MK BH 1984/470
MK BH 1984/470
1984.11.01.
Háztáji földre vagy ahelyett terményjuttatásra az idős, rokkant, tartósan munkaképtelen termelőszövetkezeti tag csak abban az esetben jogosult, ha arra a korábbi munkateljesítménye alapján már jogosultságot szerzett [7/1977. (III. 12.) MT sz. r. 75. § (2) bek.; 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. r. 80. § (1) bek.].
A felperes 1902-ben született, 1963-ban tagként belépett az alperes termelőszövetkezetbe, az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt már az előző évben betöltötte. 1964-ben 23 munkaegységet teljesített, 1965-től kezdve munkaképtelenségi járadékban részesül.
Az alperes a felperes részére háztáji földként 1965-ig 1600 négyszögöl földterületet biztosított, ettől kezdve csak 1200 négyszögölet, amelybe beszámította a felperes személyi tulajdonában álló 334 négyszögöl földet.
A felperes kérelmét, amely a háztáji földje területének 1600 négyszögölre való kiegészítésére irányult, a szövetkezeti döntőbizottság elutasította, mert a járadékának megállapítását megelőző évben nem teljesítette a kötelezően előírt munkaegységet.
A döntőbizottság határozata ellen a felperes keresettel fordult a bírósághoz. A kereseti kérelmében fenntartotta a döntőbizottsághoz intézett kérelmét.
A munkaügyi bíróság az ítéletében kötelezte az alperest, hogy 1984-től kezdődően – a saját 1080 m2 földjének beszámítása után – évenként 4920 m2 háztáji földet adjon ki a felperes részére. Az 1979-től 1983-ig terjedő időben ki nem adott háztáji föld megváltása fejében 9712 forint megfizetésére kötelezte az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletének indokolása szerint az alperes szövetkezetnél a tagoknak kimérhető háztáji földterület nagysága 6000 m2. A háztáji föld biztosításának feltétele ugyan, hogy a tag a kötelezően előírt munkaegységet teljesítette, a 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet (R.) 75. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint azonban nem köteles a közös munkában részt venni a tag, ha a nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy rokkant, tekintet nélkül arra, hogy részesült-e nyugellátásban. A 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 80. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a termelőszövetkezeti tagot a kijelölt háztáji föld használata akkor is megilleti, ha a részére megállapított munkamennyiséget az R. 75. §-ának (2) bekezdésében felsorolt okok miatt nem teljesítette.
Mindezekre figyelemmel az volt a munkaügyi bíróság álláspontja, nincs jelentősége annak, hogy a járadékra való jogosultságának megállapítása előtti évben a felperes hány munkaegységet teljesített, mert az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt már korábban betöltötte, csupán nem szerzett jogot nyugellátásra. Így a felperesnek a teljes 6000 m2 háztáji földterület iránti igénye jogos, és ennek megfelelően határozott: az 1983. évre és visszamenőlegesen az 1979. évig a ki nem adott 1500 m2 területnek megfelelő kártérítésre, a jövőben pedig a személyi tulajdonában levő 1080 m2 föld beszámításával 4920 m2 földterület háztáji földként való kiadására kötelezte az alperest.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezését azonban a másodfokú tárgyaláson visszavonta, így a munkaügyi bíróság ítélete jogerőssé vált.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 80. §-a (1) bekezdésének a 24/1982. (XII. 10.) MÉM számú rendelet 22. §-ával megállapított – az ítélet meghozatalakor már hatályos – rendelkezése szerint a termelőszövetkezeti tagot a kijelölt háztáji föld használata vagy a terményjuttatás akkor is megilleti, ha a részére megállapított munkát az R. 75. §-ának (2) bekezdésében felsorolt okok miatt nem teljesítette, feltéve, hogy a juttatásra korábbi munkateljesítménye alapján már jogosultságot szerzett.
A 24/1982. (XII. 10.) MÉM számú rendelet 1983. január 1-jén lépett hatályba, az állandó ítélkezési gyakorlat azonban már hatálybalépése előtt is az volt, hogy a tag csak munkavégzése alapján részesíthető háztáji földhasználatban (MJD 2. 501. számú, BH 1981. évi 84. számú határozatok).
Mivel a felperes a szövetkezetbe tagként történt belépése után csak az 1964. évben végzett a közös gazdaságban munkát, amellyel 23 munkaegységet szerzett, a felperes háztáji föld juttatására nem jogosult, mégpedig függetlenül attól, hogy személyére nézve az R. 75. §-ának (2) bekezdésében felsorolt okok közül több is fennállott, s így munkavégzési kötelezettség nem terhelte.
A munkaügyi bíróság tévesen állapította meg a felperesnek – az alperes által biztosított területen felüli – háztáji földre való jogosultságát, és tévesen kötelezte az alperest a korábbi évekre vonatkozóan az általa megítélt többletterület pénzbeni megváltására. A bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a felperes keresetét elutasítja. A jogerős ítélet ezzel ellentétes döntése törvénysértő. (M. törv. I. 10 086/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
