PK BH 1984/58
PK BH 1984/58
1984.02.01.
Az igénypont tárgyi köre és jellemző része a maga egységében jelenti azt a megoldást, amelyet a szabadalom véd. Ezért a szabadalom terjedelmének a vizsgálatánál a főigénypontot a maga egységében kell figyelembe venni [Ptk. 86. §; 1969. évi II. tv. 13. § 26. §, (1) bek.].
I. Az „Alágyújtós és eljárás annak előállítására” című találmányra a felperesek 1966. május 26. napjával szabadalmi oltalmat szereztek. A szabadalom a Legfelsőbb Bíróság Pkf. IV. 21 118/1979/7. számú jogerős végzésével korlátozott főigénypont szerint a következő megoldást védte: „1. Eljárás hosszú ideig égő, szabályozott égésidejű alágyújtós előállítására gélképzésére alkalmas, önmagában ismert módon gélesített szénhidrogén felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a géllé alakított szénhidrogént mint éghető anyagot 15-25%-nyi perlitbe mint vázanyagba ágyazzuk be.”\parAz alperes 1969 óta gyártott alágyújtósokat Supernova elnevezéssel. Éghető anyagként fekete petrolátumot alkalmaz, ezt a mindenkori cseppentéspontnál 15-20 °C-nál magasabb hőmérsékleten megolvasztja és duzzasztott perlithez keveri, majd a többszöri átkevert anyagot lehűti.
II. A felperesek keresetükben kérték megállapítani, hogy az alperes az alágyújtós gyártásával bitorolja a felperesek szabadalmát, a bíróság ezért kötelezze az alperest abbahagyásra, a felperesek költségeinek a megfizetésére, valamint a gazdagodás visszatérítéseként az értékesített alágyújtósok után 40 gr-os egységként 4 fillér megfizetésére.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az általa alkalmazott eljárás nem jelenti a szabadalom által védett megoldás hasznosítását.
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, és a felpereseket 1500 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Az indoklás lényege szerint az alperes által alkalmazott fekete petrolátum nem szénhidrogén. A védett eljárás egyik műveleti lépése a géllé alakítás, amely nem szerepel az alperes eljárásában. A szabadalommal védett megoldásból csupán a perlit felhasználása valósul meg, ami nem elegendő a bitorlás megállapításához.
Az első fokú ítélet ellen a felperesek fellebbeztek. Arra hivatkoztak, hogy a fekete petrolátum szénhidrogénnek tekintendő, az igénypontnak megfelelően géllé alakított szénhidrogén. A felperesek álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy a géllé alakítás a gyártás során vagy azt megelőzően történik, mert a gélképzés mikéntje nem áll szabadalmi oltalom alatt.
Az alperes ellenkérelmében kérte helybenhagyni az első fokú ítéletet. Álláspontja szerint a gélesítés hozzátartozik a szabadalom által védett eljáráshoz, viszont az alperes az alágyújtós előállításával nem végez gélesítést.
III. A fellebbezés nem alapos.
1. Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogtalanul hasznosítja [Szt. 26. § (1) bek.]. Hasznosítás a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítása, használata, forgalomba hozatala [Szt. 11. § (1) bek.].
Nem vitás, hogy az alperes a szabadalmi oltalom hatálya alatt gazdasági tevékenység körében rendszeresen előállított és forgalomba hozott alágyújtósokat. Az sem vitás, hogy az alperes a felperesek szabadalmának a hasznosítására nem volt jogosult. A vitás csupán az volt, hogy az alperes által történt gyártás során megvalósult-e a szabadalom által védett megoldás.
A szabadalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg (Szt. 13. §). Elsősorban az 1. vagy főigénypontot kell vizsgálni, mert ez tartalmazza a feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőket [I-OTH/1969. hird. 3.1. pont].
A szabadalom korlátozása a szabadalom keletkezésére visszaható hatályú (Szt. 32. §). Ezért a korlátozott szabadalmi főigénypont vizsgálatára volt szükség.
2. Az igénypont tárgyi köre és jellemző része a maga egységében jelenti azt a megoldást, amelyet a szabadalom véd. Ezért a szabadalom terjedelmének a vizsgálatánál a főigénypontot a maga egységében kell figyelembe venni.
Nem volt vitás, hogy az alperes a szabadalmi eljáráshoz hasonlóan vázanyagként perlitet használ. A szakértői véleményekből megállapítható az is, hogy az alperes által éghető anyagként használt fekete petrolátum szénhidrogénnek tekintendő.
Azt kellett ezért vizsgálni, hogy a gélesítés szerves része-e annak az eljárásnak, amit a korlátozott szabadalom véd, vagy elegendő a korábban bármi módon géllé alakult szénhidrogén felhasználása.
Ennek vizsgálatánál kizárólag az igénypont szövegét lehet tekintetbe venni. Ezt értelmezni pedig csak a szabadalomi leírás és rajzok alapján szabad (Szt. 13. §). Az igénypont értelmezésénél nem lehetett figyelembe venni az OTH-nak a szabadalom korlátozása előtt adott véleményét.
A korlátozott igénypont szövegéből megállapítható, hogy a szabadalommal védett eljárás kiinduló anyaga a „gélképzésre alkalmas” anyag. Abból pedig, hogy a szöveg ezt követően utal a tárgyi körben az önmagában is ismert módon történő gélesítésre, kétségtelen, hogy a szénhidrogén gélesítése a védett eljárás szerves része. Ezt jelenti a korlátozott igénypont jellemző részében „a géllé alakított szénhidrogénre” és nem gél állapotú szénhidrogénre utalás. Ez az értelmezés felel meg a szabadalmi leírás leíró részének. A 3. hasáb 27–40. sorai gélképzésre alkalmas anyagnak szénhidrogénbe képzett oldatával előállított masszáról beszélnek. Gélképződést írnak le a szabadalmi leírásban ismertetett példák is. Mindezekből kétségtelen, hogy a géllé alakítás a szabadalommal védett eljárás szerves része.
A szakértői véleményekből viszont egyértelműen megállapítható, hogy az alperes által alkalmazott eljárásban nem történik gélesítés, géllé alakítás. Az alperes tehát nem alkalmazta a szabadalommal védett megoldást így, nem követett el bitorlást. Ezért a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, és a pervesztes felpereseket másodfokú perköltség fizetésére kötelezte, az általuk előlegezni rendelt összeget pedig viselni tartoznak. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 162/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás