PK BH 1984/495
PK BH 1984/495
1984.12.01.
Nagyszülő gondozásában elhelyezett gyermek után a szülők tartásdíj fizetésére kötelesek, és a gyermek tartásához külön-külön kötelesek hozzájárulni [Csjt. 75. § (1) bek.; 12/1974. (V. 14.) MT sz. r. 1. § (2) bek.].
Az alperesek házastársak voltak. Házasságukat a bíróság felbontotta. A házassági bontóper során az alperes a bíróság által jóváhagyott egyezséget kötöttek, melyben egyebek mellett abban állapodtak meg, hogy az 1973. augusztus 30. napján született Gabriella nevű gyermekük az anyai nagyszülők – a jelen per felperesei –, az 1976. július 19. napján született Andrea nevű gyermekük pedig a jelen per I. r. alperesének – volt férjnek – gondozásában maradt. A jelen per II. r. alperese az Andrea nevű gyermek után 20%-os mértékű, havi 612 forint alapösszegű tartásdíj fizetését vállalta. A jelen per alperesei kötelezték magukat arra, hogy a nagyobb gyermek tartásához jövedelmük 10-10%-a arányában hozzájárulnak.
A felperesek 1983. április 19. napján előterjesztett keresetükben kérték, hogy a bíróság hat hónapra visszamenően kötelezze az alpereseket a Gabriella nevű gyermek tartása fejében a bérköltség és a részesedési alap terhére kifizetésre kerülő jövedelmük 20-20%-ának megfizetésére. Kérték továbbá, hogy a bíróság kötelezze az I. r. alperest a Gabriella nevű gyermek után felvett családi pótlék megfizetésére is.
Az I. r. alperes azzal védekezett, hogy a házassági bontóperben olyan egyezséget kötöttek a II. r. alperessel, hogy a jövedelmük 10-10%-ának megfelelő összeggel járulnak hozzá a Gabriella nevű gyermek tartásához. Előadta, hogy gyermekenként 20% „a törvényes összeg”, a felperesek tehát a kereset teljesítése esetén 40%-os mértékű tartásdíjat kapnának egy gyermek után. A II. r. alperes a kereset teljesítését nem ellenezte.
Ezt követően a felperesek keresetüket módosították és az alpereseket a munkabérük, valamint más juttatásuk után 10-10%-ának megfelelő tartásdíj megfizetésére kérték kötelezni. A tartásdíj letiltása iránt is intézkedést kértek.
A bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy a Gabriella nevű gyermek után 1982. október 1. napjától kezdődően külön-külön fizessék meg a felpereseknek a bérköltség terhére kifizetésre kerülő díjazásainak 10-10%-át. A gyermektartásdíj alapösszegét az I. r. alperes terhére havi 620 forintban, a II. r. alperes terhére pedig 331 forintban határozza meg. Ugyancsak tartásdíj címén kötelezte az alpereseket külön-külön a részesedési alap terhére kifizetésre kerülő nyereségrészesedés, prémium, jutalom és más juttatás 10-10%-ának megfizetésére is. Ezen túlmenően a bíróság az I. r. alperest arra is kötelezte, hogy az 1981. október 1. napjától 1983. február 28. napjáig fizesse meg a felperesnek a Gabriella nevű gyermek után felvett 2450 forint családi pótlékot.
Az ítélet indokolása az alperesek a felperesek gondozásában levő gyermek tartása kérdésében egymás között megállapodtak, ez azonban a felperesekre nézve nem irányadó. A felperesek tehát a tartásdíj iránti igényüket érvényesítették. A tartásdíj mértékét illetően az ítélet indoklása azt tartalmazza, hogy a gyermekenként áltagos 20%-nak az alperestől igényelt 10-10%-os mértékű tartásdíj megfelel.
Az ítélet fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Csjt. 75. §-ának (1) bekezdése értelmében a szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék.
Az alperesek a Gabriella nevű gyermek gondozását és nevelését a felperesre bízták, a szülői felügyeletből eredő ezen kötelezettségeiket – a felperesek vállalása alapján – reájuk ruházták. A gyermek eltartása azonban egymással egy sorban továbbra is az alpereseket terheli.
A 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet 1. §-a (2) bekezdésének rendelkezése szerint a tartásdíjat általában úgy kell megállapítani, hogy az gyermekenként elérje a kötelezett átlagos munkabérének és az őt megillető juttatásoknak 20%-át. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a munkabér és juttatások 50%-át nem haladhatja meg.
Az adott esetben a Gabriella nevű gyermek közvetlen gondozásában egyik alperes sem vesz részt, ebből következően mindketten tartásdíj fizetésére kötelesek, és a gyermek tartásához külön-külön, a munkabérük és egyéb juttatásuk 20-20%-ának megfelelő összeggel kötelesek hozzájárulni.
A felperesek a 20-20%-os mértékű tartásdíj iránti keresetüket az I. r. alperes védekezése után módosították. Miután a felperesek jogi képviselet nélkül jártak el, a Pp. 3. §-ában írt kötelezettségénél fogva a bíróságnak ki kellett volna oktatni őket arra, hogy az eredeti igényük megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek. Erre azonban nem került sor, és a szükséges tájékoztatás elmaradása a bíróság téves jogértelmezésének is betudható. Az ítélet indoklásából ugyanis arra lehet következtetni, hogy a bíróság álláspontja szerint a gyermektartásra nem köteles nagyszülőket is csak 20%-os mértékű tartásdíj illeti, úgy mintha a gyermek valamelyik szülőjének gondozásában volna, és a másik szülő tartásdíj fizetési kötelezettsége, illetve ennek mértéke lenne a per tárgya.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a kerületi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 21 056/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás