GK BH 1984/457
GK BH 1984/457
1984.11.01.
Ha a késedelem esetén követelhető kötbér elérte a legmagasabb mértéket, lejárt követelésnek minősül, és a vele egynemű kereseti követeléssel szemben beszámítási kifogásként érvényesíthető [Ptk. 296. § (1) bek., 297. § (2) bek.; 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 21. § (1) bek. a) pont].
A felperes szállító az alperes megrendelővel szállítási szerződést kötött turbógenerátor és tartozékai szállítására. A felperes a 6 199 600 Ft termékellenértéket leszámlázta, az alperes azonban csak 5 712 560 Ft-ot fizetett meg, 487 040 Ft-tal hátralékban maradt. A felperes a keresetében ezen összeg és ennek kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra való hivatkozással, hogy 6 199 600 Ft kötbéralap után kötbérkövetelése a 105 napos teljesítési késedelem miatt 487 040 Ft-ot tett ki. A felperes követelésébe a kötbérkövetelést beszámította, és ennek folytán a felperesnek nincs követelése.
Az első fokú tárgyaláson az alperes bizonyította, hogy 1981. szeptember 21. napján – a már jelentkező késedelem folytán – kötbér- és kárigényét bejelentette, a levelére a felperes csak 1982. február 5-én válaszolt, a beszámítással nem értett egyet. Bizonyította továbbá, hogy 1982. január 21. napján értesítette a felperest, hogy a késedelmes szállítás miatt a 8%-os mértékű késedelmi kötbér fejében 487 040 Ft kötbérkövetelését a vételárból levonja.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes késedelme a teljesítéskor 105 napos volt. A késedelmi kötbér összege 1981. december 5-én elérte a felső határt, így az esedékessé vált. Az alperes a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 21. §-ának (1) bekezdésében meghatározott módon, a már esedékes kötbért tartotta vissza. A Ptk. 296. §-ának (1) bekezdése alapján jogszerűen élt beszámítási kifogásával. Az esedékessé vált kötbér lejárt pénzkövetelésnek minősül; az elévülés nem következett be. A bírósági eljárás során a Ptk. 297. §-ának (2) bekezdése szerint az alperes beszámítási kifogását jogszerűen terjesztette elő. A felperesnek módjában lett volna késedelmét kimenteni.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a terméket az alperesnek átadta, ennélfogva az az ellenértéket köteles megfizetni. Más kérdés, hogy az alperes érvényesíti-e kötbérigényét vagy sem, egy perben kimenthető szerződésszegés miatt járó kötbér összegét önkényesen semmiképpen sem vonhatja le a vételárból. A bírósági eljárás során az egynemű és lejárt követelést lehet beszámítani, az alperesnek pedig ilyen követelése nincs. A kötbér fizetése tárgyában az alperes a pert nem indította meg, így beszámításnak nincs helye.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy a felperesnek lehetőséget kell nyújtani a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 18. §-ának (1) bekezdése szerint a kötbérfizetési kötelezettsége alóli kimentésre.
Az elsőfokú bíróság egyébként helytállóan helyezkedett arra az álláspontra, hogy a Ptk. 296. §-ának (1) bekezdése szerint a felperes követeléssel szemben a perben az alperes beszámítási kifogását jogszerűen terjesztette elő. A késedelmi kötbér összege elérte a felső határt és ezért az említett rendelet 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján lejárt követelésnek minősül, a felperes vételár-követelésével szemben mint egynemű pénzkövetelés beszámítható.
Az elsőfokú bíróság ítéletében ugyan utalt a kimentésre, a felperest azonban a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése alapján fel kellett volna hívni, hogy az alperes kötbérigényével szemben módjában áll védekezést előterjeszteni. A felperes e védekezése lényegét csupán a fellebbezési tárgyaláson terjesztette elő.
Mivel a kimentési kötelezettség a felperest terheli, a felperesnek kell ezzel kapcsolatban tényelőadásait megtenni és bizonyítékait előterjeszteni.
A felperes kötbérfizetési kötelezettségének érdemi elbírálása után hozható a perben megnyugtató döntés.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján – mivel a bizonyítás nagyobb terjedelmű kiegészítése szükséges – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. I. 30 319/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás