PK BH 1984/59
PK BH 1984/59
1984.02.01.
Ha a szerződéses üzlet vezetője az árucikkeket a gazdálkodó szervezet (üzemeltetésbe adó) nevében rendeli meg, a jogviszony közvetlenül a gazdálkodó szervezet és a szállító között jön létre. Az ilyen jogviszonyból fakadó peres eljárásban az üzlet vezetője a gazdálkodó szervezet képviselőjeként járhat el, saját nevében keresetindításra nem jogosult [38/1980. (IX. 30.) MT sz. r. 1. § (1) bek., 2. § (2) bek. és 3. §-a; 14/1980. (IX. 30.) BkM sz. r. 4. § (3) bek., Ptk. 30. § (2) bek.].
A felperes italboltjának szerződéses üzletvezetője S. F., aki a felperes nevében az italbolt részére 1982 júniusában az alperestől sört rendelt. Az alperes 1982. június 28-án a megrendelés alapján 2000 liter sört leszállított az italboltba.
A felperes üzletvezetője, S. F. útján 1982. július 9-én kifogásolta a sör minőségét, előadta, hogy az romlott volt. Miután az alperes a szavatosi bejelentést nem fogadta el, a felperes keresetlevelében az alperest a sör vételárának visszafizetésére kérte kötelezni.
A keresetlevelet S. F. üzletvezető a járásbíróságon nyújtotta be.
A járásbíróság elrendelte az iratoknak a megyei bírósághoz való áttételét. A járásbíróság azt állapította meg, hogy a 38/1980. (IX. 30.) MT sz. rendelet, illetőleg az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 14/1980. (IX. 30.) BkM sz. rendelet alapján történt szerződéses üzemeltetés esetén az üzletvezető a gazdálkodó szervezet nevében, de saját felelősségre és kockázatára jár el. Az adott esetben is az üzletvezető a felperes nevében rendelte meg az alperestől a sört, jogviszony tehát a felperes és az alperes között jött létre. A jogvita ezért gazdálkodó szervezetek közötti jogvitának minősül, amely a Pp. 366. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen fellebbezést jelentett be a felperes, melyben az első fokú végzés megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint a jogviszony közvetlenül az üzletvezető, S. F. és az alperes között jött létre, így tehát a per nem minősül gazdálkodó szervezetek közötti jogvitának.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke a pert másodfokú elbírálásra a Pp. 23/A. §-a alapján a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta.
A fellebbezés alaptalan.
A 38/1980. (IX. 30.) MT sz. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a gazdálkodó szervezeteknek kiskereskedelmi vagy vendéglátó-ipari üzletüknek – meghatározott körben – szerződéses rendszerben való üzemeltetését.
Az üzemeltetésnek ez a formája azonban nem szünteti meg az adott üzleten a vállalat vagyonát. A kiskereskedelmi vagy vendéglátó-ipari üzlet változatlanul a gazdálkodó szervezet vagyonába és gazdálkodása körébe tartozik. Ehhez képest a szerződéses üzlet vezetője csupán alkalmazottja a gazdálkodó szervezetnek. [MT rendelet 2. § (2) bek. a) pontja], aki a gazdálkodó szervezet nevében, de saját felelősségére és kockázatára önállóan szervezi és irányítja az árubeszerzést és értékesítést stb. (MT rendelet 3. §-a).
A 14/1980. (IX. 30.) BkM sz. rendelet valóban lehetővé teszi a szerződéses üzlet vezetője részére, hogy közvetlenül szerezzen be árut készpénz fizetése ellenében.* Lehetőség van azonban a fenti jogszabályi rendelkezések szerint arra is, hogy egyes árucikkeket a gazdálkodó szervezet nevében rendeljen meg – mint az adott esetben is. Ez esetben pedig az üzletvezető csupán a gazdálkodó szervezet képviselőjeként jár el, s jogviszony közvetlenül a gazdálkodó szervezet (megrendelő) és a szállító között jön létre.
Tévedés nélkül állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a felperes megrendelése alapján szállított annak meghatározott italboltjába, a szerződés tehát két gazdálkodó szervezet között jött létre. A per gazdasági pernek minősül, amelynek elbírálására a Pp. 366. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a megyei bíróságnak van hatásköre.
A perbeli esetben a szerződéses üzlet vezetője a 38/1980. (IX. 30.) MT számú rendelet 3. §-ában foglaltakra is figyelemmel csupán a gazdálkodó szervezet olyan képviselőjének tekintendő, aki a Ptk. 30. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szem előtt tartásával a szerződéses üzlet működése körében a jogi személy képviselőjeként eljárhat.
Helyesen minősítette ezért az elsőfokú bíróság gazdasági pernek a felek közötti jogvitát, amely gazdasági perben a felperes képviselőjének tekintendő S. F. szerződéses üzletvezető. (Legf. Bír. Pf. III. 21 040/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás