatóság a megkereső igazságügyi hatósággal közli a felmerült költségek összegét. Ha a megkereső hatóság ezeket a költségeket a megtérítésre köteles személytől behajtja, a befolyt összeg a behajtó Szerződő felet illeti.
12. cikk
Közrend
A megkeresett Szerződő Fél a jogsegély iránti kérelmet nem köteles teljesíteni, ha megítélése szerint a megkeresés teljesítése közrendjébe ütköznék.
13. cikk
Tájékoztatás jogszabályokról
A Szerződő Felek igazságügyi minisztériumai és legfőbb ügyészségei kérelemre tájékoztatást adnak egymásnak jogszabályaikról.
14. cikk
Nyelvhasználat a jogsegély forgalomban
A Szerződő Felek igazságügyi hatóságai a jogsegély forgalomban saját nyelvüket használják, kivéve ha e Szerződés másképpen rendelkezik.
15. cikk
Okirat elismerése
(1) Az egyik Szerződő Fél területén valamely hatóság vagy közhitelességgel felruházott személy által ügykörén belül kiállított, felvett vagy hitelesített és hivatali pecséttel ellátott okiratoknak a másik Szerződő Fél területén való felhasználáshoz nincsen szükség felülhitelesítésre.
(2) Az egyik Szerződő Fél területén kiállított közokiratot a másik Szerződő Fél területén is megilleti a közokiratok bizonyító ereje.
16. cikk
A tanúkra és szakértőkre vonatkozó rendelkezések
(1) Az ellen a tanú és szakértő ellen, aki a megkereső Szerződő Fél hatóságai előtt polgári, családjogi és büntető ügyekkel kapcsolatban idézésre megjelenik, állampolgárságára tekintet nélkül nem lehet eljárást indítani és őt nem lehet letartóztatni olyan bűncselekmény miatt, melyet a Szerződő Fél határának átlépése előtt követett el, és a vele szemben korábban hozott határozat alapján nem lehet büntetést végrehajtani. A tanú és szakértő ellen nem lehet eljárást indítani, őt nem lehet letartóztatni, és az ellene ilyen ügyben hozott határozatot nem lehet végrehajtani olyan egyéb jogsértés miatt sem, amelyet a határ átlépése előtt követett el. Ezen kívül nem lehet ellene eljárást indítani vagy őt letartóztatni sem tanúvallomása, sem szakértői véleménye miatt, sem pedig az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel összefüggésben.
(2) Megszűnik az (1) bekezdésben írt védelem akkor, ha a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számítva, melyen a kihallgató hatóság közölte vele, hogy további jelenlétére nincsen szükség, hét napon belül nem hagyta el. Nem számít bele ebbe az időbe az az idő, amikor akaratától független okokból nem volt lehetősége elhagyni a Szerződő Fél területét.
(3) A megidézett tanúnak és szakértőnek joga van utazási és tartózkodási költségei, valamint kiesett munkabére megtérítésére. A szakértőnek joga van szakértői díjra is. Az idézésben meg kell jelölni a megidézett személynek járó költségtérítést; kérelemre a megkereső Szerződő Fél illetékes szerveinek előleget kell folyósítani a szükséges költségek fedezésére.
(4) A megidézett tanú és szakértő nem köteles eleget tenni az idézésnek. Az idézés nem helyezheti kilátásba kényszerítő eszköz alkalmazását arra az esetre, ha a megidézett személy nem tenne eleget az idézésnek.
(5) Ha olyan tanút vagy szakértőt idéznek, aki a megkereső Szerződő Fél területén letartóztatásban van, az e Szerződés 54. cikkében említett hatóságok intézkednek e személyek átszállításáról azzal a feltétellel, hogy letartóztatásban maradnak és kihallgatásuk után nyomban visszaszállítják őket.
17. cikk
Tárgyak kivitele és pénzösszegek átutalása
Ha a Szerződés bármely rendelkezésének alkalmazása során, ideértve a határozatok végrehajtását is, tárgyak átadására, kiküldésére, kivitelére, kijuttatására vagy pénzösszegek átutalására kerül sor, ezt csak akkor lehet eszközölni, ha ez nem sérti annak a Szerződő Félnek jogszabályait, melynek területéről a tárgyak kivitelére, illetőleg pénzösszegek átutalására sor kerül.
18. cikk
Anyakönyvi okiratok megküldése
A Szerződő Felek illetékes anyakönyvi hatóságai a másik Szerződő Fél bíróságainak, állami közjegyzőinek vagy egyéb hatóságainak kérésére díjmentesen megküldik a hivatalos használatra kért anyakönyvi kivonatokat. A kivonatok megküldése tekintetében ezek a hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással.
POLGÁRI ÉS CSALÁDI JOG
Polgári eljárás
19. cikk
Perköltségbiztosíték alóli mentesség
Az egyik Szerződő Fél állampolgára, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt fellép és lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Szerződő Felek egyikének területén van, nem kötelezhető perköltségbiztosíték (cautio iudicatum solvi) adására azért, mert külföldi, vagy mert annak a Félnek a területén, melynek bíróságánál fellép, nincsen lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye.
20. cikk
Az eljárási költségek megfizetése
(1) Ha az előző cikk alapján biztosíték letéte alól mentes felet az eljárási költségek viselésére kötelezték, a másik Szerződő Fél illetékes bírósága az eljárási költségekben marasztaló határozatot költség- és illetékmentesen végrehajthatónak nyilvánítja.
(2) Az eljárási költségekhez tartoznak a 21. cikkben említett iratok fordítása és azok hitelesítése folytán felmerült költségek is.
21. cikk
A költségek végrehajtásának feltételei
(1) A végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolni kell az eljárási költségeket megállapító bírói határozat hiteles másolatát, valamint a határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóságát igazoló bírói végzést.
(2) Ezeket az iratokat annak a Szerződő Félnek a nyelvén készült hiteles fordítással kell ellátni, amelynek területén a végrehajtási eljárást le kell folytatni.
(3) A bíróság végrehajtási eljárás megindításánál a Felek meghallgatása nélkül dönt és csupán azt vizsgálja, hogy az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott feltételeket betartották-e.
22. cikk
Az eljárási költségeket végrehajtó hatóságok
Az eljárási költségek végrehajtására irányuló kérelmet elő lehet terjeszteni:
a) annál a bíróságnál, amely a költségekre vonatkozó határozatot hozza, vagy annál, amely az ügyben első fokon határozott; a bíróság a kérelmet a szerződés 3. cikkében megállapított módon megküldi a másik Szerződő Fél illetékes bíróságának;
b) közvetlenül a másik Szerződő Félnek annál a bíróságánál, amely a végrehajtási eljárás megindítására illetékes, feltéve, hogy a kérelmező ennek a Szerződő Félnek a területén lakik.
23. cikk
Mentesség a perköltség megfizetése alól
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén a költségmentességben, az illetékmentességben, valamint az ezekkel összefüggő bármely más kedvezményben ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben részesülnek, mint a belföldiek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények minden eljárási cselekményre kiterjednek, ideértve a végrehajtási cselekményeket is.
(3) Ha a fél az egyik Szerződő Fél joga szerint az (1) bekezdésben említett kedvezmények valamelyikében részesül, az a felet megilleti minden olyan perbeli cselekménynél is, amelyet ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél bírósága előtt foganatosítanak.
24. cikk
Bizonyítvány a perköltségmentesség feltételeiről
(1) A kérelmező személyi, családi, kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyairól annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága állít ki bizonyítványt, amelynek területén a kérelmezőnek lakó- vagy szokásos tartózkodási helye van.
(2) Az a bíróság, amely az előző cikkben említett kedvezmények megadásáról határoz, a 3. cikkben meghatározott úton kiegészítő felvilágosítást kérhet a bizonyítványt kiállító hatóságtól.
25. cikk
Egyéb okiratok megküldése
(1) Az egyik Szerződő Fél - diplomáciai úton előterjesztett kérelemre - megküldi a másik Szerződő Fél részére azokat a képesítésre és szolgálati időre vonatkozó okiratokat, valamint olyan egyéb okiratokat, amelyek a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyes jogait és érdekeit érintik.
(2) Az (1) bekezdésben említett okiratokat a másik Szerződő Félnek diplomáciai úton, fordítás nélkül, költség- és illetékmentesen kell megküldeni.
Polgári, családjogi és munkajogi rendelkezések
26. cikk
Jog- és cselekvőképesség
(1) A személy jog- és cselekvőképességét annak a Szerződő Félnek a joga határozza meg, amelynek ez a személy állampolgára.
(2) A jogi személyek jogképességére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amely szerint megalakultak.
27. cikk
Házasságkötés
(1) A házasságkötés anyagi jogi feltételeire annak a Szerződő Félnek a jogszabályai irányadók, amelynek a házasságot kötő felek az állampolgárai. Ezen túlmenően alkalmazni kell a házasságkötés helye jogszabályainak a házasságkötés felmentés tárgyát nem képező anyagi jogi feltételeire vonatkozó rendelkezéseit.
(2) A házasság megkötésének alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, melynek területén a házasságot kötik.
28. cikk
A házastársak személyes és vagyoni viszonyai
(1) Ha a házastársak az egyik Szerződő Fél állampolgárai és a másik Szerződő Fél területén laknak, személyes és vagyoni viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, melynek állampolgárai.
(2) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, de mindketten ugyanannak a Szerződő Félnek az állampolgárai, személyes és vagyoni viszonyaikra az állampolgárságuk szerinti jog irányadó.
(3) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, személyes és vagyoni viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén közös lakóhelyük van, vagy legutoljára volt.
(4) Az előző bekezdésekben szabályozott esetekben mindkét Szerződő Fél bírósága eljárhat.
29. cikk
A házasság felbontása
(1) A házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a házastársak a kereset benyújtása idején állampolgárai.
(2) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs a másik Szerződő Fél állampolgára, a bontópert lefolytató bíróság a saját jogát alkalmazza.
(3) Az (1) bekezdésben említett esetben azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, melynek a kereset benyújtásának időpontjában mindkét házastárs állampolgára. Ha a kereset benyújtásának időpontjában mindkét házastársnak a másik Szerződő Fél területén van lakóhelye, e Szerződő Fél bíróságának is joghatósága van.
(4) A (2) bekezdésben említett esetben azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, melynek területén van, vagy volt utoljára közös lakóhelyük a házastársaknak. Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs a másik Szerződő Fél területén lakik, mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van.
30. cikk
A házasság érvénytelensége
(1) A házasság érvénytelenségére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, melynek jogát a 27. cikknek megfelelően a házasság megkötésére alkalmazni kell.
(2) Az eljárás lefolytatására a 29. cikk megfelelő alkalmazásával kell a joghatóságra vonatkozó szabályokat megállapítani.
31. cikk
Szülők és gyermekek közötti jogviszony
(1) A származás megállapítására, illetőleg az apaság vélelmének megdöntésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a gyermek születésekor állampolgára volt.
(2) A szülők és gyermekek közötti egyéb jogviszonyokra annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyermek állampolgára.
(3) Az eljárásra azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a gyermek állampolgára, vagy amelynek a területén a gyermeknek a kereset benyújtásakor állandó, vagy ideiglenes lakóhelye van.
32. cikk
Örökbefogadás
(1) Az örökbefogadásra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, melynek az örökbefogadó az örökbefogadás idején állampolgára.
(2) Ha a gyermek a másik Szerződő Fél állampolgára és ennek joga szerint saját magának, törvényes képviselőjének, vagy az illetékes hatóságoknak hozzájárulására van szükség, ezt is be kell szerezni.
(3) Ha a gyermeket olyan házastársak fogadják örökbe, akik közül az egyik az egyik Szerződő Fél, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, az örökbefogadásnak meg kell felelnie mindkét Szerződő Fél jogszabályainak.
(4) Az örökbefogadásra irányuló eljárásra azon Szerződő Fél hatóságainak van joghatósága, amelynek az örökbefogadó az örökbefogadás idején állampolgára. A (3) bekezdésben említett esetben az a hatóság jár el, amelynek területén a házastársak közös lakóhelye vagy tartózkodási helye van, vagy legutoljára volt.
(5) Az (1)-től (4) bekezdésnek az örökbefogadásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az örökbefogadás hatálytalanná válására és megszűnésére is.
33. cikk
Gyámság és gondnokság
(1) A gyámság létesítésére és megszüntetésére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyámolt az állampolgára.
(2) A gyám és a gyámolt közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek gyámhatósága3 a gyámot kirendelte.
(3) A gyám kötelezettségeire annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, melynek a gyám az állampolgára.
(4) Ha ez a Szerződés nem rendelkezik eltérően, a gyámság létesítésére és megszüntetésére azon Szerződő Fél gyámhatóságának4 van joghatósága, melynek a gyámolt az állampolgára.
(5) Az egyik Szerződő Fél gyámhatósága5 által saját állampolgáraira vonatkozóan a gyámság létesítését és megszüntetését illetően hozott határozatát a másik fél területén is el kell ismerni.
(6) A Szerződés 33., 34. és 35. cikkeinek rendelkezéseit a gondnokságra is megfelelően alkalmazni kell.
34. cikk
Gyám kirendelése
(1) Ha olyan gyámolt érdekében, akinek lakóhelye, tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gyámhatósági6 intézkedés szükséges, ennek a Szerződő Félnek a gyámhatósága7 erről haladéktalanul értesíti a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét.
(2) Sürgős esetben a másik Szerződő Fél gyámhatósága8 is megteheti e Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően a szükséges ideiglenes intézkedéseket, ezekről azonban haladéktalanul értesíteni kell az (1) bekezdésben említett diplomáciai vagy konzuli képviseletet.
35. cikk
A gyámság átruházása
(1) A 33. cikk (4) bekezdésének megfelelően joghatósággal rendelkező gyámhatóság9 a gyámságot átruházhatja a másik Szerződő Fél gyámhatóságára10, ha a gyámoltnak állandó vagy ideiglenes lakóhelye van az utóbbi Szerződő Fél területén. A gyámság átruházása akkor válik hatályossá, ha a felkért gyámhatóság11 ezt elfogadta és a kérelmező gyámhatóságot12 értesítette.
(2) Annak a Szerződő Félnek a gyámhatósága13, mely az (1) bekezdésnek megfelelően átvette a gyámságot, saját államának jogát alkalmazza. Ennek a gyámhatóságnak14 azonban nincsen joga a gyámolt személy állapotát érintő határozatot hozni.
36. cikk
Egyenlő elbánás elve öröklési ügyekben
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai törvényes vagy végrendeleti öröklés útján ugyanolyan feltételek mellett és terjedelemben szerezhetnek javakat és jogokat a másik Szerződő Fél területén, mint ez utóbbi Szerződő Fél saját állampolgárai.
(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai végrendelet útján rendelkezhetnek a másik Szerződő Fél területén levő javakról és e végrendeletet vissza is vonhatják.
37. cikk
Alkalmazandó jog
Az öröklési jogviszonyokra annak a Szerződő Félnek a joga az irányadó, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.
38. cikk
Az állam öröklési joga
Ha a Szerződő Felek joga szerint a hagyaték az államra száll, az ingó hagyaték azt az államot illeti, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt, az ingatlan hagyaték pedig azt az államot, melynek területén a hagyaték fekszik.
39. cikk
Joghatóság hagyatéki ügyekben
(1) Az ingó hagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására - a (2) bekezdés kivételével - annak a Szerződő Félnek a hatósága jogosult, amelynek az örökhagyó elhalálozásakor állampolgára volt.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára után maradt ingó hagyaték teljes egészében a másik Szerződő Fél területén van, bármelyik örökös kérelmére a másik Szerződő Fél hatósága folytatja le a hagyatéki eljárást, ha ebben valamennyi ismert helyen lakó vagy tartózkodó örökös beleegyezik.
(3) Az ingatlan hagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására annak a Szerződő Félnek a hatósága jogosult, melynek területén az ingatlan fekszik.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az öröklési joggal kapcsolatos perekben is.
(5) Abban a kérdésben, hogy mely javak minősülnek ingónak, és melyek ingatlannak, annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, melynek területén e javak találhatók.
40. cikk
Végintézkedés
(1) A végintézkedési képességet, valamint a végrendelkezéskor fennálló akarathiányt annak a Szerződő Félnek a joga szerint kell elbírálni, amelynek az örökhagyó a végrendelkezés időpontjában állampolgára volt.
(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgára által tett végintézkedés mindkét szerződő államban alakilag érvényes, ha megfelel
a) azon állam jogának, amelyben készítették,
b) azon Szerződő Fél jogának, amelynek az örökhagyó a végintézkedés vagy elhalálozása időpontjában állampolgára volt, vagy azon állam jogának, amelyben az örökhagyónak az említett időpontok valamelyikében lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye volt, vagy
c) ingatlanra vonatkozó végrendelkezés esetén az ingatlan fekvési helye szerinti jognak.
(3) Azt a kérdést, hogy az örökhagyónak adott helyen volt-e lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, az e helyen hatályos jog szerint kell elbírálni.
(4) Az (1)-től (3) bekezdés rendelkezéseit a végrendelet visszavonására is alkalmazni kell.
41. cikk
A végrendelet felnyitása és kihirdetése
A végrendelet felnyitására és kihirdetésére, állapotának és tartalmának ellenőrzésére, valamint érvényessége megállapítására annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága jogosult, amelynek területén a végrendelet van. Ha az örökhagyó elhalálozásakor a másik Szerződő Fél állampolgára volt, az illetékes hatóság részére megküldi a végrendelet hiteles másolatát és egy okiratot, amelyben a végrendelet állapotáról, tartalmáról adnak tájékoztatást. Kérelemre a végrendelet eredeti példánya is elküldhető.
42. cikk
Munkajogi rendelkezések
(1) A munkaviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a munkavállaló munkahelye van.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a munkáját a másik Szerződő Fél területén kiküldetésben végzi, a munkaviszonyra a munkavállalót kiküldő Szerződő Fél joga az irányadó.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerint alkalmazandó jog irányadó a munkavállalónak a munkaviszonnyal kapcsolatos jog- és cselekvőképességére, a munkaszerződés érvényességének anyagi jogi és alaki jogi feltételeire, a munkaszerződés hiányosságainak következményeire, valamint a munkaviszony tartamára és megszűnésére is.
Határozatok elismerése és végrehajtása
43. cikk
Vagyonjogi ügyekben hozott határozatok
elismerése és végrehajtása
elismerése és végrehajtása
Az egyik Szerződő Fél bíróságai által polgári és családjogi ügyekben, valamint bűnügyekben érvényesített polgári jogi igény tekintetében hozott jogerős határozatokat a másik Szerződő Fél területén e Szerződés rendelkezéseinek megfelelően az ott hatályos eljárási szabályok szerint el kell ismerni és végre kell hajtani. Ez a rendelkezés csak az e Szerződés hatálybalépését követően hozott határozatokra vonatkozik.
44. cikk
Nem vagyonjogi ügyekben hozott határozatok
elismerése
elismerése
Az egyik Szerződő Fél bíróságai és gyámhatóságai15 által polgári és családjogi ügyekben hozott nem vagyonjogi jellegű jogerős határozatokat a másik Szerződő Fél területén minden további eljárás nélkül el kell ismerni, feltéve, hogy e Szerződő Fél bíróságai korábban nem hoztak ugyanebben az ügyben jogerős határozatot, illetőleg e Szerződés rendelkezéseinek megfelelően az ügyben e Szerződő Fél bíróságainak nincsen kizárólagos joghatósága.
45. cikk
Az elismerés és végrehajtás iránti kérelem
elfogadása
elfogadása
(1) A végrehajtási eljárás megindítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a végrehajtási eljárást le kell folytatni.
(2) A kérelmet az ügyben első fokon eljárt bírósághoz, vagy - amennyiben a kérelmező a másik Szerződő Fél területén tartózkodik - ennek a Szerződő Félnek az illetékes bíróságához lehet benyújtani. Az első fokon eljárt bíróság a hozzá benyújtott kérelmet a Szerződés 3. cikkében meghatározott módon a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához továbbítja.
46. cikk
Csatolandó iratok
A végrehajtási kérelemhez csatolni kell
a) a határozatnak a bíróság által hitelesített másolatát és annak igazolását, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, ha ez nem tűnik ki magából a határozatból;
b) igazolást arról, hogy az alperest - vagy ha ő nem bocsátkozott perbe, képviselőjét - legalább egy ízben szabályszerűen megidézték;
c) a kérelemnek és az e cikkben említett okiratoknak a hiteles másolatát.
47. cikk
Alkalmazandó jog
(1) A végrehajtás foganatosítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, melynek területén a határozatot végrehajtják.
(2) Az adós a határozat végrehajtásával szemben kifogást emelhet, ha ezt annak a Szerződő Félnek a jogszabályai, melynek területén az ítéletet hozták, lehetővé teszik.
(3) Ha annak a Szerződő Félnek a területén, ahol a határozatot hozták, annak végrehajtását e Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően felfüggesztették, a határozat elismerésére és végrehajtására irányuló eljárást is fel kell függeszteni. Abban az esetben, ha az elismerésre és végrehajtásra vonatkozó határozatot már meghozták, e határozat végrehajtását is fel kell függeszteni.
(4) A bíróság a végrehajtási eljárás megindítása előtt - szükség esetén - a kérelmezőt megidézheti, tőle felvilágosítást kérhet, vagy hiánypótlásra hívhatja fel. A bíróság az adóst meghallgathatja a végrehajtási kérelem felől, és felvilágosítást kérhet attól a bíróságtól, mely a határozatot hozta.
48. cikk
A bírósági határozatok elismerésének
és végrehajtásának megtagadása
és végrehajtásának megtagadása
A bírósági határozatok elismerését és végrehajtását meg kell tagadni, ha
a) az alperes, vagy ha ő nem bocsátkozott perbe, a képviselője azért nem vett részt az eljárásban, mert a bíróság nem idézte meg szabályszerűen, vagy az idézés helyett csak értesítést küldött, vagy az idézés nem az előírt formában történt;
b) a határozat ellentétben áll ugyanazon felek között, ugyanazon igényről, ugyanazon jogalapon annak a Szerződő Félnek a bírósága által korábban meghozott ítélettel, melynek területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik;
c) e Szerződés értelmében az ügyre azon Szerződő Fél bíróságának van kizárólagos joghatósága, melynek területén a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani.
49. cikk
Bírói egyezség elismerése és végrehajtása
E Szerződés 43-tól 48. cikkeinek rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a bírói egyezségekre is.
50. cikk
A végrehajtás költségeire alkalmazandó jog
A végrehajtás költsége tekintetében annak a Szerződő Félnek a jogszabályai irányadók, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani.
BÜNTETŐJOG
Kiadatás
51. cikk
Kiadatási kötelezettség
(1) A Szerződő Felek kérelemre az e Szerződésben meghatározott feltételek mellett büntetőeljárás lefolytatására vagy büntetés végrehajtása céljából kiadják egymásnak a területükön tartózkodó személyeket.
(2) A büntetőeljárás lefolytatása céljából történő kiadatásnak csak olyan cselekmény esetén van helye, mely mindkét Szerződő Fél joga szerint bűncselekmény és legalább egy évig terjedhető szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés végrehajtása céljából történő kiadatásnak csak olyan cselekmény miatt van helye, mely mindkét Szerződő Fél joga szerint bűncselekmény és a kiadni kért személyt legalább egy évi szabadságvesztés büntetésre ítélik.
52. cikk
A kiadatás megtagadása
Nincs helye kiadatásnak, ha
a) a kiadni kért személy a megkeresett Szerződő Fél állampolgára;
b) a kiadni kért személy a bűncselekményt a megkeresett Szerződő Fél területén követte el;
c) a kiadatást olyan bűncselekmény miatt, illetőleg olyan ítélet alapján kérik, amelynek büntethetősége, illetőleg a büntetés végrehajthatósága a megkeresett Szerződő Fél joga szerint elévülés folytán vagy más okból megszűnt;
d) a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél területén ugyanazon bűncselekmény miatt ítéletet hoztak, vagy a büntetőeljárást érdemi okból megszüntették;
e) a bűncselekmény az egyik vagy mindkét Szerződő Fél joga szerint magánvádra üldözendő.
53. cikk
Kiadatási kérelem
(1) A büntetőeljárás lefolytatására irányuló kiadatási kérelemhez mellékelni kell:
a) az elfogatóparancsot a bűncselekmény leírásával;
b) a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó gyanú megalapozottságára szolgáló bizonyítékok leírását;
c) a kiadatási kérelem alapjául szolgáló cselekményre alkalmazandó büntetőtörvény szövegét;
d) ha a bűncselekmény anyagi kárt okozott, ennek összegét is meg kell jelölni.
(2) A büntetés végrehajtására irányuló kiadatási kérelemhez csatolni kell a jogerős ítélet egy példányát, valamint az ennek alapjául szolgáló büntetőtörvény szövegét. Amennyiben az elítélt büntetésének egy részét már kitöltötte, az erre vonatkozó adatokat is közölni kell.
(3) A kiadatási kérelemhez lehetőség szerint csatolni kell a kiadni kért személy leírását, fényképét, ujjlenyomatát, valamint az állampolgárságára és tartózkodási helyére vonatkozó adatokat, amennyiben ezek az elfogatóparancsból vagy az ítéletből nem tűnnének ki.
54. cikk
A kiadatási kérelmet továbbító hatóságok
Kiadatási ügyekben a Szerződő Felek igazságügy-miniszterei, illetőleg legfőbb ügyészei - ez utóbbiak hatáskörükön belül - közvetlenül érintkeznek egymással.
55. cikk
A kiadatási kérelem kiegészítése
Ha a kiadatási kérelem nem tartalmazza az összes szükséges adatokat, a megkeresett Szerződő Fél kiegészítő adatokat kérhet és erre két hónapig terjedő határidőt állapíthat meg. Ez a határidő alapos okból meghosszabbítható.
56. cikk
Kiadatási letartóztatás
A kiadatási kérelem megérkezése után a megkeresett Szerződő Félnek haladéktalanul intézkednie kell a kiadni kért személy letartóztatása iránt, kivéve, ha e Szerződés értelmében nincsen helye kiadatásnak.
57. cikk
Ideiglenes kiadatási letartóztatás
(1) Az olyan személyt, akit az 51. cikk alapján ki kell adni, sürgősség esetén a megkeresett Szerződő Fél a kiadatási kérelem megérkezése előtt is letartóztathatja a megkereső Szerződő Fél kérelmére. A kérelemnek másolatban tartalmaznia kell az elfogatóparancsot, illetőleg a jogerős ítéletet és annak közlését, hogy haladéktalanul megküldik a kiadatási kérelmet. Az ideiglenes kiadatási letartóztatási kérelem posta, távbeszélő, távíró, rádió vagy telex útján is előterjeszthető.
(2) A Szerződő Felek illetékes szervei ilyen kérelem nélkül is ideiglenesen letartóztathatják a területükön tartózkodó olyan személyt, aki tudomásuk szerint a másik Szerződő Fél területén kiadatási bűncselekményt követett el.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján történt ideiglenes letartóztatásról a másik Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell.
58. cikk
A kiadatási letartóztatás megszüntetése
(1) A megkeresett Szerződő Fél a letartóztatott személyt szabadlábra helyezheti, ha a megkeresett Szerződő Fél az 55. cikknek megfelelően részére megállapított határidőn belül a kiadatási kérelem kiegészítéséhez szükséges adatokat nem közli.
(2) Az 57. cikkben foglaltak szerint a letartóztatott személyt szabadlábra kell helyezni, ha a letartóztatására vonatkozó értesítés elküldésétől számított hatvan napon belül a másik Szerződő Fél nem terjeszti elő a kiadatási kérelmet. A másik Szerződő Felet utóbb tájékoztatni kell az ilyen okból történt szabadlábra helyezéséről.
59. cikk
A kiadatás elhalasztása
Ha a megkeresett Szerződő Fél területén a kiadni kért személy ellen más bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy más bűncselekmény miatt elítélték, a kiadatás elhalasztható mindaddig, amíg a büntetőeljárást befejezték, illetőleg az ítéletet végrehajtották.
60. cikk
Ideiglenes kiadatás
(1) Ha a kiadatásnak az 59. cikkben említett elhalasztása a bűncselekmény elévülését eredményezné, vagy a nyomozás lefolytatását jelentős mértékben megnehezítené, a kiadni kért személyt indokolt kérelemre ideiglenesen ki lehet adni.
(2) Az ideiglenesen kiadott személyt annak az eljárási cselekménynek a befejeztével, melynek céljából kiadták, haladéktalanul vissza kell szállítani.
61. cikk
Több kiadatási kérelem ütközése
Ha valamely személy kiadatását több állam kéri, a megkeresett Szerződő Fél dönti el, hogy melyik kérelemnek tesz eleget.
62. cikk
A felelősségrevonás korlátai
(1) A kiadott személy a kiadatása előtt elkövetett olyan bűncselekmény miatt, melyre a kiadatás nem terjedt ki, a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül büntetőeljárás alá nem vonható, a rá kiszabott büntetés végre nem hajtható és harmadik állam részére ki nem adható.
(2) Nincsen szükség a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulására, ha:
a) a kiadott személy annak a Szerződő Félnek a területét, amelynek részére kiadták, a büntetőeljárás befejezése, elítélése esetén pedig büntetésének kitöltése vagy elengedése után egy hónapon belül nem hagyta el; ebbe a határidőbe nem számít be az az idő, mely alatt a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területét önhibáján kívül nem hagyhatta el;
b) a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területéről eltávozott, de oda újból visszatért.
63. cikk
Az átadás helye és ideje
(1) A megkeresett Szerződő Fél közli a megkereső Szerződő Féllel az átadás helyét és idejét.
(2) A kiadni kért személyt szabadlábra lehet helyezni, ha őt a megkereső Szerződő Fél a kitűzött időponttól számított harminc napon belül nem veszi át. A Szerződő Felek megegyezésével ez az időtartam legfeljebb további harminc nappal meghosszabbítható.
64. cikk
Tájékoztatás a kiadott személy ellen lefolytatott
eljárás eredményéről
eljárás eredményéről
A Szerződő Felek tájékoztatják egymást a kiadott személy elleni büntetőeljárás eredményéről. Ha a kiadott személyt elítélték, az ítéletet jogerőre emelkedése után másolatban meg kell küldeni.
65. cikk
A kiadatási bűncselekménnyel kapcsolatos
tárgyak átadása
tárgyak átadása
(1) Kiadatási ügyekben a megkeresett Szerződő Fél átadja a megkereső Szerződő Félnek azokat a tárgyakat,
a) melyek a terhelthez vagy elítélthez a bűncselekmény elkövetése folytán kerültek, vagy amelyeket azok ellenértékeként szerzett;
b) amelyek a büntetőügyben tárgyi bizonyítási eszközként használhatók fel; ezeket a tárgyakat még abban az esetben is át kell adni, ha a terhelt vagy elítélt kiadatására halála, szökése vagy egyéb okból nem került sor.
(2) Ha a megkeresett Szerződő Félnek ezekre a tárgyakra bizonyítási eszközként más büntető ügyekben is szüksége van, azokat az eljárás befejeztéig visszatarthatja.
(3) Harmadik személyeknek a megkereső Szerződő Félnek átadott tárgyakra vonatkozó jogai érintetlenül maradnak. Ezeket a tárgyakat a büntetőeljárás befejezése után a megkereső Szerződő Fél átadja a területén tartózkodó jogosultaknak. Ha e jogosultak a megkeresett Szerződő Fél területén vannak, a megkereső Szerződő Fél az említett tárgyakat visszaküldi átadás végett. Ha pedig a jogosultak harmadik állam területén vannak, a megkereső Szerződő Felet terheli az átadással kapcsolatos eljárás lefolytatása.
66. cikk
A kiadatás költségei
A kiadatás minden költségét az a Szerződő Fél viseli, mely a kiadatást kérte.
Egyéb büntetőügyek
67. cikk
A büntetőeljárás felajánlása
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a másik Szerződő Fél kívánságára saját joguk szerint büntetőeljárást indítanak azok ellen az állampolgáraik ellen, akik azzal gyanúsíthatók, hogy a megkereső Szerződő Fél területén bűncselekményt követtek el.
(2) A büntetőeljárás megindítására vonatkozó olyan indítványok, melyeket a sértett az egyik Szerződő Fél jogával összhangban a megkereső Szerződő Fél illetékes szervénél kellő határidőben benyújtott, a másik Szerződő Fél területén is érvényesek.
(3) Ha az átvett eljárás alapjául szolgáló bűncselekményből a sértettnek kártérítési igénye keletkezett, és megfelelő kártérítési igényt terjesztett elő, ezt a sértett kérelmére az eljárás során figyelembe kell venni.
68. cikk
A büntetőeljárás felajánlására irányuló megkeresés
tartalma
tartalma
(1) A büntetőeljárás felajánlására irányuló megkeresésnek tartalmaznia kell:
a) a személyi adatokat, ideértve az állampolgárságot is;
b) a tényállás leírását;
c) azoknak a jogszabályoknak a szövegét, amelyeket a cselekmény elkövetésének helyén irányadó jog szerint a cselekményre alkalmazni kell;
d) a büntetőeljárás megindítására és a kártérítésre vonatkozó indítványokat.
(2) A megkereséshez csatolni kell az eredeti iratokat, vagy azok hitelesített másolatát, valamint a bizonyítékokat.
(3) Ha a megkeresett Szerződő Fél kiegészítő adatokat kér, a megkereső Szerződő Fél köteles ezeket megadni.
(4) Ha a terhelt a büntetőeljárás felajánlására irányuló megkeresés időpontjában előzetes letartóztatásban van, át kell szállítani a megkeresett Szerződő Fél területére.
(5) A megkeresett Szerződő Fél köteles a megkereső Szerződő Felet az eljárást befejező határozatról értesíteni. A megkereső Szerződő Fél kívánságára a határozat kiadmányát is meg kell küldeni.
69. cikk
A büntetőeljárás felajánlására illetékes hatóságok
A büntetőeljárás felajánlására irányuló megkeresést a megkereső Szerződő Fél igazságügyi minisztere vagy legfőbb ügyésze a megkeresett Szerződő Fél legfőbb ügyészéhez intézi.
70. cikk
Büntetőügyekben hozott ítéletek elismerése
A Szerződő Felek elismerik a másik Szerződő Fél bíróságai által büntetőügyekben hozott jogerős és végrehajtható ítéleteket.
71. cikk
Tájékoztatás ítéletekről és előéletre
vonatkozó adatokról
vonatkozó adatokról
(1) A Szerződő Felek évenként közlik egymással a másik Szerződő Fél állampolgárai ellen hozott jogerős büntető ítéleteket. A közlés úgy történik, hogy a Szerződő Felek az ítéletek rendelkező részéről szóló másolatot megküldik egymásnak.
(2) A Szerződő Felek kérelemre közlik egymással azoknak a személyeknek az előéletére vonatkozó adatokat, akik korábban a megkeresett Szerződő Fél területén laktak és ellenük a megkereső Szerződő Fél területén büntetőeljárás indult.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
72. cikk
Megerősítés
Ezt a Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat Budapesten kell kicserélni.
73. cikk
Hatály és felmondás
Ez a Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba, és hatályba lépésétől számított tíz éven át marad érvényben. Ha az említett időtartam lejárta előtt tizenkét hónappal a Szerződő Felek egyike sem közölte azt a szándékát, hogy a Szerződést felmondja, az határozatlan ideig marad hatályban, és attól a naptól számított tizenkét hónap elteltével veszíti hatályát, amikor azt a Szerződő Felek valamelyike felmondja.
Ez a Szerződés két eredeti példányban, magyar és spanyol nyelven készült, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek Meghatalmazottai ezt a Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Havannában, az 1981. évi november hó 27. napján.
(Aláírások.)
3. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1984. évi január hó 6. napjától kell alkalmazni.
(2)16 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1984. február 29.
10
11
12
13
14
15
16
A 3. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 163. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás