BK BH 1984/484
BK BH 1984/484
1984.12.01.
Nem szabályszerű a kézbesítés, ha az arra vonatkozó téves utasítás folytán nem a terhelt, hanem a testvére vette át a tárgyalás mellőzésével pénzbüntetést kiszabó határozatot [Be. 114. § (1) bek., 353. § (1) bek.].
A terhelttel szemben a járásbíróság a tárgyalás mellőzésével meghozott s jogerőre emelkedett végzésével ittas járművezetés vétsége miatt 80 napi tétel pénzfőbüntetést és a közúti járművezetéstől 2 évi eltiltást szabott ki, az egynapi tétel összegét 80 forintban állapította meg.
A terhelt a járásbírósághoz szeptember 5. napján érkezett beadványában tárgyalás tartását kérte, melyben azt állította, hogy a járásbíróság végzését a postaládájában csak augusztus végén találta meg, és ezért nem kérhette korábban a tárgyalás tartását.
A járásbíróság szeptember 9. napján kelt végzésével a kérelmet elutasította azzal az indoklással, hogy a tértivevény tanúsága szerint a végzést a terhelt testvérbátyja július 22. napján átvette, ezért annak kézbesítése szabályszerűen történt.
A megyei bíróság a járásbíróság határozatát helybenhagyta azzal az indoklással, hogy a terhelt tárgyalás kitűzése iránti kérelme elkésett.
A járásbíróság és a megyei bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az eljárt bíróságok a terheltnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét törvénysértéssel utasította el. A kérelem elbírálásának mind az első-, mind a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az idézést tartalmazó végzés kézbesítéséről szóló tértivevényen A/1. figyelmeztetés szerepel.
A 13/1953. (IK. 17.) IM–KPM–BM számú együttes utasítás 2. §-ának (3) bekezdése szerint a pénzbüntetést tárgyalás mellőzésével kiszabó végzés kézbesítése esetén A/2. jelzésű figyelmeztetést kell alkalmazni, amelynek az a rendeltetése, hogy a küldemény saját kézbe való kézbesítésére hívja fel a figyelmet.
Az iratokhoz befűzött tértivevényen az említett kézbesítési utasításnak megfelelően nem az A/2., hanem az A/1. jelzés volt feltüntetve, és így kerülhetett sor arra, hogy a végzést a terhelt bátyja vette át. Erre figyelemmel a kézbesítés nem tekinthető szabályszerűnek. Téves tehát a járásbíróság ezzel ellentétes megállapítása. A megyei bíróság is tévedett, amikor a kézbesítési hibát nem észlelte és azt állapította meg, hogy a tárgyalás kitűzése iránti kérelme elkésett.
A terhelt ugyanis a beadványában megjelölte, hogy augusztus 30. napján került hozzá az ittas járművezetés vétsége miatt meghozott határozat, amikor a kórházból hazatért, és csak ekkor ismerte meg annak a tartalmát, szeptember 5. napján viszont már a bíróságra beérkezett a tárgyalás tartása iránti kérelmet a tartalmazó beadványa. A csatolt orvosi igazolásból, valamint a fellebbezéshez csatolt nyilatkozatból valószínűsíthető, hogy a terhelt valóban csak az általa jelzett napon kapta meg a pénzbüntetést kiszabó végzést. Így a terhelt a kézbesítés szabályszerűségének hiányában a törvényben foglalt határidőt nem mulasztotta el.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapítva a fent megjelölt határozatokat hatályon kívül helyezte, és az iratokat az eljárás folytatására a városi bírósághoz visszaküldte. (B. törv. III. 110/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
