BK BH 1984/479
BK BH 1984/479
1984.12.01.
A „tettleges” becsületsértés a sértett testének bántalmazását vagy megalázó jellegű érintését jelenti, ezért a sértett gépkocsijának rothadt gyümölccsel való leöntése a becsületsértés szabálysértését valósítja meg [Btk. 180. §, Sztv. 96/B. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat becsületsértés vétségében [Btk. 180. § (2) bek.] mondotta ki bűnösnek, ezért 25 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 50 forintban állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az 56 éves, büntetlen előéletű vádlottnak havi 2000 forint nyugdíja van. Egy telek vagyonnal rendelkezik. Férje 4000 forint keresetű gépkocsivezető. Kiskorú gyermek nincs.
A magánvádló gépkocsijával – a vizes talajon megcsúszva – megrongálta a vádlott telkének a kerítését. Az okozott kárt utóbb megtérítette, a kerítést helyreállította.
A magánvádló a vádbeli napon a vádlott ismerőséhez ment ki gépkocsival. A vádlott – aki a korábbiak miatt neheztelt a magánvádlóra – földdel kezdte dobálni annak autóját, és a következő kijelentést tette: „Ókulás csirkefogó, minek jössz ide!” A vádlottat a magánvádló figyelmeztette, hogy hagyja abba a sértegetést, mert fel fogja jelenteni.
Amikor a magánvádló kis idő múlva beült a gépkocsijába és indulni akart, a vádlott rothadt paradicsommal és rothadt gyümölccsel leöntötte a jármű szélvédőjét.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ezek alapján a vádlott bűnösségét a Btk. 180. §-ának (2) bekezdése szerinti (tettleges) becsületsértés vétségében megállapította. A Btk. 180. §-ának (2) bekezdése értelmében a becsületsértő cselekmény a tettlegesség alapján minden egyéb körülménytől [Btk. 180. § (1) bek. a) és b) pont] függetlenül bűncselekménynek (vétség) minősül. Az sem vitás, hogy ebbe az azonos alkalommal, azonos sértett sérelmére elkövetett (szóbeli) becsületsértés vétsége, illetve a becsületsértés szabálysértése – önállóságát vesztve – beolvad [BH1981/2–248. sz.].
A Btk. miniszteri indokolása azonban nem hagy kétséget a tekintetben, hogy a Btk. 180. §-ának (2) bekezdésében írt „tettlegesen” elkövetés nem áll fenn minden olyan esetben, amikor az elkövető tevékenysége nem merül ki a szóbeli sértegetésben.
Csak az a becsületsértő cselekmény tettlegesen elkövetett, amely a sértett testének bántalmazásában vagy megalázó jellegű érintésében jelentkezik;
testi sértés viszont az olyan jogellenes támadás, amely a testi épséget vagy az egészséget sérti.
Ezzel szemben a testi épség sérelmét nem jelentő, a szervezet működésében tényleges zavart nem okozó, de a testet érintő támadások (BJD 6354., 6446. sz.) a Btk. 180. §-ának (2) bekezdése szerint becsületsértést valósítják meg. Ilyenek különösen az (egyszerű) arculütés, a sértett orrának felfricskázása, fülének meghúzása, a sértett leköpése undorító vagy szennyes folyadékkal való leöntése, bemocskolása. Az ítélkezési gyakorlat szerint (BJD 1206., BH1984/2–46. sz.) idevonandó a sértett valamely testrészének a (szeméremsértő) megfogása, simogatása is, ha ez nem irányul a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére.
A becsület csorbítására alkalmas egyéb, tehát nem a sértett testét támadó cselekmények jogi megítélése lényegében azonos a szóbeli sértésekével, azaz csak a Btk. 180. §-a (1) bekezdésének a), illetve b) pontjában írt okokból válnak szabálysértés [Sztv. 96/B. § (1) bek.] helyett vétséggé.
Idetartozik a becsület csorbítására alkalmas cselekmény fogalmi körébe vonható minden – a tettleges bántalmazáson, sértő érintésen kívül eső – gesztus, amely az elkövetőnek a sértettel szemben tanúsított megvető, lekicsinylő értékítéletet fejezi ki. Így például az egyértelműen sértő mozdulat, a sértett felé való köpés stb.
Az elbírálandó ügyben a vádlott a magánvádlót, annak testét nem akarta bántalmazni.
A gépkocsijának a megdobása, a szélvédő rothadt paradicsommal és rothadt gyümölccsel való leöntése, az „ókulás csirkefogó gazember” kifejezésekkel okozott szóbeli sértés fokozását szolgálták. A vádlott tevékenységének nem verbális része így nem alapozza meg a Btk. 180. §-a (2) bekezdésének tényállását, hanem – az Sztv. 96/B. §-a (1) bekezdésének II. fordulatában, illetve a Btk. 180. §-a (1) bekezdése a) és b) pontjának II. fordulatában említett – a becsület csorbítására alkalmas „egyéb ilyen cselekmény” fogalmi körébe tartozik.
Mivel a vádlott cselekménye nem a magánvádló munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével, illetve közérdekű tevékenységével volt összefüggésben, és nem is nagy nyilvánosság előtt történt, a Btk. 180. §-ának (1) bekezdése szerint vétség nem valósult meg.
Ennek folytán a vádlottat a vele szembeni vád alól fel kellett menteni [Be. 214. § (3) bek. a/I. pont], de az általa megvalósított szabálysértés [Sztv. 96/B. § (1) bek. I. és II. fordulat] miatti felelősségét meg kellett állapítani.
A megyei bíróság a joghátrány meghatározásánál nyomatékos súlyosítóként vette figyelembe a visszataszító jellegű, emberileg sem méltányolható bosszúból való elkövetést. A vádlott büntetlen előélete, életkora ugyanakkor a javára volt értékelendő.
Mindezekre tekintettel a megyei bíróság 1200 forint összegű pénzbírságot szabott ki. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 227/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás