GK BH 1984/465
GK BH 1984/465
1984.11.01.
Az olyan ügy, amelyben szakértő kirendelésére van szükség, csak kivételes esetben tekinthető ténybeli és jogi megítélés szempontjából egyszerű és ezáltal tárgyalás kitűzése nélkül eldönthető ügynek [Pp. 376. § (1) bek.].
A beruházó felperes 51 326 246 Ft kötbéralap után számított 547 392 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kereseti kérelmében előadta, hogy az alperesnek 1982. június 30-áig kellett volna befejeznie egy 16 tantermes iskola kivitelezését, de csak 47 napos késedelemmel, 1982. augusztus 17-én teljesített.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes felelős a késedelemért, mert a közműbekötéseket késedelmesen végezte el, és emiatt 1982. június 16-án akadályt is közölt.
Az elsőfokú bíróság a késedelem okának tisztázására szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértő megállapította, hogy a felperes a vízvezeték bekötésével 106 napot, a csatorna bekötésével 487 napot, az elektromos bekötéssel pedig 109 napot késett. A szakértő a rendelkezésre álló adatok alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes a kivitelezéssel olyan stádiumban volt, hogy a közműbekötések hiánya a kivitelezést nem akadályozta. Megjegyezte a szakértő azt is, hogy részletesebb szakvéleményt adathiány miatt nem tudott előterjeszteni.
Az elsőfokú bíróság tárgyalás kitűzése nélkül eljárva kötelezte az alperest a követelt 547 392 Ft késedelmi kötbér megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint a bíróság a szakvéleményt elfogadva megállapította, hogy az alperes kivitelezési késedelme fennáll, mely alól magát kimenteni nem tudta; a szakvéleményre a bíróság által megszabott határidőn belül észrevételt nem tett.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezésében többek között arra hivatkozott, hogy nem fogadható el a szakértőnek az az álláspontja, hogy a közműbekötések hiánya nem volt akadálya a kivitelezésnek. Megítélése szerint a peres felek között létrejött építési szerződés a közműszolgáltatások határidőit úgy állapította meg, hogy azok a kivitelezést a későbbiek folyamán ne akadályozzák. Éppen ezért a szerződésben kikötött időpontok nem a felhasználás tényleges időpontjai, hanem a további kivitelezés szempontjából megkívánt határidők. A felperes pedig nemcsak hogy a vállalt határidőre nem teljesített, hanem a közművek bekötését a teljesítés időpontjában még meg sem rendelte.
Az alperes a fellebbezését kiegészítve 767 296 Ft erejéig beszámítási kifogást terjesztett elő. Ezen kérelmével kapcsolatban előadta, hogy a felperes a bölcsőde kivitelezésénél is 147 napot késett a közbenső szolgáltatással. Ezt a tényt a szakértői bizonyítás állapította meg az elsőfokú bíróság előtt folyamatban levő másik perben.
A fellebbezés alapos.
Az első fokú eljárásban előterjesztett írásbeli szakértői vélemény önmagában nem elegendő bizonyíték az ítéletben leírt tényállás megállapításaihoz. Az ügyben tárgyalást kellett volna kitűzni, azon a szakértőt meg kellett volna hallgatni, módot adva a feleknek arra, hogy a tárgyalás során felmerült és a bíróság által tisztázandónak tartott körülményekre adott szakértői nyilatkozatra észrevételeiket megtegyék, és a tényálláshoz tartozó tényekre nézve a szakértőhöz kérdéseket tegyenek fel. A tárgyalás megtartására már csak azért is szükség lett volna, mert maga a szakértő közölte az írásbeli szakvéleményében, hogy adatok hiányában nem tudott részletesebb szakvéleményt előterjeszteni.
A Pp. 376. §-ának (1) bekezdése értelmében a ténybeli és jogi megítélés szempontjából egyszerű ügyet a bíróság tárgyalás kitűzése nélkül, az alperes írásbeli nyilatkozata alapján is eldöntheti. Azok az ügyek, amelyekben szakértő kirendelésére van szükség, csak kivételes esetben tekinthetők ilyen ügynek, és ez az ügy nem tartozik a kivételek közé. Az elsőfokú bíróság ebben az esetben sem tudta a felperes kereseti követelését az alperes írásbeli nyilatkozata alapján megalapozottan eldönteni. Az eljárási jog szabályait sértette meg az elsőfokú bíróság akkor, amikor az ügyet tárgyaláson kívül bírálta el.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 252. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és elrendelte a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát.
Az újabb eljárásban tehát az elsőfokú bíróságnak tárgyaláson kell tisztáznia azt a kérdést, hogy a felperes a közbenső szolgáltatás késedelmével akadályozta-e az alperest a kivitelezés befejezésében. Csak ez után lehet dönteni a kereseti követelés tárgyában.
A PK 283. sz. állásfoglalás szerint nincs akadálya annak, hogy az alperes a fellebbezési eljárásban beszámítási kifogást terjesszen elő. Az újabb eljárásban tehát az elsőfokú bíróságnak az alperes beszámítási kifogása tárgyában is határoznia kell. (Legf. Bír. Gf. V. 30 024/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás