GK BH 1984/501
GK BH 1984/501
1984.12.01.
Ha a megrendelő a vállalkozási díj egy részét az átadott létesítmény hibáinak kijavításáig visszatartja, és a felek között vitás a visszatartott összeg arányossága, a bíróságnak a kijavítási költség összegétől függetlenül vizsgálnia kell a hibás teljesítés kihatásait és mérlegelnie azt, hogy a visszatartás milyen összeg erejéig jogos [Ptk. 306. § (5) bek.].
Az alvállalkozó felperes 500 000 Ft és ennek kamatai megfizetésére kérte kötelezni a generálkivitelező alperest. Keresetében előadta, hogy szerződés alapján elvégezte egy orvosi rendelő szerkezetszerelési munkáit. Az átadás-átvétel 1982. április 1-jén megtörtént. Az ekkor felvett jegyzőkönyvben a mennyiségi hiányokat 120 000 Ft-ban jelölte meg, az alperes azonban ezt az összeget 500 000 Ft-ra módosította, és a felperes 2 274 378 Ft-os számlájából az 500 000 Ft-ot le is vonta. A felperes a visszatartott összeget túlzottnak, a tényleges hibákhoz és hiányosságokhoz képest aránytalanul magasnak találta, ezért meghívta az alperest külön helyszíni szemlére, mely alól az alperes kimentette magát, és eredeti álláspontját fenntartva, nem hajlandó a visszatartott 500 000 Ft-ot megfizetni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, és perbehívta a beruházót, amely az átadás-átvételi eljáráson a hibákat 500 000 Ft-ra becsülte, és ezzel az összeggel a felperes számláját csökkentette.
A beruházó a perbe beavatkozott és előadta, hogy az építési naplóban 1982. április 1-jén rögzítette, hogy a földszint a tervtől eltérő magassággal készült, emiatt a tervezett nyílászárók nem helyezhetők el. Ez a hiba már önmagában olyan súlyos, hogy indokolttá tette a vállalkozási díj egy részének a visszatartását. Azon kívül a födémpaneleknél hézagméret-eltérés van, valamint hiányzik a hőszigetelés és a neoacid vízkivezető beépítés, továbbá hibásak az ún. „C” profilok. A beruházó álláspontja szerint a felperes hibás teljesítésének összegét csak becsülni lehet, de a hibák jellegére és súlyára tekintettel a számlából levont összeg mértékét indokoltnak tartja.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában többek között kifejtette, hogy a felperes követelését azért találta megalapozottnak mert az 1982. április 1-jén felvett átadás-átvételi jegyzőkönyv adatai bizonyítják, hogy hibásan teljesített. A hibás teljesítés összegét pedig a felek 500 000 Ft-ban állapították meg, és ezt az összeget a felperes is elfogadta, melyet tanúsít az a tény, hogy a jegyzőkönyv megjegyzési rovatában észrevételt nem tett.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezésében többek között arra hivatkozott, hogy az alperes által visszatartott összeg nem a Ptk. 306. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a hibákkal arányosan van megállapítva. Erre figyelemmel már az első fokú eljárásban indítványozta szakértői bizonyítás elrendelését, melyet azonban a bíróság mellőzött. Ugyanakkor azt is figyelmen kívül hagyta a bíróság, hogy az általa elrendelt és 1982. november 25-én megtartott egyeztetésben az alperessel a beavatkozó kifogásait tételesen megvizsgálták, és ekkor megállapították, hogy a hibák egy részéért nem a felperes a felelős, valamint azt is, hogy a hibák egy része jelentéktelen. A fennálló hibák közül a felperest a nyílászárók beépítési méreteinek be nem tartása miatt terheli mulasztás, és az is csak részben, mert részben az alperes felelős a hibás alapozásért. Egyébként is ennek a hibának a kijavítása lényegtelen költséggel jár. A fapanelek csorbulásának a kijavítása 10 000 Ft-os a „C” profilok javítása ki 2000 Ft-os, az alperes által vállalt egyéb hiánypótlás pedig 20 000 Ft-os költséggel jár. Mindezek bizonyítják, hogy a beavatkozó által visszatartott 500 000 Ft túlzott és aránytalan.
A fellebbezés nem alapos.
A Ptk. 306. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy hibás teljesítés esetén a jogosult az ellenszolgáltatás arányos részét a kijavításáig vagy a kicseréléséig visszatarthatja. Ezen túlmenően nincs jogszabály arra, hogy mi ez az arány. Éppen ezért vita esetén a bíróságnak kell megvizsgálnia a hibás teljesítés kihatásait és mérlegelnie a vállalkozói díjból jogosan visszatartható összeget.
A perbeli ügyben rendelkezésre álló adatok, különösen a felek által felvett, 1982. november 25-i egyeztetési jegyzőkönyv adatai azt támasztják alá, hogy az elsőfokú bíróság a körülményeket helytállóan mérlegelve jutott arra az álláspontra: a felperes terhére eső hibák miatt visszatartott vállalkozási díj nem tekinthető túlzottnak. A megállapított hibák a kijavítási költségtől függetlenül kihatásaiban jóval nagyobb értéket érintenek. A kijavítási költségek összege nem határozza meg a megrendelő által visszatartható összeg határát. Megalapozottan döntött tehát az elsőfokú bíróság akkor, amikor a felperes keresetét elutasította. A jelenlegi helyzetben a felperesnek arra kell törekednie, hogy a hibákat minél előbb kijavítsa, és azt követően sor kerülhet arra, hogy az alperessel, illetve a beavatkozóval elszámoljanak.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. V. 30 007/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás