PK BH 1984/57
PK BH 1984/57
1984.02.01.
I. A szabadalmi oltalom, illetve a szabadalmi igény a szabadalmi leírásban levő és rajzokban ábrázolt megoldásra vonatkozik. Ezért módosítás a leírás és a rajzok tartalmának a megváltoztatása. – Nem tekinthető a bejelentés szerinti elsőbbség időpontja megváltoztatását eredményező módosításnak a szabadalmi leíráson (az igénypontok szövegében) végrehajtott olyan változtatás, amely nem érinti a leírásban levő és rajzokban ábrázolt megoldásnak a szabadalmi oltalom tartalmi feltételei szempontjából jellemző vonásait [Ptk. 86. §; 1969. évi II. tv. 6. § (1) bek. a) pont, 40. § (1) bek., 43. § (1) bek. a) pont; 4/1969. (XII. 28.) OMFB–IM sz. r. 25. §].
II. Az igénypont tárgyi köre a találmány megjelölését és a szükséghez képest annak ismert elemeit tartalmazza; a jellemző rész pedig a találmány megkülönböztető ismérveit sorolja fel. Az első vagy főigénypont tartalmazza a feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőket. – A szabadalmi bejelentőt nem lehet arra szorítani, hogy oltalmi igényét a kiviteli példára korlátozza. Különösen vonatkozik ez a megoldásnak a rajzban ábrázolt, a leíró részben leírt olyan alakjára, amely alak független a megoldástól [Ptk. 86. §; 1969. évi II. tv. 41. § (2) bek., I-OTH-1969. sz. hirdetmény 3.1. pont].*
I. A kérelmező 1980. III. 3-án nyújtott be szabadalmi bejelentést az Országos Találmányi Hivatalhoz. Az eredeti elsőbbségi szabadalmi leírás szerint az oltalom tárgya „Logikai játék hengert alkotó gyűrűkkel”. A kérelmező 1981. július 24-én a főigénypontot a következőképpen határozta meg. „1. Logikai játék, amelynek elforgatható és eltolható elemei vannak, azzal jellemezve, hogy egymás mellett elhelyezett figurákat (1) befogadó, nyitott fészkeket tartalmazó elforgatható elemei, gyűrűi (2, 3) vannak, amelyek közül a véggyűrű (2) legalább egy fészket tartalmaz, a szomszédos gyűrűk fészkei között eltolható figurákkal rendelkezik, és az egyik gyűrűben üres fészek van.” Ennek megfelelően történt 1981. szeptember 28-án a szabadalmi bejelentés közzététele.
A szabadalom megadása ellen az ellenérdekű fél felszólalt. Előadta, hogy a szabadalmi bejelentő 1981. április 15-én az igénypontokat bővítő értelemben módosította, mert a tárgyi körből elhagyta a hengeres alakra történő utalást. Álláspontja szerint erre nem volt lehetőség, mert a hengerestől eltérő megoldásra újdonságrontó a felszólaló által az 1981. II. 5-én a nürnbergi játékkiállításon bemutatott „Bábel tornya” elnevezésű játék, amely nem hengeres, hanem csonka kúp alakú.
A kérelmező a felszólalási eljárás során az igénypontokat ismét átdolgozta, ezt meghaladóan kérte a felszólalásban foglaltak figyelmen kívül hagyását. Előadta, hogy a közzétett igénypont megfelel az eredeti rajznak és leírásnak, ezért nem jelent bővítést, nem is minősül módosításnak. Álláspontja szerint elsőbbség megalapozására szolgálhat az átdolgozást igénylő nem szabályos leírás is.
Az Országos Találmányi Hivatal a felszólalási eljárás eredménye alapján a következő korlátozott főigényponttal adott szabadalmat: „1. Logikai játék, amely elforgatható gyűrűkből áll, azzal jellemezve, hogy – közös tengelyen (4) egymás mellett elforgathatóan elrendezett és figurák (1) – célszerűen golyók – befogadására alkalmas nyitott fészkekkel (9) kialakított, hengert alkotó gyűrűi (2) vannak; – az egyes gyűrűkben (2) kialakított fészkek (9) száma azonos a gyűrűk (2) számával; – a figurák (1) száma azonos a gyűrűkben kialakított fészkek (9) számával, továbbá a gyűrűk (2) sorozatának egyik végén legalább egy fészekkel (9) kialakított véggyűrűje (3) van; és – a figurák (1) a szomszédos gyűrűk (2) vagy a véggyűrű (3) fészkébe (9) áttolhatók.” Megállapította a 2. és 3. aligénypont szövegét is.
Az indoklás szerint a felszólaló álláspontja teljes egészében nem volt helyes, mert nincs olyan szabály, amely alapos előzmény nélkül a kiviteli példára zsugorított oltalmi igényre kényszerítené a bejelentőt. Megállapította, hogy hasonló célzatú előzmény nélkül a hengernek nincs helye a tárgyi körben. Szükségesnek tartotta azonban a jellemző részbe felvenni a „hengert alkotó gyűrűk” megjelölést, tekintettel arra, hogy sem a leírásban, sem a rajzban nincs utalás hengerestől eltérő megoldás lehetőségére. Egyebekben megállapította, hogy az oltalmi igény az eredeti leírás és rajz műszaki tartalmának bármiféle bővítése nélkül változatlan maradt. Nem fogadta el az újdonsággal kapcsolatos hivatkozást, mert nincs bizonyíték arra, hogy a megoldás az elsőbbségi igénypontban oly mértékben nyilvánosságra jutott, hogy azt szakember megvalósíthatta.
II. A szabadalmi bejelentő mint kérelmező és az ellenérdekű fél a bíróságtól kérte az Országos Találmányi Hivatal határozatának a megváltoztatását.
Az elsőfokú bíróság a megváltoztatási kérelmeket a következő indokok alapján utasította el.
A tárgyi körben szükség van az „elforgatható gyűrűkre” történő utalásra, mert ez a szabadalmi leírásban a technika állásának az ismertetésénél felhívott svájci szabadalomból ismert volt. A kérelmező elsőbbségi irata csak hengeres megoldást írt le, ezért indokolt a hengeres jelzőnek a főigénypont jellemző részében történő szerepeltetése, arra is figyelemmel, hogy a hengerestől eltérő megoldás később ismertté vált.
Az ellenérdekű fél megváltoztatási kérelme pedig elkésett.
A kérelmező fellebbezésében kifogásolta a tárgyi körben szerepeltetni az „elforgatható gyűrűkből áll” megjelölést, mert ez nem ismert jellemző, az 586 861. lajstromszámú svájci szabadalomban nem szerepelnek gyűrűk, csupán furatokkal ellátott tárcsák (Scheiben), ez a megoldás nem is logikai, hanem ügyességi játékra vonatkozik.
Kifogásolta a főigénypont jellemző részébe felvenni a hengeres alakra történő utalást. Előadta, hogy bár valóban csak a hengeres alakú megoldást írta le, de erre nem korlátozta a megoldást. Egyébként a gyűrűk a bennük levő figurákkal együtt eltérnek a hengeres alaktól. Előadta, hogy az engedélyezett igénypont szerinti hengeres alak nem vonatkozik a (3) véggyűrűre, ami jogbizonytalanságot okoz. Álláspontja szerint a hengeres megoldás csak kiviteli alak lehet, amit aligénypontba kell foglalni. Végül hivatkozott arra, hogy a hengeres alaknak a főigény pontba foglalása lehetőséget ad a szabadalom megkerülésére.
III. A kérelmező fellebbezése nagyrészt alapos.
1. A közzétételt elrendelő határozat jogerőre emelkedése előtt a szabadalmi leírás (igénypontok) és a rajz olyan módosítására is lehetőség van, amely az oltalmi kört bővíti [Szt. 40. § (1) bek.]. Ilyen esetben azonban az elsőbbséget nem a szabadalmi bejelentés napja, hanem az a nap határozza meg, amikor a módosítás az Országos Találmányi Hivatalhoz megérkezett [Szt. 43. § (1) bek. a) pont]. Ilyenkor tehát a módosítás benyújtásának az időpontjában kell vizsgálni a szabadalmi oltalom feltételeit [Szt. 6. § (1) bek. a) pont]. Az adott ügyben erre tekintettel jelentősége van annak, hogy történt-e olyan módosítás, amely szükségessé teszi a szabadalmi bejelentés időpontjától eltérő elsőbbségi időpont megállapítását, és ennek megfelelne az érdemi vizsgálat – elsősorban az újdonságvizsgálat – megismétlését.
A szabadalmi oltalom, illetve a szabadalmi igény a szabadalmi leírásban levő és rajzokban ábrázolt megoldásra vonatkozik. Ezért az Szt. V. 25. §-a szerint módosítás a leírás és a rajzok tartalmának a megváltoztatása. Nem tekinthető tehát a bejelentés szerinti elsőbbség időpontja megváltoztatását eredményező módosításnak a szabadalmi leíráson (igénypontok szövegében) végrehajtott olyan változtatás, amely nem érinti az eredeti leírásban és rajzokban leírt megoldásnak a szabadalmi oltalom tartalmi feltételei (Szt. 1. §) szempontjából jellemző vonásait.
Az eredeti szabadalmi leírás elsőbbségi példányában az igénypontok tárgyi körében szereplő, a játék hengeres alakjára történő utalás nem tekinthető a szabadalmi oltalom tartalmi feltételei szempontjából lényegesnek. A szabadalmi leírás szövegében sehol nincs olyan utalás, amely valamilyen hatást tulajdonítana a játék alakjának, a játék, illetőleg a gyűrűsorozat alakjának bármiféle jelentőségét, előnyét ismertetné. A másodfokú bíróság által tartott szóbeli meghallgatás során az ellenérdekű fél – a felszólaló – is előadta: nincs műszaki jelentősége annak, hogy a gyűrűk hengert alkotnak, a játék működése szempontjából a játék alakja közömbös.
Mindezekre tekintettel az a változtatás, hogy a szabadalmi bejelentő az igénypont tárgyi köréből a hengeres alakra történő utalást törölte, az Szt. V. 25. §-ára figyelemmel nem tekinthető olyan módosításnak, amely az Szt. 43. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a szabadalmi bejelentés szerinti elsőbbségi nap megváltoztatását indokolná.
Erre tekintettel nincs jelentősége annak, hogy a szabadalmi bejelentést követően a nürnbergi játékkiállításon milyen adatok jutottak nyilvánosságra. Erre a változtatásra a szabadalmi bejelentő jogosult volt.
2. A szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló I–OTH–1969. számú hirdetmény 3.1. pontja szerint az igénypont tárgyi köre a találmány megjelölését és a szükséghez képest annak ismert elemeit tartalmazza, a jellemző rész pedig a találmány megkülönböztető ismérveit sorolja fel. Az első vagy főigénypont tartalmazza a feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőket.
A találmány megjelölése nem teszi szükségessé a játék alakjára való utalást. Semmi adat nincs arra, hogy a szabadalmi bejelentés előtt hasonló játék bármilyen – akár hengeres, akár egyéb – alakban ismert lett volna. Egyébként a játék elemeinek gyűrű formája önmagában a szükséges mértékig meghatározza a játék lehetséges külső formáját (nem lehet például gyűrű sorozatból kocka vagy téglalap alakú játékot kialakítani). Helyesen járt el ezért az Országos Találmányi Hivatal, amikor a tárgyi körbe nem vette fel a játék alakjára történő utalást.
Indokolatlan volt azonban a játék alakját a főigénypont jellemző részébe felvenni. Az elsőbbségi példány igénypontjának a jellemző részében nem szerepelt ez az ismérv. A játék alakja nem tekinthető a találmány megkülönböztető ismérvének, mert a hengeres alaknak semmiféle műszaki jelentősége nincs, a játék működése szempontjából közömbös. Így igényponti jellemzőként nem is szerepelhet. Különösen nem foglalható a főigény pontba, mert a feladat megoldásához elengedhetetlenül nem szükséges. Nincs ezért szükség a játék alakjának külön főigényponti jellemzőként való felvételére. Egyébként a Legfelsőbb Bíróság egyetért az Országos Találmányi Hivatalnak azzal az álláspontjával, amely szerint a szabadalmi bejelentőt nem lehet arra szorítani, hogy oltalmi igényét a kiviteli példára korlátozza. Különösen vonatkozik ez a megoldásnak a rajzban ábrázolt, a leíró részben leírt olyan alakjára, amely alak független a megoldástól.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a főigényponti jellemzők közül törölte a hengeres alakra történő utalást.
3. A főigénypont átszövegezésének a szükségessége folytán a Legfelsőbb Bíróság eleget tett a kérelmező olyan fogalmazásbeli kérelmének is, amely a megoldás lényegét nem érinti, illetve megfelel a korábban kialakított igényponti jellemzők szövegének és az egységesség követelményének.
Minthogy a hengeres alakhoz műszaki, működésbeli hatás nem fűződik, erre aligénypontot sem lehet alapítani.
Az Országos Találmány Hivatal által megállapított 2. és 3. aligénypont tekintetében a kérelmező nem kérte a határozat megváltoztatását. Ezeket a Legfelsőbb Bíróság végzése nem érintette.
4. Részben volt alapos a kérelem a tárgyi körben szereplő „elforgatható gyűrűkből áll” megjelölés tekintetében. Az oltalmazni kért megoldás lényeges eleme, hogy egymás mellett elforgathatóan elrendezett, figurák befogadására alkalmas nyitott fészekkel kialakított gyűrűi vannak. Ezek a gyűrűk nem ismert elemei a megoldásnak, ezért a tárgyi körben nem szerepelhetnek. A korábbi svájci szabadalom ilyen gyűrűket nem ismert. A svájci szabadalomnak furatokkal ellátott tárcsái, korongjai (Scheiben) vannak és nem nyitott fészkekkel ellátott gyűrűi. A közös a két megoldás között csupán az, hogy mindkettő elforgatható elemekkel rendelkezik. Ezek az elemek egyik esetben furatokkal ellátott korongok (tárcsák), másik esetben fészkekkel ellátott gyűrűk. Így a tárgyi körben ismertként csak az elemek elforgathatóságára lehet utalni. Ennek megfelelően alakította át a Legfelsőbb Bíróság a főigénypont tárgyi körét, arra is figyelemmel, hogy az ügyességi és logikai játékokat nem lehet élesen elválasztani egymástól.
Egyebekben a kérelem alaptalan volt. (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 945/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás