BK BH 1984/487
BK BH 1984/487
1984.12.01.
A bírósági mentesítés iránti eljárásban csak az olyan alapítélet alapozza meg a katonai bíróság hatáskörét, amelyre vonatkozóan az elítélt még nem mentesült, feltéve, hogy a kérelem erre is kiterjed [Btk. 102. § (1) bek. e) pont, Btké. 9. § (1) bek., Be. 34. §, 381. § (1) bek., 387. § (3) bek.].
A kérelmezőt az eljárt bíróságok két esetben ítélték el. Első esetben a kerületi bíróság 1976. október 5. napján jogerőre emelkedett ítéletével szándékos bűntett miatt 1 év 7 hónapi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra;
ezt követően a katonai bíróság 1977. január 20. napján jogerőre emelkedett ítéletével ugyancsak szándékos bűntett miatt 1 hónap 15 napi szabadságvesztésre ítélte.
A katonai bíróság 1977. március 11. napján jogerőre emelkedett összbüntetési ítéletével – az egymással nem quasi halmazati viszonyban álló – szabadságvesztéseket 1 év 7 hónap 22 napi szabadságvesztésként összbüntetésbe foglalta.
A kérelmező az összbüntetésként megállapított szabadságvesztést 1977. május 12. napjáig töltötte, ekkor feltételesen szabadságra bocsátották, mely 1977. október 8. napján telt le.
A kérelmező valamennyi büntetés hátrányos következményei alóli mentesítését kérte.
A kerületi bíróság 1983. december 28. napján kelt végzésével az iratokat a bírósági mentesítési eljárás lefolytatása végett a katonai bírósághoz tette át azzal, hogy a mentesítési eljárásra a bíróságnak van hatásköre, mer a legutolsó ügyben és az összbüntetési eljárásban a katonai bíróság járt el.
A katonai bíróság 1984. március 20. napján kelt végzésével a hatásköre hiányát állapította meg, és az iratokat eljáró bíróság kijelölése céljából a Legfelsőbb Bírósághoz felterjesztette.
A végzésben foglaltak szerint a kérelmező a katonai bíróság által kiszabott 1 hónap 15 napi szabadságvesztés hiányos következményei alól a törvény alapján mentesült, így a katonai bíróságnak a kérelem elbírálására nincs hatásköre.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a kérelmező mentesítési ügyben a jelenleg hatályos Btk. rendelkezési az irányadók [Btké. 9. § (1) bek.]. A törvény az együttes mentesítést nem ismeri, erre vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért több elítélés esetén valamennyi elítélés vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni a mentesítés lehetőségét akkor is, ha azokat összbüntetésbe foglalták.
Az elítélttel szemben a katonai bíróság 1 hónap 15 napi szabadságvesztést szabott ki, amely a kerületi bíróság által kiszabott 1 év 7 hónapi szabadságvesztéssel összbüntetésbe foglalt, ennek végrehajthatósága 1977. október 8. napján szűnt meg, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés végrehajtása pedig 1979. május 12. napján fejeződött be. A kérelmező tehát a katonai bíróság által kiszabott büntetés hatályos következményei alól a Btk. 102. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján 5 év elteltével, vagyis 1982. október 8. napján mentesült.
Az összbüntetés alapjául szolgált másik büntetést – amelynek tartama az 1 évi szabadságvesztést meghaladta – a kerületi bíróság szabta ki, e büntetés tekintetében a törvényi mentesítéshez szükséges várakozási idő [Btk. 102. § (1) bek. f) pont] még nem telt el.
Mivel a katonai bíróság által kiszabott büntetés tekintetében a mentesítés bekövetkezett, nincs olyan büntetés, amellyel kapcsolatos eljárás a Be. 387. §-ának (3) bekezdése alapján a katonai bíróság hatáskörébe tartozna, a mentesítésre irányuló különleges eljárásra tehát a kerületi bíróságnak van hatásköre.
A mentesítés szempontjából az összbüntetési ítéletnek csupán abból a szempontból van jelentősége, hogy a várakozási idő számításánál a büntetés végrehajthatósága megszűnése, illetőleg a büntetés kitöltése szempontjából mely időpont jön figyelembe. A Be. 387. §-ának (3) bekezdése alkalmazásánál csak az olyan alapítélet alapozza meg a katonai bíróság eljárását, amelyre vonatkozóan az elítélt még nem mentesült, feltéve, hogy a kérelem erre is kiterjed.
Mivel ezek a feltételek a kifejtettek folytán az adott esetben nem állanak fenn, a Legfelsőbb Bíróság megállapította: a mentesítés iránti kérelem elbírálására a katonai bíróságnak nincs hatásköre, ezért a különleges eljárásra a Be. 34. §-ának (3) bekezdése alapján a kerületi bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Katf. II. 140/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás