BK BH 1984/47
BK BH 1984/47
1984.02.01.
Az alvó személy sérelmére elkövetett természet elleni fajtalanság nem megrontásként, hanem a természet elleni erőszakos fajtalanságként minősül [Btk. 200. §, 201. §].
A járásbíróság a vádlottat felügyelete alatt álló személy sérelmére elkövetett természet elleni erőszakos fajtalanság bűntette és 3 rb. felügyelete alatt álló személy sérelmére elkövetett megrontás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre mint főbüntetésre és 6 évre a közügyek gyakorlásától eltiltásra mint mellékbüntetésre ítélte.
A vádlottat a bíróság korábban három alkalommal – 1961-ben, 1962-ben és 1966-ban – természet elleni fajtalanság bűntette miatt 2 évi, majd 2 évi és 6 hónapi s ezt követően 3 évi szabadságvesztésre ítélte, amely büntetéseit kitöltötte.
A vádlott a sportegyesület labdarúgó szakosztályánál társadalmi edzőként működött és a serdülő csapattal foglalkozott. E csoportban 10–14 éves fiúk jártak a hét három napján edzésre. A négy sértett közül a cselekmény elkövetésekor az egyik fiú még nem töltötte be a 12. életévét, a másik három sértett életkora 12–14 év között volt.
A vádlott a sértetteket elkérte a szüleiktől azzal, hogy engedjék meg: a lakására vigye őket, mert a születésnapját a fiúk társaságában kívánja megünnepelni. Szombati napokon a szülők a gyermekkorú sértetteket a vádlott felügyeletére bízták, megengedve azt, hogy az éjszakát nála töltsék. A vádlott a sértetteket futballozni, szórakozni vitte, majd lakásán vendégül látta őket, és vasárnapra virradó éjszaka ott is aludtak. A sértettek alvó állapotát kihasználva a vádlott fajtalankodott a fiúkkal.
Amikor a fajtalanságra a sértettek felébredtek, a vádlott további magatartásával felhagyott. Vasárnap pedig a gyermekkorúakat a megígért időpontra a szüleikhez kísérte.
Az elsőfokú bíróság a vádlott által elkövetett cselekményt az egyik sértett vonatkozásában azért minősítette természet elleni erőszakos fajtalanság bűntettének, mert ez a sértett az elkövetéskor még nem töltötte be a 12. életévét, míg a három sértett vonatkozásában azért állapította meg a megrontás bűntettét, mert e sértettek az elkövetés idején a 12. életévüket már betöltötték, de a 14. életévüket még nem érték el.
A megyei bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az anyagi jogszabályok sérelme nélkül állapította meg a vádlott bűnösségét.
A 12. életévét még be nem töltött sértett terhére elkövetett cselekmény minősítése törvényes – figyelemmel a Btk. 210. §-ára – a vádlott a sértett védekezésre képtelen állapotát használta fel a fajtalanságra. Tévedett azonban a járásbíróság, amikor a 12. életévüket betöltött gyermekkorúak sérelmére elkövetett cselekményeket megrontás bűntettének minősítette.
Ez a bűntett csak akkor állapítható meg, ha a nemi kapcsolat a sértett beleegyezésével történik (lásd a Btk. 201. §-ához fűzött miniszteri indokolás 1. pontját). Az adott esetben – a sértettek alvó állapota miatt – fel sem merülhet, hogy a gyermekkorúak a fajtalanság elkövetéséhez beleegyezésüket adták.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint akaratnyilvánításra képtelen az a személy, akinek a beszámítási képessége a cselekmény elkövetésekor hiányzik. Ez az állapot lehet állandó jellegű (pl. elmebetegség), de lehet átmeneti jellegű is. Ilyen a teljes részegség, a bódító szerek által kiváltott állapot, ájulás mellett az alvó állapot is, mivel az alvó sértett képtelen arra, hogy a szexuális kapcsolat jelentőségét, következményeit felismerje (lásd a Btk. 197. §-ához fűzött miniszteri indokolás 3. pontjának utolsó bekezdését).
Az elsőfokú bíróság viszont helyesen járt el, amikor a vádlott terhére megállapított bűncselekményeket mind a négy sértett vonatkozásában felügyelete alatt álló személy sérelmére elkövetettnek minősítette, mert a vádlott a sértetteket a szüleiktől kérte el azzal, hogy az éjszakát is nála tölthessék, és csak másnap viszi őket haza. Ily módon – ha csak időlegesen is –, de a gyermekkorú sértettek a vádlott felügyelete alá kerültek (hasonló: BJD 5159. sz. jogeset).
A kifejtett indokokra tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a bűncselekmények minősítése vonatkozásában részben megváltoztatta, és mivel alvó állapotuk miatt a bűncselekmény elkövetésekor a sértettek akaratnyilvánításra képtelen állapotban voltak, az elsőfokú bíróság által a 3 rb. megrontás bűntettének minősített cselekményeket is 3 rb., a Btk. 200. §-a (1) bekezdésének II. fordulatába ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő és büntetendő, felügyelete alatt álló személy sérelmére elkövetett természet elleni erőszakos fajtalanság bűntettének minősítette. (Pécsi Megyei Bíróság 2. Bf. 203/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás