GK BH 1984/460
GK BH 1984/460
1984.11.01.
A belföldi szállítóval társas viszonyban levő külkereskedelmi vállalat mindaddig, amíg az exportált termék deviza-ellenértéke be nem folyt a számlájára, a részéről előlegezett forintellenértékét a szállítótól visszakövetelheti [32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. r. 11. §. (2) bek.].
A felperes az alperes ellen 7 447 510 Ft és kamata megfizetése iránt keresetet nyújtott be, és előadta, hogy az alperessel külkereskedelmi célú társasági szerződést kötött, amelynek alapján egy céggel külkereskedelmi szerződést hozott létre 130 000 db játék szállítására. Az alperes szállítási kötelezettségének nem, illetőleg késedelmesen tett eleget, ezért a külkereskedelmi szerződésben kikötött kötbérzáradék folytán a külföldi vevő a részére leszállított termék ellenértékét nem fizette meg. A felperes azonban az alperesnek a termék átadása után nyomban kifizette a kereseti összeget, a termék forint vételárát.
Az elsőfokú bíróság a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján – a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontjára figyelemmel – megszüntette azzal az indokolással, hogy a Pp. 122. §-ának (1) bekezdése szerint marasztalásra irányuló kereseti kérelemnek csak lejárt követelés érvényesítése esetében van helye. A felperes előadása szerint azon devizakövetelés iránt, amelynek forint ellenértékét követeli az alperestől, választott bírósági eljárás indult, de ott a per még nem fejeződött be, így a perindítás idő előtti.
A felperes a megszüntető végzés ellen fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a felek között társasági szerződés, a felperes és a külföldi vevő között külkereskedelmi szerződés jött létre, amelynek értelmében 1981. augusztus-december között az alperesnek az általa gyártott 600 000 db játékot kellett volna szállítania. A felek között létrejött társasági szerződés alapján darabonként 92 Ft elszámolóárat fizetett az alperesnek, ugyanakkor a külföldi vevőtől a devizavételárat nem kapta meg. Az ugyanis a felperesnek járó 490 000 deviza összeget nem fizette ki, mert a külkereskedelmi szerződés megszegése miatt keletkezett kötbérkövetelésével kapcsolatban beszámítással élt. Mindezek alapján megállapítandó, hogy a késedelmes teljesítés miatt az alperes a termék ellenértékéhez hozzájutott, a felperes azonban nem. Ez idő szerint az alperes a szerződésszegésének semmiféle következményét nem viseli. A felperes követelését nem teszi idő előttivé az a körülmény, hogy a külföldi vevő beszámítását nem fogadta el és a vételár kifizetését kérte. Ennek a pernek a megindítása ugyanis nem járhat azzal, hogy az alperes a termék ellenértékét ne fizesse vissza. Utalt ezzel kapcsolatban a felek között létrejött társasági szerződésre.
A fellebbezés alapos.
A felek között létrejött társasági szerződés szerint a felek – vétkesen okozott károkkal kapcsolatban – egymással szemben a kártérítés általános szabályai szerint anyagi felelősséggel tartoznak. A másra át nem hárítható károkat részesedésük arányában viselik, amennyiben a kártérítés feltételei nem állapíthatók meg valamelyikükkel szemben.
A felek közötti jogviszonyra a 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. rendelet 11. §-a az irányadó. Ennek (2) bekezdése szerint a külkereskedelmi vállalat által már teljesített kiadásoknak megfelelő összeget a belföldi vállalat a külkereskedelmi vállalat felhívására 8 napon belül köteles megfizetni. A felperes, amikor az alperesnek a termék vételárát kiegyenlítette, csupán előlegezte a befolyó deviza forintellenértékét. Deviza azonban a külföldi vállalat beszámítása folytán nem került átutalásra a felperes részére. A felperes viszont a termék ellenértékét nem köteles előlegezni a vele társasági szerződést kötött alperesnek sem.
Nincs olyan jogszabály, amely a társasági szerződést kötő külkereskedelmi vállalatot a külfölditől be nem folyt vételár előlegezésére kötelezné. Ha pedig ilyen előlegezés történt, ezt a deviza-ellenérték hiánya miatt a felperes jogosult visszakövetelni, és csak a külkereskedelmi szerződés lebonyolítása után kerülhet sor arra, hogy a felek az esetleges nyereséget vagy veszteséget a társasági szerződésben megjelölt módon elszámolják.
A felek között folyamatban levő perben egyelőre nincs jelentősége annak, hogy a választottbírósági eljárás folyik-e a külföldi ellen. A választottbírósági eljárás kockázatát a felek egyelőre együttesen viselik. Indokolatlan tehát, hogy az alperes a vételárat ettől függetlenül magánál tartsa, amikor a külföldi megrendelőtől az nem folyt be. A felperes visszakövetelési joga tehát akkor, amikor a külföldi a vételár kifizetését megtagadta, megnyílt és perben érvényesíthető.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. I. 31 491/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás