BK BH 1984/441
BK BH 1984/441
1984.11.01.
A fellebbezéssel nem érintett terhelttárs tekintetében történő felülbírálás törvénysértő elmulasztása [Be. 237. § (2) bek.; Btk. 316. § (2) bek. d) pont; Btké. 28. § (1) bek. g) pont].
A járásbíróság a terheltek bűnösségét társtettesként elkövetett lopás bűntettében állapította meg, s ezért az I. r. terheltet mint többszörös visszaesőt 2 év 2 hónapi – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 4 évi eltiltásra, míg a II. r. terheltet 1 év 6 hónapi – 15%-os bércsökkentés mellett végrehajtandó – javító-nevelő munkára ítélte. Az ítélet a II. r. terhelttel szemben első fokon jogerőre emelkedett.
Az ítéleti tényállás lényege a következő.
A terheltek elhatározták, hogy pénz, élelem és ital szerzése céljából betörnek az italmérésbe. Az I. r. terhelt a hátsó ajtó vasrácsáról a lakatot lefeszítette, majd az ajtót feltörve mindketten bementek a helyiségbe, és innen bort, szalámit, váltópénzt és egy zsebrádiót vettek magukhoz, ezt követően a helyszínről eltávoztak. Az általuk okozott 1172,40 forint összegű kár nem térült meg.
A megyei bíróság az I. r. terhelt cselekményét társtettesként elkövetett lopás vétségének minősítette, s a börtön-fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés mértékét 1 év 2 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 2 évre enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A II. r. terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú határozat indokolásában kifejtette, hogy az első fokú határozat meghozatalának időpontjában már hatályban volt az 1983. évi 12. számú törvényerejű rendelet, amely módosította a Btké. 28. §-a (1) bekezdésének g) pontját, és a szabálysértési értékhatárt 1000 forintról 2000 forintra emelte fel. Minthogy azonban az I. r. terhelt többszörös, egyben különös visszaeső, és a dolog elleni erőszakkal elkövetés is megállapítható: cselekménye – alkalmazva a Btk. 2. §-ának második fordulatát – a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdésének d) és e) pontja szerint minősülő és büntetendő lopás vétségét valósítja meg.
Helyesen járt el a másodfokú bíróság, amikor az I. r. terhelttel szemben a már hatályban levő, enyhébb elbírálást eredményező jogszabályt alkalmazta, de – figyelemmel a Be. 237. §-ának (2) bekezdésére – eljárási szabálysértést követett el, amikor a fellebbezéssel nem érintett II. r. terhelt tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét nem bírálta felül, és azt nem változtatta meg.
A Btké. 28. §-a (1) bekezdésének módosított g) pontja értelmében ugyanis a II. r. terhelt cselekményét a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének d) pontja szerint minősülő lopás vétségének kellett volna minősíteni, amelyet társtettesként követett el.
A Be. 237. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ugyanis a részjogerő feloldását nem csupán lehetővé, hanem – az ott írt feltételek megléte esetén – kötelezővé is teszi, abból a megfontolásból, hogy az elsőfokú bíróság által a terhelt hátrányára elkövetett törvénysértés törvényességi óvás igénybevétele nélkül orvosolható legyen.
Az adott esetben pedig a Be. 237. §-ának (2) bekezdése alkalmazásának valamennyi feltétele fennállott.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapítva, a másodfokú bíróság ítéletének törvényességi óvással megtámadott részét hatályon kívül helyezte, és az ügyet új eljárásra visszaküldte a korábban eljárt másodfokú bírósághoz. (B. törv. I. 301/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás