PK BH 1984/494
PK BH 1984/494
1984.12.01.
I. Semmis társasági szerződés alapján nem lehet helye cégbejegyzésnek [Ptk. 573–574. §, 200. § (2) bek., 234. §; 28/1981. (IX. 9.) MT. sz. r. 2. §].
II. A hatósági jóváhagyás a gazdasági munkaközösség létrehozására irányuló társasági szerződés érvényességi feltétele. A hatósági jóváhagyás azonban nem pótolja a társasági szerződés további érvényességi feltételeit, tehát önmagában nem teszi érvényessé azt a társasági szerződést, amely a jogszabály rendelkezése alapján érvénytelen [Ptk. 573–574. §; 28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 2. §].
A kérelmezők munkáltatójuk előzetes hozzájárulásával az 1982. október 8-án kelt társasági szerződésükben közös néven gazdasági munkaközösséget alapítottak. Az általuk alapított Építőipari Árkalkulációs Gazdasági Munkaközösség tevékenységi körét a szerződés 3. pontjában meghatározták, ennek f) pontja szerint a gazdasági munkaközösség tevékenységi körébe tartozik – lakossági megrendelésre – kislakás és egyéb melléképületek építéséhez szükséges kiviteli tervek, költségvetések elkészítése.
Az ügyvéd által ellenjegyzett társasági szerződést a Városi Tanács v. b. Műszaki Osztálya az 1982. október 13-án kelt határozatával azzal a megszorítással hagyta jóvá, hogy a gazdasági munkaközösség a 21/1980. (IX. 13.) ÉVM számú rendelet, valamint az ezt módosító 8/1982. (II. 17.) ÉVM számú rendelet előírásai szerint „B” kategóriájú magántervezői, valamint a társasági szerződés 3. pontjában leírt egyéb tevékenységet folytathat.
Az alapító tagok kérelme alapján a cégbíróság végzésével elrendelte a gazdasági munkaközösségnek a cégjegyzékbe való bejegyzését. A cégjegyzéknek B lapjára a cég tárgya címszó alatt a társasági szerződés eredeti szövegezése szerint rendelte el a tevékenységi kör bejegyzését.
A cégbíróság végzése fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A gazdasági munkaközösségekről szóló 28/1981. (IX. 9.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának a (2) bekezdése szerint a gazdasági munkaközösség létrehozására, szervezetére, gazdálkodására, valamint a tagok felelősségére és a munkaközösség megszűnésére – a R.-ben foglalt eltérésekkel – a polgári jogi társaság szabályait (Ptk. 573–574. §) kell megfelelően alkalmazni. A gazdasági munkaközösség a felek által kötött társasági szerződéssel jön létre [R. 1. §-ának (1) bekezdése, Ptk. 573. §-ának (1) bekezdése]. A társasági szerződésre alkalmazni kell a Ptk.-nak a szerződésre vonatkozó általános szabályait is. Semmis a szerződés, ha jogszabályba ütközik, a jogszabály megkerülésével kötötték, továbbá ha nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményébe ütközik [Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése]. Semmis társasági szerződés alapján pedig cégbejegyzésnek nem lehet helye, mert a semmis szerződés érvénytelenségét a Ptk. 234. §-ának (1) bekezdésére tekintettel a bíróságnak észlelnie kell, annak megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
A gazdasági munkaközösség létrehozására irányuló társasági szerződés sajátos érvényességi feltétele a hatósági jóváhagyás (R. 4. §). Ez a hatósági jóváhagyás azonban nem pótolja a társasági szerződés további érvényességi feltételeit. Hatósági jóváhagyás nélkül a szerződés nem érvényes, de önmagában a hatósági jóváhagyás nem teszi érvényessé azt a társasági szerződést, amely a jogszabály rendelkezése alapján érvénytelen.
A R. 8. §-ának (3) bekezdése értelmében a gazdasági munkaközösség képesítéshez kötött tevékenységét csak akkor folytathat, ha tagjai között olyan személy van, aki a külön jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Az adott esetben a gazdasági munkaközösség társasági szerződése 3. pontjának f) alpontja kislakás és egyéb melléképületek építéséhez szükséges kiviteli tervek és költségvetés készítésére irányuló tevékenység folytatását is tartalmazza, lakossági rendelés alapján.
Az államigazgatási iratok mellékletéből megállapítható, hogy F. Gy.-né kérelmező üzemmérnöki képesítéssel rendelkezik, és ezért a módosított 21/1980. (IX. 13.) ÉVM számú rendelet 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt B osztályba sorolható, és a rendelet 16. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tervezői tevékenységet végezhet. Jogszabályba ütközött tehát a társasági szerződésnek az a kikötése, amely ezt a korlátozást nem tartalmazza.
Az adott esetben egyébként a jogszabályba ütköző szerződési kikötést az államigazgatási hatóság nem hagyta jóvá. A társasági szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei tehát ez okból is alkalmazásra kerülnek [Ptk. 215. §-ának (3) bekezdése].
Az alapító tagok akkor jártak volna el helyesen, ha a szerződésüket a jogszabály előírásainak megfelelően módosítják, és ilyen tartalommal újból kérik az államigazgatási hatóságtól a hatósági jóváhagyást (R. 6. §-a), ezt követően pedig a munkaközösség cégbejegyzésbe való bejegyzését.
Az előzőekből következik, hogy törvénysértő a cégbíróságnak az a határozata, amely az érvénytelen szerződés alapján a munkaközösséget a cégjegyzékbe bejegyezte.
Az elsőfokú bíróság végzésének meghozatala utáni időben egyébként a megyei főügyészség óvást jelentett be az államigazgatási hatóság jóváhagyás tárgyában hozott határozata ellen. Az óvás szerint jogszabályt sértett a tevékenységi körre vonatkozó kikötés, de az államigazgatási hatóság hatáskörét túllépve módosította a felek szerződését, mert a szerződés módosításának joga az alapító tagokat illette meg.
Az államigazgatási hatóság az óvásnak helyt adva, az 1983. november 10-én kelt határozatával jóváhagyó határozatát visszavonta, felhívta a kérelmezőket a társasági szerződés módosítására. Az államigazgatási hatóság újabb határozatot a rendelkezésre álló adatok szerint még nem hozott, ezért jelenleg nincsen olyan érvényes társasági szerződés, amelynek alapján a gazdasági munkaközösség a cégjegyzékbe bejegyezhető.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján az első fokon eljárt cégbíróság határozatát a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során a kérelmezőket hiánypótlásra kell felhívni. Amennyiben a kérelmezőnek a társasági szerződést módosítják, és abban tevékenységi körként a jogszabályban megengedett tevékenységet kötnek ki, és e módosított szerződést az államigazgatási hatóság is jóváhagyja, a cégbejegyzés elrendelésének a módosított – érvényes – társasági szerződés alapján nincsen akadálya. Ha azonban a kérelmezők a hiánypótlási felhívásnak nem tesznek eleget, érvényes társasági szerződés hiányában a cégbejegyzési kérelem elutasításának van helye.
Észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy az elsőfokú bíróság végzésében kérelmezőként az ügyvédi munkaközösség által képviselt gazdasági munkaközösséget jelölte meg. A R. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a gazdasági munkaközösség jogi személynek nem tekinthető, perbeli jogképessége sincsen, így kérelmezőnek a munkaközösség tagjait kell tekinteni (Pp. 48. §-a). A kérelem előterjesztése egyébként így is történt, azt az I. és II. r. kérelmező terjesztette elő jogi képviselője útján. A feleknek és képviselőinek foglalkozását és lakhelyét a végzésben csak szükséghez képest kell feltüntetni, de nevük feltüntetését nem lehet mellőzni [Pp. 222. §-ának (1) bekezdése, 220. §-a]. (P. törv. IV. 20 024/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás