MK BH 1984/473
MK BH 1984/473
1984.11.01.
Felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatóval kötött tanulmányi szerződés megszegéséből eredő jogvita eldöntése az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik [7/1972. (IX. 15.) MM sz. r. 19. §; 17/1979 (XII. 1.) MüM sz. r. 9. §].
Az alperes igazgatója az 1983. január 27-én hozott intézkedésével 28 683 forint megfizetésére kötelezte a felperest, mert megállapította, hogy nem tett eleget az 1975. augusztus 27-én megkötött tanulmányi szerződés 11. pontjában vállalt kötelezettségének, munkaviszonyát ugyanis idő előtt – 1983. január hó 31-én – megszüntette.
A munkaügyi döntőbizottság a felperes kérelmét elutasította.
A felperes a kerestében kérte a visszafizetési kötelezettség alóli mentesítését.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Egyúttal engedélyezte, hogy a tartozását havi 478 forintos részletekben fizethesse meg.
Az ítélet indokolása szerint a peres felek 1975. augusztus 27-én tanulmányi szerződést kötöttek. Ebben az időpontban a felperes hőkezelő munkakörben dolgozott. E tanulmányi szerződés biztosította a felperes részére mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a szerződéskötés időpontjában hatályban volt 10/1974. (IV. 14.) MüM számú rendelet a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatók részére előírt.
A felperes a tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán 1980 júniusában befejezte. Az alperes mindvégig olyan munkakörökben foglalkoztatta, amelyek termelés-forgalomirányítói besorolásba tartoznak. Ehhez képest a felperes megszegte a tanulmányi szerződésből eredő azt a kötelezettségét, hogy legalább 59 hónapon keresztül az alperesnél munkaviszonyban álljon. Ezért a tanulmányi támogatás a kikötött munkaviszonyban töltendő, de le nem töltött idő arányában visszakövetelhető.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes a műszaki egyetem nappali tagozatán tanult. Ezt a tényt a peres felek a tanulmányi szerződésben is rögzítették. A szerződés 15. pontjában kikötötték, hogy a szerződésből eredő vita esetén a munkaügyi viták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
A jogviták fórumrendszerére vonatkozó jogszabályi rendezésből azonban az következik, hogy az adott esetben nem a szerződés említett pontjában foglaltakat, hanem azokat a jogszabályokat kell alapul venni, amelyek egyértelműen meghatározzák a jogvita elbírálására hivatott szerveket.
A munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről szóló 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 9. §-a szerint a tanulmányi szerződéssel kapcsolatban felmerült vitákat – kivéve a nappali tagozatos iskolai rendszerű képzésben részesülök vitáit – a munkaügyi viták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.
A nappali tagozatos iskolai képzésben részt vevőkkel köthető tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos kérdéseket a többször módosított 7/1972. (IX. 15.) MM számú rendelet szabályozza, amelynek 19. §-a értelmében a nappali tagozatosok tanulmányi szerződéseivel kapcsolatos jogviták eldöntése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.
Ebből következően az alperesnek a per tárgyául szolgáló követelése polgári jogi igény, amely a munkaviszonyból származó követelésekre meghatározott módon nem érvényesíthető.
Ennek ellenére a felperes nem volt elzárható attól, hogy a reá nézve sérelmes munkáltatói intézkedés ellen a döntőbizottság előtt munkaügyi vitát indítson.
Az adott jogvita ugyanis eljárásjogi értelemben – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – akkor is munkaügyi vitának minősül, ha a felek egymás közötti jogviszonyára egyébként nem a munkajog, hanem a polgári jog anyagi jogi szabályai az irányadók.
Ellenkező álláspont elfogadása esetén ugyanis nem volna olyan bírósági fórum, amely az esetleges polgári jogi igény érvényesítése tárgyában kiadott munkáltatói intézkedés (fizetési felszólítás, a tartozásnak MIL-lapon történő feljegyzése), illetőleg az ügyben hozott döntőbizottsági határozat ellen megfelelő jogorvoslatot nyújthatna.
A munkaügyi bíróság ezért akkor járt volna el helytállóan, ha a döntőbizottság határozatának megváltoztatása mellett az alperes fizetésre felszólító intézkedését azzal a feleknek szóló tájékoztatással helyezi hatályon kívül, hogy az alperes az igényét az általános hatáskörű bíróság előtt érvényesítheti. (M. törv. II. 10 026/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás