BK BH 1984/481
BK BH 1984/481
1984.12.01.
A gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és a gondatlanságból elkövetett rongálás bűnhalmazatban megállapítása [Btk. 280. § (1) és (3) bek., 324. § (1) és (6) bek., 12. § (1) bek.].
A megyei bíróság az I. r. és II. r. vádlottakat bűnösnek mondta ki gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás vétségében és 2 rb. jelentős kárt okozó gondatlanságból elkövetett rongálás vétségében;
ezért – halmazati büntetésül – az I. r. vádlottat 6 hónapi szabadságvesztésre és 7000 forint pénzmellékbüntetésre, a II. r. vádlottat 6 hónapi szabadságvesztésre és 6000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását mind a két vádlott esetében 2 évi próbaidőre felfüggesztette, egyben a vádlottakat előzetes mentesítésben részesítette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. vádlott által kibocsátott körlevél alapján a II. r. vádlott által vezetett telep gyűjtötte és szállította az akkumulátorokat. A telepen az összegyűjtött nagy mennyiségű akkumulátorhulladékot – az arra vonatkozó előírások ellenére – a földön tárolták, és csákánnyal, primitív körülmények között bontották, majd az így bontott és erősen porzó hulladék markológéppel gépkocsira rakták és a közeli vasútállomásra szállították, ahol a földre borították. Innen történt markológépekkel a vagonokba rakodás.
A cukorgyár ugyanezen vasútállomáson történt átrakással több mgtsz. részére folyamatosan szállított cukorrépaszeleteket. Ebben az időszakban négy alkalommal párhuzamosan történt a takarmányszállítás és az akkumulátorhulladék vagonba rakása. A porzó akkumulátorhulladék szennyezte az állati takarmányt, ennek eredményeként két termelőszövetkezetben tömeges állatmegbetegedés lépett fel, és a tenyésztett szarvasmarhák elhullottak Az egyik tsz-nél 826 144 forint, a másiknál 636 720 forint kár keletkezett, ezt meghaladóan az elmaradt haszon 1 124 000 forintra, illetőleg 958 000 forintra tehető. Az állatok elhullása az ólom tartalmú mérgező takarmány miatt következett be.
Az akkumulátorhulladék ezen felül jelentősen szennyezte a telep és a vasútállomás területén a talajt, az ólompor a talajba beszivárgott, és összesen nyolc kút vizét megmérgezte, így azok azonnali lezárására került sor. A további talajszennyeződés megakadályozása érdekében kb. 2000 köbméter föld kitermelése vált szükségessé, amelynek várható költsége 2 350 000 forintra tehető.
Az I. r. és II. r. vádlottak tisztában voltak az akkumulátorgyűjtés és bontás környezetekre káros eredményével, bár az I. r. vádlott több ésszerű és lényeges utasítást adott ki, tudta, hogy az előírások betartása nem történik meg, nem ellenőrizte azok betartását, és nem biztosított megfelelő feltételeket a biztonságos munkavégzésre. Mind a két vádlott tisztában volt azzal, hogy az akkumulátor szállításával párhuzamosan takarmányszállítás is történik, mégsem tettek olyan óvintézkedéseket, amelyek a súlyos eredményt elhárították volna. A vádlottak magatartása és bekövetkezett környezetkárosítás, valamint a jelentős kár között az okozati összefüggés fennáll, ezért a vádlottakat a súlyos eredményért mindkét vonatkozásban gondatlanság terheli.
A megyei bíróság a megalapozott tényállásból helyesen következtetett mind a két vádlott bűnösségére, és nem tévedett a cselekmények jogi minősítésében sem.
A vádlottak vezető beosztású személyek, I. r. vádlott áruforgalmi főosztályvezető, aki a kereskedelmi igazgatóhelyettesként járt el a vád tárgyává tett cselekmény idején, és adott ki körleveleket szigorú feltételek megszabásával, így a gondossági kötelezettség vele szemben fokozottan jelentkezik.
Fennáll a kötelezettség a bűncselekmény helyszínén telepvezetői teendőket ellátta II. r. vádlott esetében is. E vádlott előtt játszódtak le az események, és feltétlenül elvárható lett volna tőle az utasítások betartásának biztosítása.
Mind a környezetkárosítás, mind a rongálás eredménybűntett, így a gondossági kötelezettség megszegése és az eredmény között okozati összefüggés fennállása szükséges. A gondossági kötelezettség teljesítését kifejező figyelem vagy körültekintés tanúsítása és ezzel összefüggésben az eredmény lehetőségének előrelátása alapvető követelmény. Az elvárhatóság kérdésében történő döntéshez körültekintő vizsgálat szükséges. Az elvárhatóságot meghatározza az élettapasztalat, a képzettség, a műveltség, a szakismeret és a konkrét esemény körülményeinek többirányú vizsgálata.
Az adott esetben a két vezetőtől, a felsorolt személyi tulajdonságaik alapja is elvárható lett volna a figyelem és körültekintés, amely egyben munkaköri kötelezettségük is volt, ezért a büntetőjogi felelősségük fennáll. Helyes az elsőfokú bíróság okfejtése, amikor a környezetkárosítás vétségével halmazatban a jelentős kárt okozó gondatlan rongálás vétségét is megállapította. A vádlottak hanyagsága idézte elő a két mgtsz-nél a jelentős kárral járó állatelhullás, illetve a tömeges állatmegbetegedés, és e következmény számbavétele tekintetében a vádlottak a tőlük elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztották. Az I. r. vádlott még levélben is értesítette a II. r. vádlottat arról, hogy a vasútállomás betontalapzati rakodóhelye a cukorrépaszezon idejére nem használható, tehát ismerte a takarmányszállítással történő párhuzamos akkumulátorrakodás tényét. Kellő figyelem és körültekintés mellett gondolnia kellett volna az állati takarmányok szennyeződésének a veszélyére, ugyanis az általános élettapasztalat mellett is ismert, hogy az állati takarmányok szállítása és raktározása fokozott gondosságot követel. Ugyanez a II. r. vádlott tekintetében még közvetlenebb, aki előtt a párhuzamos szállítás lezajlott.
A megyei bíróság a büntetés kiszabásánál a szóba jöhető alanyi és tárgyi bűnösségi tényezőket felsorolta és körültekintően értékelte azzal a pontosítással, hogy további súlyosító tényező mind a két vádlott terhére, hogy a rongálással okozott kár többszörösen meghaladta a jelentős kár összegét. A kiemelkedő tárgyi súllyal arányban áll a Btk. 85. §-ának alkalmazásával kiszabott rövid tartamú szabadságvesztés. Ugyanakkor a felfüggesztés kedvezményének alkalmazása kifejezésre juttatja a kifogástalan életvitelű vádlottak személyi társadalomra veszélyességének csekélyebb fokát, a vállalatnál fennállott helyzetet, ami az akkumulátorgyűjtés és -tárolás feltételének hiányában megmutatkozott. E különleges körülmények indokolták mind a két vádlottal szemben a Btk. 104. §-a (1) bekezdésének alkalmazását, az előzetes mentesítésben való részesítést.
Rámutat végül a Legfelsőbb Bíróság, hogy a vállalatoknak és más gazdálkodó szervezetnek is mindent meg kell tenniük a környezetvédelemért és ehhez a szükséges feltételeket is biztosítaniuk kell. Nagyobb körültekintéssel és fokozott felelősséggel kell ellenőrizni a környezetre és az egészségre ártalmas anyagok kezelését, az azokkal kapcsolatos munkavégzést.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. I. 905/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás